kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
A tudat környezetszennyezése

A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium egyik vezető munkatársa a Népszabadság 1991. május 2-i számában a ,,Bírság helyett környezethasználati díj'' című cikkben a következő ,,szenzációs'' nyilatkozatot tette: ,,Elképzelésünk az ún. környezethasználati díj bevezetése. Kevesen tudják, hogy ez például már ma is be van építve a szén árába, így aki szénnel fűt, tulajdonképpen fizet a környezet szennyezéséért is.''
Sajnos a szén árában ilyet nem találunk. A teljesség kedvéért azonban megemlítjük, hogy az összes adat felkutatása után megállapítottuk: a Magyar Villamos Művek Tröszt pl. 1989-ben a bírságok és büntetések egyenlegeként közel 0,4 milliárd forintot fizetett ki. Természetesen ez az összeg nem a szén árában szerepel. A fenti kiegészítésen túl sajnálattal állapítható meg, hogy a KTM munkatársának a környezethasználati díjra vonatkozó ismerete ,,némileg'' hiányos. Véleményem szerint a probléma egészét kell megvizsgálni, ami az alábbi képet mutatja:
1.) A lakossági szén támogatott termék. Az 1/1991. (I.1.) Kormányrendelet szerint pl. az ajkai szén fogyasztói árkiegészítése (támogatása) 73%. Ez a szénen lévő fogyasztói ártámogatás 1991-ben kb. 9 milliárd forintot tesz ki, amelyet a június 1-i áremelés után további 2—4 milliárd forintos szociálpolitikai támogatás is növel.
2.) A szenek fogyasztói árában nem kerül felszámításra az ÁFA (a gyermekholmira természetesen igen), ez is további 25%-os relatív támogatást jelent.
3.) A szénbányák adósságállománya megközelíti vagyonuknak értékét, vagyis kb. 40 milliárd forintot. Ez a szén árában nem kerül elszámolásra, tehát ennyivel ,,olcsóbb'' a hazai szén. (A bányák most lejárt fizetési kötelezettségei meghaladják a 6,5 milliárd forintot.)
4.) A szénbányák a kitermelt szén utáni szénvagyon fogyásáért bányajáradékot nem fizetnek. Ez a bányavagyon évente kb. 20 millió tonnával csökken. A koncessziós törvény elfogadása után sem történt intézkedés a bányajáradék kivetésére.
5.) A szénbányák üzemeltetését a költségvetés több forrásból (az államadóság növelése árán is) támogatja, így például:
— az 1990. évi CIV. törvény (1991. évi költségvetés) 31.§.a) pontjában egyszerűen elengedik a szénbányák mintegy 4 milliárd forintot kitevő, ez évben esedékes tartozását;
— az 1015/1991. Kormányrendeletben (Magyar Közlöny 1991/35. száma) az 1990. évi CIV. törvény alapján bányabezárásra 2,6 milliárd forintot hagynak jóvá, melyből kb. 2 milliárd forint a szénbányavállalatokra jut. (A bányabezárás költsége a hatályos bányatörvény értelmében a vállalatokat kell, hogy terhelje.)
6.) A sajtóból ismert német szénsegély, illetve ennek vám-elengedése is a szénfelhasználás támogatását jelenti.
A felsorolt tényszerűség a KTM munkatársának ,,szakmai légből'' kapott állítását több mint cáfolja. Kiegészítésül még csupán annyit, hogy az 1991. évi költségvetés (Magyar Közlöny 1991/1. szám, 40. oldal) szerint a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium költségvetésében környezetvédelmi felhalmozási támogatás címen mindössze 0,35 milliárd forint szerepel, az intézményi beruházásokra ezen felül még további 0,21 milliárd forint állt rendelkezésre. Tehát a környezetvédelemre a bírságokkal együtt nem egészen 1 milliárd forint jutott, ugyanakkor a szénfelhasználást mintegy 30 milliárd forintos összegű költségvetési, államadóság-növekedési és különféle egyéb támogatások ösztönzik!
A tények önmagukért beszélnek!

Zágrábi László


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.