A 41 éves építőmérnököt a környezetvédelem elkötelezett híveként ismerhette meg mindenki, aki rendszeresen látogatta az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának üléseit. Képviselőként Gyurkó János sok, a környezet védelmét szolgáló törvénymódosító javaslatot terjesztett elő, s nem rajta múlott, hogy ezek többségét az Országgyűlés nem szavazta meg.

— Miniszter úr, itt, a környezetvédő mozgalmak országos találkozóján is egyértelműen kiderült, hogy a magyar környezetvédők elképzelhetetlennek tartják hazánk "felzárkózását" a nyugat-európai gazdaság és fogyasztás szintjéhez. A világméretű környezeti válság lehetetlenné tesz minden ilyen próbálkozást. A kormány és a politikai pártok népszerűségük növelése érdekében mégis abban versenyeznek egymással (legalábbis nyilatkozataikban), hogy melyikük tudja gyorsabban Nyugat-Európába vezetni Magyarországot. Hogyan tud majd Ön ilyen feltételek között síkra szállni a fenntartható fejlődés mellett?

— Meggyőződésem, hogy a lakosság egyre szélesebb körei ismerik majd fel, hogy a nyugati pazarló nyersanyag- és energiafogyasztás mintája nálunk már nem követhető. Az elkövetkező választási hadjáratban a pártok programját még bizonyára a Nyugat-Európához történő felzárkózás vágya fogja meghatározni. Előbb-utóbb azonban minden pártnak szembe kell néznie a valósággal, ami kikényszeríti egy más pályára történő átállást. Miniszterként mindent tőlem telhetőt megteszek, hogy ez mielőbb bekövetkezzen.

— Hogyan látja ebben a folyamatban a társadalmi mozgalmak szerepét?

— A környezetvédelem és egyáltalán a fenntartható fejlődés megvalósítása csak a környezetvédő társadalmi mozgalmak aktív részvételével lehetséges. Helyi szinten előmozdítják a problémák feltárását, fejlesztik a lakosság környezetvédelmi tudatát, nemegyszer szakmai segítséget is nyújtanak a gondok megoldásához. A mozgalmak általában könnyebben értenek szót a lakossággal, mint a hivatal, jobb a kapcsolatuk a helyi közösségekkel, általában jobban is bízik bennük a lakosság. Ezért az önkormányzatoknak és a kormányzati szerveknek fokozottabban kellene rájuk támaszkodniuk.

— Gyakran vádolják a környezetvédőket azzal, hogy ők a gazdasági haladás ellenségei. Ön hogyan értékeli a zöld mozgalmak hatását a gazdaság fejlődésére?

— Úgy vélem, hogy igen jelentős a zöld mozgalmak érdeme a korszerűtlen, környezetszennyező, túlzott nyersanyag- és energiafelhasználó gazdaságunk átalakításáért folytatott erőfeszítésekben. A környezetvédelmi iparágak kibontakozásában, a környezetet kímélő műszaki fejlesztésekben döntő szerepe van a társadalmi nyomásnak, amelynek egyik megtestesítője a környezetvédő mozgalom.

— Ha a környezetvédő mozgalmak ilyen súllyal járulnak hozzá a gazdaság fejlődéséhez, működési feltételeik javítása sokszorosan megtérülne az egész társadalomnak. Jelenleg azonban igencsak szűkös körülmények között dolgoznak, s gyakran olyanokkal kell felvenniük a harcot, akik mögött sok milliárdos tőke áll. Mit tud tenni a környezetvédelmi tárca ennek a helyzetnek a megváltoztatásáért?

— A minisztérium lehetőségeihez mérten támogatni fogja a környezetvédő szervezeteket. Az utóbbi időben számottevően emelkedtek a Központi Környezetvédelmi Alap bevételei, az idén várhatóan meghaladják a 3 milliárd forintot. A környezetvédő szervezetek is nyújthatnak be pályázatot az Alaphoz.

— Ezt méltányosnak érezzük, hiszen a bevételek emelkedése elsősorban az üzemanyagok termékdíjának köszönhető, amely bevezetése nem utolsósorban a Levegő Munkacsoport több éves küzdelmének az eredménye. Tervezik-e ennek a termékdíjnak az emelését, esetleg újabbak bevezetését?

— Az üzemanyagok termékdíjából származó bevétel csupán kis töredéke annak az összegnek, amelyre szükség lenne a gépjárművek által okozott környezetszennyezés megelőzésére, illetve a károk felszámolására. Ezért mindenképpen szorgalmazni fogom a díj mértékének emelését. Tervezzük, hogy egyes csomagolóanyagokra és a gumiabroncsokra is kivetünk termékdíjat.

— Tudjuk, hogy Ön az országgyűlésben egy környezetbarát közlekedéspolitika megteremtéséért küzdött, gyakran vitázva a közlekedési tárca vezetőivel. Most, miniszterként, milyen tervei vannak a közlekedés környezetszennyezésének csökkentésére?

— A kamionok által okozott károk mérséklésére a közlekedési tárcával együttműködve fejleszteni fogjuk a kombinált (közúti-vasúti) fuvarozást, s erre a Környezetvédelmi Alapból is fordítunk meghatározott összegeket. Komolyabb összegekkel fogjuk támogatni a tömegközlekedést (s ezen belül is elsősorban a kötöttpályás közlekedést), valamint a gépjármű-közlekedés visszaszorítását elősegítő intézkedéseket (pl. forgalomcsillapítás). Most tesszük közzé az erre vonatkozó pályázati felhívásokat.