A levegőből származó, egy négyzetkilométerre jutó szennyezőanyag-űlepedést tekintve jelenleg Csehszlovákia áll az első helyen Európában. Az országon belül keletkező levegőszennyezésen túlmenően igen jelentős a szomszédos országokból érkező szennyező anyagok mennyisége is.

Szlovákiában az eső pH-értéke 4,0—4,6 között van. A kéndioxid-kibocsátás 1987-ben 2,7 millió tonna volt, ami 60 kg ként jelentett hektáronként — ez kétszerese a Nyugat-Európában megengedett normának. Hasonló a helyzet a nitrogén-oxidok, a szénhidrogének, a nehézfémek és más légszennyező anyagok kibocsátásával. Még a Tátrai Nemzeti Parkban is erősen savas a lehulló csapadék 80%-a, s ez a már eredetileg is savas talajra hullik. A Magas-Tátra fenyőfáinak minden kilogrammnyi tűlevele 3000 mg ként, 3—17 mg ólmot, 0,17—0,35 mg kadmiumot és 65—135 mg cinket tartalmaz!

A vizsgálatok kimutatták, hogy amíg 1970-ben a szlovák erdőknek csak 2,4%-át károsította a levegőszennyezés, 1975-ben 8,5%-át, 1985-ben 15,6%-át és 1988-ban pedig 34,1%-át. Napjainkban az erdőpusztulás még a legpesszimistább előrejelzéseket is felülmúlja: Szlovákia erdeinek 40%-a haldoklik.

A mezőgazdasági termékek is szennyezettek (a légszennyezésen kívül a nagymértékű vegyszerezés miatt is). Nehézfémek, nitrátok és PCB-k mérgezik a talajt. Több helyen a levegő szennyezettsége miatt meg kellett szüntetni a zöldségtermesztést és a méhészeteket.

A levegő, a vizek és a talaj szennyezettsége következtében folyamatosan növekszik a megbetegedések száma. Szlovákia legszennyezettebb területein háromszor-négyszer annyi a megbetegedés, mint a kevésbé szennyezett területeken. Különösen sok gyermek szenved légzőszervi, allergiás és emésztőszervi problémák miatt. Csökken a születéskor várható átlagos élettartam: míg 1960-ban Csehszlovákia e tekintetben Európában a 8. helyet foglalta el, 1986-ban már a 28. helyre került.

(A Szlovákiai Zöld Párt tájékoztatója alapján)