kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Mennyire szennyezett Budapest levegője?

A televízió, a rádió és az újságok gyakran közlik, hogy a fővárosban levegő szennyezettsége milyen mértékben haladja meg az egészségi normát. Valójában azonban ez az információ rendkívül félrevezető.
A sajtóban közölt normák 30 perces időtartamra vonatkoznak, azaz arra az esetre érvényesek, ha valaki ennyi ideig lélegzi be az adott szennyezőanyagot. A hosszabb időtartamra vonatkozó (pl. a 24 órás vagy az éves) normák ennél jóval alacsonyabbak. A budapestiek pedig nem csak fél órán keresztül szívják a szennyezett levegőt...
A normák a nyugalmi állapotban lévő embert veszik alapul. Az emberek azonban idejük nagy részében könnyebb-nehezebb fizikai tevékenységet fejtenek ki. Ekkor légzésük jelentősen felgyorsul, így a nyugalmi állapothoz képest ugyanannyi idő alatt többszörös mennyiségű levegőt (és szennyezőanyagot) lélegeznek be — sportolás közben például a 15—20-szorosát is.
A budapesti levegőben a szén-monoxidon, nitrogén-oxidokon, kén-dioxidon és ólmon kívül még több ezer olyan szennyezőanyag található, amely az emberi tevékenység révén jut a levegőbe (ilyenek például a policiklusos aromás szénhidrogének, amelyekről a Lélegzet 7. számában írtunk). Sok esetben arról sincs megbízható adatunk, hogy az egyes mérgező anyagok önmagukban milyen mennyiségben milyen elváltozást képesek okozni a szervezetben, hiszen ez is sok tényezőtől függ (például az érintett személy öröklött tulajdonságaitól, korábbi betegségeitől, egészségi állapotától, korától, lelkiállapotától, s attól is, hogyan éri a szennyezőanyag a szervezetet, stb.). Arról, hogy a több ezer anyag együttesen hogyan hat az egyes ember szervezetére, sokszor még sejtéseink is alig vannak. (Közismert a Contergan nevű gyógyszer esete, amikor mindössze kettő, önmagában ártalmatlan összetevő együttes hatására nyomorékan születtek a gyermekek.)
Figyelembe kell venni azt is, hogy a levegőből a szervezetbe kerülő mérgek csak egy részét teszik ki a mindannyiunkat érő szennyezésnek. Gondoljunk például a gyomirtókra, tartósítószerekre, a különböző mesterséges adalékanyagokra, amelyeket rendszeresen fogyasztunk az élelmiszerekkel együtt, az erősen klórozott és nemegyszer más ártalmas vegyületeket is tartalmazó ivóvízre, vagy a zajra, amelynek szintén komoly egészségkárosító hatása lehet (bár erről sajnos ritkán esik szó).
A fenti tények ismeretében gyakorlatilag értelmetlen azt vizsgálni, hogy a szennyezés 20-szorosa, 100-szorosa vagy 1000-szerese a megengedett értéknek. Csak azt állapíthatjuk meg, hogy mindenképpen megengedhetetlenül sok!
Természetesen nem azt kívánjuk állítani, hogy a szennyezőanyagokra vonatkozó további mérések feleslegesek. Ezek a mérések és a velük kapcsolatos tudományos vizsgálatok rendkívül fontosak. Az viszont abszurd, ahogy a mérések történnek. Először elárasztják az emberek a levegőt, a vizeket, a földet mindenféle szennyezőanyaggal, és utána kezdik el vizsgálni, hogy ettől hányan és hogyan betegszenek meg. Ez olyan, mintha egy vegyületet úgy adnának be gyógyszerként a betegnek, hogy mellőznék a gyógyszerekre előírt szigorú vizsgálatokat és engedélyeztetési eljárásokat, és a betegre bíznák, döntse el (és bizonyítsa is be!), hogy a gyógyszerként adott anyag használ-e vagy árt-e az egészségének.
A jelenlegi gyakorlatnak éppen a fordítottját kellene tenni: először laboratóriumi körülmények között kellene vizsgálni az ember által előállított anyagoknak a hatását a szervezetre, és csak akkor engedélyezni kibocsátásukat a környezetbe, ha azok sem önmagukban, sem más anyagokkal kombinálódva nem károsak az egészségre. Napjainkban azonban olyan kísérlet folyik az egész lakosságon, amelyet, ha akárcsak egyetlen egy emberen kívánnának laboratóriumi körülmények között elvégezni, a világon semmilyen egészségügyi hatóság nem engedélyezne!



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.