A gazdasági recesszió kedvező hatást gyakorolt a légszennyezettségre Lengyelországban, amely az egykori Szovjetunió és Németország után a harmadik legfőbb termelője a kén-dioxidnak és nitrogén-oxidoknak. E szennyezőanyagok kibocsátása 25 százalékkal csökkent a recesszió következtében.

A lengyel statisztikai hivatal adatai szerint a levegőszennyezés különösen súlyosan érinti az erdőket, amelyeknek 85 százaléka többé-kevésbé károsodott, 38 százaléka súlyosan. A német-lengyel-cseh határ találkozásánál fekvő "halálháromszögben" az erdő fele halott.

A környezetszennyezés a legfőbb oka a halálozási arányszám növekedésének Lengyelországban — állapította meg a statisztikai intézet. Az 1989. évi 188-ról 1990-re 191-re nőtt a rákbetegség okozta halálesetek száma százezer lakosra számítva. A szív- és érrendszeri betegségekben elhunytak száma 509-ről 534-re emelkedett.

A környezetvédelmi előírásokat, amelyek amúgy is igen liberálisak Európa más országaiéhoz viszonyítva, alig tartják be — közölte a hivatal.

A katasztrófaövezetnek tekinthető Felső-Sziléziában, ahol a lengyelek egyharmada él, halmozódott fel az elavult technológia következményeként jelentkezett 1,6 milliárd tonnányi ipari hulladék 40 százaléka.

A Balti-tengerbe jutó szennyezőanyagok 22 százaléka Lengyelországból származik. A lengyel folyók vizével 1990-ben 2 köbkilométernyi szennyvíz ömlött a tengerbe. A Balti tengerbe jutó foszfor 40 és a nitrogén 30 százaléka lengyel területről származott.

(AFP)