Magyarország e téren kedvezőtlen anyagi helyzetben van, amelynek nemcsak pénzhiány az oka, hanem a koncepciók állandó változása, az ötletszerűség és a komplex gondolkodás hiánya.

Pregnáns példája a felelőtlen beavatkozásnak az 1960-as évek végétől kezdődő, vasútfejlesztési koncepciónak nevezett vasúthálózat-visszafejlesztési program.

Magyarországon sajnos csak egyfajta közlekedési mód van még mindig privilegizált helyzetben — az, amelyik a környezetet a legerőteljesebben és legalattomosabban támadja — a közúti gépjármű-közlekedés.

A déli autópálya megvalósítása ezt az áldatlan helyzetet súlyosbítaná tovább.

Az alapjában tisztázatlan elképzelések tömegére (pl. ki viseli a terheket, kié a haszon hosszútávon) nem térek ki, csupán az ország környezeti értékeinek felelősségteljes védelmére hívom fel a figyelmet.

Az érdekütközés nyilvánvaló:

1. A beruházásban érdekeltek igényt keltenek fel, amelynek kielégítésére a beruházás jelent megoldást.

2. A környezetet védők valamely meglévő igény kielégítésének a környezetre legkedvezőbb megoldását keresik.

Mi az igény? Dél-Magyarország radiális közlekedési viszonyainak javítása oly módon, hogy ennek révén a kelet-délnyugati irányú (Szovjetunió—Jugoszlávia—Olaszország) tranzitkapacitás is növekedjék. Ezen igény kielégítése tökéletesen megoldható a környezetvédelem szempontjából kedvező módon is. Vasúttal. Természetesen ez a jelenlegi vasúthálózat kb. 200—250 kilométeres kiegészítését és jelentős, egyébként is szükséges rekonstrukciót igényel.

A dél-magyarországi vasúti gyűrű a déli autópálya által érintett terület gazdasági vérkeringésbe való bekapcsolódását megfelelően biztosítja, de elkerüli a drasztikus és visszafordíthatatlan tájrombolást és környezetkárosítást.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy Nyugat-Európában a kamionok közúti (autópálya) közlekedtetését — elsősorban környezetvédelmi okokból — mindenütt erőteljesen korlátozzák. Előnyben részesítik viszont a kamionok vízi úton, illetve vasúton való szállítását.

Az is igaz, hogy a keleti vagy afrikai országokban ilyen korlátozás nincs. Azaz komoly az esélyünk, hogy az autópálya-koncepcióval leküzdjük magunkat a közel-keleti vagy afrikai szintre.

Véleményünk szerint ez a környezeti gyarmatosítás nem engedhető meg. Rövid távon egy-egy Rt., szálloda- vagy vendéglőtulajdonos részére ugyan nagy hasznot hozhat a koncepció, de az ország hatalmas árat fizetne érte.

Megjegyezzük még, hogy a vasúti szállításért a MÁV svájci frankban kapja a fuvardíjat.

Összefoglalva:

DUNATREND véleménye az, hogy környezetvédelmi és gazdasági okok miatt:

1. A déli autópályát megépíteni nem szabad.

2. A dél-magyarországi körvasutat — környezetvédelmi és gazdasági okokból — viszont meg kell építeni.

Budapest, 1991. április 18.

dr. Jancsó Gábor

Tel: 201-7739