kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Motorizáció és bűnözés

A személyautó használatát a tömegközlekedési járművek helyett gyakran a bűnözéstől való félelemmel indokolják. Egy nemrég megjelent angol tanulmány szerint viszont a megnövekedett gépkocsi-használat valójában növeli a bűnözést.
A modern világ ,,autómobilizálódott''. Többet autózunk és kevesebbet gyalogolunk. Ennek környezeti ártalmai jól ismertek. Van azonban egy másfajta ártalom is. A túlzott gépkocsihasználat révén fokozottan sebezhetővé válunk azon bűncselekményekkel szemben, amelyektől a legjobban félünk: a testi sértés, az utcai bántalmazás, a közrend felbomlása. Ennek két fő oka van. Az egyik az, hogya gépkocsival kapcsolatos vétségek és a forgalom felügyelete a rendőrség rengeteg idejét és erőforrását emészti fel. Ennek eredményeként a rendőrségnek jóval kevesebb ideje jut az egyének ellen elkövetett bűncselekmények kivizsgálására vagy megelőzésére.
A másik ok az, hogy a megnövekedett motorizáció miatt az utcák általában kihaltabbak a nem csúcsforgalmi időszakokban, mint korábban voltak. Éppen ezért az utcán levő emberek a korábbinál elszigeltebbek, és kevésbé valószinű, hogy élvezhetik a mellettük elhaladó szemtanuk vagy az utcai rendőrök bűnözést elrettentő jelenléte által nyújtott védelmet. Ezen utóbbiak adott esetben közbeléphetnének vagy segítséget hívhatnának. A mozgó gépkocsikból gyengék a látási viszonyok, és a közbeavatkozás nehézkes.
Ha a csúcsforgalmi időpontokon kívül valakit megtámadnak az utcán, nem sok ember lesz ott, hogy segítsen; és a rendőrségnek sokkal hosszabb idejébe telik, hogy ilyen körülmények között odaérjen, mintha az utak kevésbé zsúfoltak lennének. S amikor végre megérkeznek sokkal kevesebb idejük jut majd a Te személyes ügyedre, mint húsz évvel ezelőtt lett volna.
Angliában és Walesben a rendőrség által nyiván tartott összes bűncselekmény több mint egy-negyede autó, vagy autóból történő lopás.A közlekedési vétségek pedig egyenesen elképesztő arányokat érnek el.
Egyes rendőri körzetek évi 70.000 közlekedési vétséget tartanak nyilván. Ha a közlekedési vétségeket hozzáadjuk az autó vagy autóból történő lopásokhoz, akkor kiderül, hogy sokhelyütt a gépkocsihoz kapcsolódó vétségek elérik vagy meghaladják az összes egyéb bűncselekmény számát, a kissebb vádemelés alá nem eső vétségeket nem számítva. Vagyis minden alkalommal, amikor a rendőrség egy testi sértést vagy bántalmazást vizsgál ki, legalább egy gépkocsival kapcsolatos bűncselekmény vetélkedik a figyelmükért. Adjuk ehhez hozzá azt, az óriási erőfeszítést, amelyet a rendőrség a közlekedés felügyeletére fordít, s valóban csoda hogy a rendőrségnek egyáltalán ideje jut az utcai támadások és a nemi erőszak elleni küzdelemre, noha az emberek ezektől félnek a legjobban.
A problémát súlyosbítja a jelenség, amelyet "autós agrofóbiának" nevezhetnénk. Az emberek az autóvezetést aktívan előnyben részesítik a gyaloglással szemben - és nem egyszerűen azért, mert nem kedvelik a mozgást. A helyzet az, hogy vezetés közben nagyobb biztonságban érzik magukat, mint amikor sétálnak. Ezt az érzést tovább erősítik a tömegkommunikációs eszközök szenzációhajhász tudósításai utcai büncselekményekről, valamint a látható utcai rendőri jelenlét hiánya. Mit lehetne ez ügyben tenni? Hogyan lehetne az utcát újra egészségesen benépesíteni csúcsidőn kívül? Hogyan lehetne a rendőrségi erőforrásokat kiszabadízani a belsőégésű motor fojtogató öleléséből?
Először is csökkenteni kell a gépkocsihasználatot, az utak fizetővé tétele által, adóztatással, és útvonal ellenőrzéssel. A tömegközlekedés fejlesztése ezt részben konzerválja de természetesen nem fogja megszüntetni a gyaloglás szükségességét. Kevesebb autó az utakon kevesebb autóval kapcsolatos, a rendőrség erőit elszívó tevékenységet fog jelenteni.
Több utcai rendőrre van szükség. A látható rendőri jelenlét elrettenti a bűnözőket és megnyugtatja a potenciális áldozatokat. Nagyobb megbecsültséget kell adni az utcai rendőri védelemnek.
Ösztönözni kell az embereket, hogy gyalogoljanak. Hangsúlyozni kell a gyaloglás jótékony egészségügyi és közösségi hatásait, és el kellene érni, hogy a tömegkommunikációs eszközök ne túlozzák el az utcai kockázatokat. Minél több ember van az utcán, annál egészségesebb gyalogosnak lenni.
Ezen intézkedések biztonságosabbá és barátságosabbá tennék utcáinkat.
A helyzet tehát egyszerű. A gyakori gépkocsihasználat nagyobb kockázatot jelent a járdákon is, nemcsak az utcákon. A gépkocsihasználatnak a bűnözésre gyakorolt hatása eggyel több ok arra, hogy újragondoljuk a társadalom túlzott kötődését a közlekedés eme formájához.
(Edwin Shaw és Alan Blows ,,Crime in Britain'' 1991 februárjában jelent meg. Kiadta: Charles Knight Publishing)
(LSE Magazine, 1990/91. téli szám)
Angolból fordította: Béres Zsuzsa



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.