kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Budapest környéki bevásárlóközpontok

Eddig Buda környéki bevásárlóközpontokról beszéltünk, újabban azonban a pesti oldalra tervezett városkörnyéki bevásárlóközpontokról is kapunk híreket. Így például Fóton is egy gigantikus autós bevásárlóközpont létesítéséről tárgyalnak.
Harley Sherlock, angol építész és várostervező "Cities are Good for Us" című könyvében (London, 1990) a következőket írja a városkörnyéki bevásárlóközpontokkal kapcsolatos angliai tapasztalatokról:
"A nagy bevásárlóközpontok kihasználhatták a méretükből származó gazdasági előnyüket és olcsóbban adhatták áruikat, mint a kisebb üzletek. A vásárló szempontjából ez valóságos áldásnak tűnt. Nemcsak az árak csökkentek, de például a nagy élelmiszer-áruházak általában szélesebb áruválasztékot nyújtottak, mint a sarki fűszeres. Ez rendben is volt mindaddig, amíg ezek az áruházak a helyi vásárlási központ részét képezték. Azonban a beruházók agresszív fellépése a várostervezés gyengeségével párosulva oda vezetett, hogy egyre több nagyáruház jelent meg a városon kívül. Ez számottevően csökkentette a vásárlási lehetőségeket a városközpontokban, tehát ott, ahol a legtöbb ember lakott.
Ahogy a kiskereskedelem nagyobb méretben, de kevesebb területre koncentrálódott, úgy váltak kétségessé ezek előnyei. A városkörnyéki bevásárlóközpontokban már nem lehetett olcsóbban vásárolni, mint a városban lévő áruházakban, és úgy tünt, hogy a városkörnyéki áruházakért folyó csaták inkább a fontosabb kereskedelmi vállalatok közötti harc megnyilvánulásai voltak, mintsem a vásárlók jobb kiszolgálására irányuló törekvéseké.
Kezdetben ez a "kiskereskedelmi forradalom" a kereskedők számára valódi költségcsökkenést jelentett, elsősorban azért, mert ahelyett, hogy a vásárlók lakhelye közelében lévő számos kis boltba terítették volna az árut, a nagyáruház arra kényszerítette a vásárlókat, hogy ők menjenek hozzá és onnan vigyék haza, amit megvettek. őgy az árak alacsonyabbak voltak a nagy méretű üzletekben; mindazonáltal kétséges, hogy hosszú távon a vásárlók is jól jártak-e azzal, hogy a sok közeli kis boltról áttértek a távolabbi nagyáruházra. Nemcsak kényelmetlenséggel és időveszteséggel kellett fizetniük, hanem az utazás pénzbe is került.
Az ország egyes területein, azok akik nem laknak bevásárlóközpontokhoz vezető utak mellett, de ugyanakkor személygépkocsihasználók, mindkét megoldás előnyeit élvezhetik: esetenként elmehetnek a bevásárlóközpontba, és szükség esetén a helyi kis boltban is vásárolhatnak. De még ők is rosszabbul járnak, mint elődeik az 1930-as években, akiknek házhoz szállították a heti bevásárlást. Azok pedig, akik nem használhatnak személyautót, lényegesen hátrányosabb helyzetbe kerülnek. Még ott is, ahol nem szűntek meg a helyi vásárlási lehetőségek, az üzletek száma drámaian csökkent, minőségük jelentősen romlott, és az árak is növekedtek, hiszen a nagykereskedők már nem voltak érdekeltek abban, hogy nagyszámú kis boltba szállítsanak.
Ha az "egyre nagyobb és egyre kevesebb" folyamata továbbra is változatlanul érvényesül, akkor mindenki kedvezőtlenebb helyzetbe jut. A városközpontok veszélybe kerülnek, és a helyi bevásárlási lehetőségek mindenki számára megszűnnek. A városkörnyéki zöldövezetek leromlanak a bevásárlóközpontok területfoglalása és az általuk gerjesztett közúti forgalom miatt. Mindez fokozatosan következik be, és emiatt különösen veszélyes. A lassú romlási folyamatokat általában csak akkor veszik észre, amikor már nem lehet azokat visszafordítani."
(Angolból fordította: Lukács András)
A Budapest környéki bevásárlóközpontok évente sok tíz milliárd forintnyi kereskedelmi forgalmat vonzanak el Budapestről. Emiatt csökken majd a fővárosi és a kerületi önkormányzatok adóbevétele, s így még kevesebb pénz jut majd az oktatási, egészségügyi, szociális, stb. alapellátásra (a fejlesztésről nem is beszélve). A főváros több területén nem marad elegendő vásárlóerő ahhoz, hogy a jelenleg is nehézségekkel küszködő kiskereskedéseket életben tartsa. Ez nemcsak az érintett kiskereskedőket és alkalmazottaikat teszi tönkre, hanem a környéken lakók életkörülményeit is rontja. (Elsősorban az eleve hátrányos helyzetű rétegek — nyugdíjasok, nagycsaládosok, kiskeresetűek — életfeltételei romlanak tovább.)
A legmegdöbbentőbb mindebben az, hogy a fővárosi és a kerületi önkormányzatok — amelyek állandóan pénzhiányra panaszkodnak — tétlenül szemlélik a településük kifosztására irányuló terveket.
Mit tehetnek budapesti önkormányzatok?
Mindenekelőtt foglalkozzanak a témával, tűzzék azt napirendre! Meg kellene vizsgálniuk a jogi fellépés lehetőségeit, hiszen a városkörnyéki bevásárlóközpontok számottevő közlekedési többletterhelést zúdítanak a fővárosra, ami komoly anyagi és egyéb károkkal jár. A Budapest környéki bevásárlóközpontok építése egyébként is törvényellenes, hiszen ellentmond a fővárosi agglomerációra vonatkozó regionális rendezési tervnek. Új regionális rendezési tervet pedig csak az országgyűlés hegyhat jóvá! (Mivel ennek elfogadását előreláthatólag legalább két év előkészítési munkának kell megelőznie,még van idő olyan megoldásokat szorgalmazni, amelyek lehetővé tennék a városok megóvását a gyors nyereségre törekvő, de a települések hosszú távú érdekeit figyelmen kívül hagyó beruházókkal szemben.)
Fontos lenne azt is megvizsgálni, milyen adminisztratív és gazdasági lépéseket lehetne tenni (a közúti forgalom szabályozása, a bevásárlóközpontokhoz történő eljutás megnehezítése; a helyi kiskereskedelem versenyképességének javítása stb.).
Az önkormányzatok sikeres fellépéséhez nélkülözhetetlen a társadalmi szervezetekkel történő együttműködés. A független környezetvédő szervezetek szerte a világon bebizonyították, hogy tevékenységükkel óriási károkat képesek megelőzni (hazai példa erre -többek között - Bős-Nagymaros). Ha az önkormányzatok támogatják a környezetvédő szervezeteket, akkor ez komoly anyagi hasznot eredményezhet számukra.



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.