|
Alapvető jogainkról
Az emberi létfeltételek és a jövő nemzedékek létfeltételei ellen mind keleten, mind nyugaton kíméletlen irtóháború folyik. Maga az elnevezés is arcátlan: ,,környezetté'' fokozzák le létforrásainkat, Isten teremtett világát. Egyoldalúan értelmeztük azt az ószövetségi mondatot, hogy hajtsuk uralmunk alá a természetet. Az ,,uralom'' nem a természet lerombolását, hanem ellenkezőleg: féltést, óvást, felelősséget jelent.
Sokan prédikálták: létfeltételeink rombolásáért (elsősorban) a kommunista rendszer a felelős. Most, a polgári demokráciában élve látom, hogy a nyugati környezetpusztítás alattomosabb, veszedelmesebb, és diffúz voltában is nagyobb mértékű, mint a részterületeken brutális, de nyílt ,,kommunista típusú'' környezetszennyezés.
Az egyes nyugati országok vizeinek, levegőjének viszonylagos tisztasága becstelenség eredménye: a mérgeket és a szemeteket a harmadik világba és hozzánk öntik, s exportálják a környezetkárosító gyártási folyamatokat. A természet, a táj, a helyi kultúra rombolása, a gépkocsi és a gépek mindenek fölé emelése, az élővizek csatornává ,,szabályozása'' a nyugati természetgyilkolás jelenségei.*
A nyugati formális szabadság vitathatatlan érték, de a kevéspénzűek jogai versenyképtelenek a nagy propagandát kifejteni tudó gazdagok jogaival szemben. A pénz hatalma még a gumibotnál, a szuronynál is fenyegetőbb.
A helyi kezdeményezések biztosítékok nélkül nem sokat érnek, és nem várható az önkormányzatoktól sem túl sok. Azok néha a központi szervezeteken is túltesznek a természetrombolás tekintetében.
Ismerjük el a Nyugat vívmányait, de egészítsük ki azokat a jövő nemzedékek érdekeit szolgáló biztosítékokkal.
Ne hagyjuk magunkat az orrunknál fogva vezetni a nyugati ösztöndíjakon öntelt és elfogult prédikátorokká nevelődött dogmatikus, sematikusan gondolkodó ,,nyugatosok'' és társaik által, akik látószöge éppoly hamis, mint az egykori Rózsadombon élő egypárti főkorifeusoké. Egyenlő esélyekről szónokolnak, és a jövő nemzedékek jogainak pártatlan képviseletét ki akarják zárni a parlamentből. Ezt a feladatot független szószólónak kellene ellátni!
Nem elég az egyéni lemondás, az egyéni meggyőződés, a példa. A kényszerpályákat, a gyilkos struktúrákat kell megváltoztatni! Követeljük a közéletet uralóktól:
1. Kapjon helyet az Országgyűlésben széles jogkörű természet- és környezetvédő testület!
2. Védje külön pártatlan szószóló a jövendő nemzedékek jogait a Parlamentben és a döntésmechanizmusokban!
3. Alapvető jogként ismerje el az Alkotmány az ép természeti (és művi) környezethez való jogot, mind a ma élő, mind a jövő nemzedékek számára!
4. Csökkentsék radikálisan a jövedelemadókat! Szüntessék meg a környezetkímélő és az ilyen szempontból semleges áruk és szolgáltatások forgalmi adóját! Emeljék meg drasztikusan a környezetkárosító áruk és szolgáltatások forgalmi adóját!
5. Az anyagi terhek viselése az okozói elv szerint történjék! Ne közpénzből fedezzék a környezetkárosítás következményeinek elhárítását!
6. Legyen alaptantárgy az iskolában az ökológia!
7. Sajtótörvény kötelezze a napilapokat, hogy a tekintélyes környezetvédő szervezetek (mint a Greenpeace, WWF) jelentéseit, figyelmeztetéseit, felhívásait változtatás nélkül tegyék közzé!
8. Előnyt a vasúti közlekedésnek és szállításnak a közutakon történővel szemben!
9. Most létesüljenek további nemzeti parkok, piaci viszonyok között ez csaknem lehetetlen lesz.
Emeljük fel szavunkat ezekért a politikából kiszorult elemi alapelvekért!
Burgenland, 1990. április 6.
Kiszely Károly
(GAIA Sajtószemle, 1991. április 19.)
*A szerk. megjegyzése: A nyugati országok nemcsak a harmadik világba és hozzánk öntik a szennyet, hanem a tengerekbe és óceánokba (amelyek döntő szerepet játszanak a bioszféra fennmaradásában), valamint a légkör magasabb rétegeibe (gondoljunk az üvegházhatásra és az ózonlyukra!). A hulladék-exporton kívül, a nyugati országok a harmadik világban és nálunk rablóháborút folytatnak a természet és ily módon az emberek ellen is (példa rá a trópusi őserdők irtása, a természeti kincsek, mint például a kőolaj, óriási szennyezéssel járó kitermelése, vagy hogy közelebbi példát hozzunk a legértékesebb zöldterületek aszfalttal burkolása).
|