Mennyi ma, 1991 októberében egy magyar átlag autós valódi átlagsebessége?

Az autózás költségének becslésére kiinduló adatnak a Magyar Autóklub számításait vettük alapul (4 éves 1300 S Lada, évi futásteljesítménye 8 ezer kilométer, nem okozott és nem szenvedett balesetet, fogyasztása 9 liter/100 km, nincs garázs), a többi adatot az aktuális ár alkalmazásával (a 92-es oktánszámú benzin 54 Ft/liter, biztosítás, stb.) számítjuk ki. A költségszerkezet és az árszint 1991. II. félévi alapvető változásai miatt a számítást nemcsak erre az időszakra, hanem 1990. I. félévére is elvégeztük.

Az ezen autózási költségek előteremtéséhez szükséges idő kiszámításához egy átlagos nettó bérből élő magyar állampolgár adatait vettük figyelembe a következők szerint:

A fentiekből kiszámítható, hogy 1990 I. félévében 732 órát, 1991. II. félévében pedig 1165 órát kellene fordítani egy átlagos magyar autós átlagos béréből az autózás félévi költségének fedezésére. (Egy félév törvényes munkaideje Magyarországon 1010 óra körül van, ezért jelenleg egy átlagkeresetből nem lehet még egy személygépkocsi költségeit sem előteremteni. Tehát az autósok egyre inkább azok közül kerülnek ki, akik az átlagkereset többszörösét keresik vagy a költséget a helytelen adózás következtében az adóalapból egyenlítik ki.)

Folytassuk a számítást. Az átlagsebesség alapvetően két tényezőből adódik:

— a tényleges távolság megtételéhez szükséges időből, ami mindkét esetben 67 órát tesz ki (4000 km megtett úttal és 60 km/óra átlagsebességgel számolva);

— az autózás költségének előteremtéséhez szükséges időből (732, illetve 1165 óra).

A két tényező összesítéséből 1990. I. félévére 799 óra, 1991. II. félévére pedig 1232 óra adódik.

Tehát az átlagsebesség 1990. I. félévében 4000 km/732 óra = 5,5 km/óra, 1991. II. félévében pedig 4000 km/1165 óra = 3,4 km/óra. Ugyanezt a számítást korszerű, 1 millió Ft értékű személygépkocsira elvégezve az átlagsebesség tovább lassul, kb. 2,5 km/órára. Ezek az adatok nem tartalmazzák az autózás egyéb nélkülözhetetlen időszükségletét (a javítással kapcsolatos egyéni ténykedés, közlekedési balesetek, parkolóhely keresése, az autózással kapcsolatos ügyintézés, stb.). Ezek figyelembevétele esetén az autós átlagsebessége tovább csökken, és így nem éri el egy gyalogos átlagsebességének a felét sem.

Az átlagnál magasabb keresetűek átlagsebessége természetesen magasabb. (Hasonlóképpen magasabb az adócsalók átlagsebessége.)

A fenti számításoknál elhanyagoltuk az autózás által előidézett környezetpusztítás és egészségrombolás költségeit. A motorizáció terhére ezeket a költségeket is elkönyvelve tovább lassul az autózás össztársadalmi sebessége, és gyorsul a halálba való céltalan rohanás. Itt már nem ad támpontot a számítás: csak az élet értelmén és tartalmán való újszerű gondolkodás segíthet.