Azt, hogy az elszánás komoly, mi sem bizonyítja jobban, mint az a mini-konferencia, amelyre a közgyűlés első napjának délutánján került sor. A tanácskozás tárgyát az EK Bizottságának a közlekedésre vonatkozó, újonnan kidolgozott Fehér Könyve, illetve a Szövetségnek a Fehér Könyvről kialakított — meglehetősen lesújtó — állásfoglalása képezte. A brüsszeli Shell-székházban (!) sorra kerülő konferencián meghívott előadóként és vitapartnerként az Európai Bizottság két hivatalnoka, valamint a Greenpeace német szervezetének képviselője jelent meg. Figyelemre méltó a Szövetség munkájának növekvő (el)ismertségét jelzi, hogy a péntek délutáni időpont ellenére 50-60 főnyi érdeklődő volt jelen, köztük olyan "érdekelt" világcégek képviselői is, mint a Taxaco vagy az Air France.

A vita koerográfiája kísértetiesen emlékeztetett, a hasonló témakörben itthon folytatott viták menetére. Az EK képviselői váltig állították, hogy a közösségi közlekedéspolitika elsődleges célja az integrálódó piac támasztotta közlekedési igények minél magasabb színvonalú kielégítése lehet. A környezeti megfontolásokat is e célnak kell alárendelni.

A T&E és a Greenpeace szóvivői ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy a közlekedési igényeket nem szabad összetéveszteni a közlekedésben és szállításban érdekelt cégek igényeivel. Kifogásolták, hogy a koncepció föl sem veti a közlekedés okozta társadalmi költségek internalizálásának lehetőségét. (például: valamely egységes üzemanyagadó formájában). A Greenpeace képviselője a szervezet által nemrégiben elkészített tanulmányra hivatkozva kiemelte, hogy a közlekedésből származó összeurópai szén-dioxid-kibocsátás szinten tartása a közlekedési igények bizonyos korlátozása nélkül elképzelhetetlen. A technológiai fejlesztések (katalizátor-beépítések, szigorúbb gépjármű-emissziós normák) és a közlekedési igények számottevő részének környezetbarátabb közlekedési módokra való átterelése (pl.: közútról vasútra) együttesen sem elegendők a katasztrofális trend megtöréséhez. E felismerés, és íg a probléma kezelésére való elképzelések is hiányoznak a Fehér Könyvből. Ezek alapján a Környezetvédő Szervezetek a Fehér Könyv által képviselteket visszalépésnek tekintik a Bizottság által korábban megjelentetett, a közlekedés környezeti hatásaival foglalkozó Zöld Könyvben kifejtett állásponthoz képest. Végül a környezetvédő szervezetek szorgalmazták, hogy az EK határozza meg azt a korlátot, amelyet a közösségi, közlekedési eredetű szén-dioxid-kibocsátás 2000-ben elérhet. Csak ez után kezdődhet meg az érdemi vita arról, hogy a cél milyen eszközök segítségével érhető el.

További fejlemény, hogy elkészült a Szövetség eddigi legfontosabb munkájának összefoglaló tanulmánya, amely "A közlekedési eredetű légszennyezettség internalizálása" címet viseli. (A tanulmány angol nyelvű változata elérhető a Magyar Közlekedési Klubnál. — a szerk.) A politikai nyomásgyakorlás további állomását jelenti majd a tanulmányban kifejtett nézetek népszerűsítése. Ennek jegyében tart nemzetközi sajtótájékoztatót a Szövetség májusban Brüsszelben. Nyomatékkal kérték a nemzeti tagszervezeteket, így a Magyar Közlekedési Klubbot is arra, hogy erejük szerint vegyenek részt a kampányban.

A T&E azonban az Európai Közösség szervezetein kívül is növelni igyekszik politikai befolyását. E törekvés jegyében még idén tavasszal megbeszéléseket kívánnak folytatni a fejlett országokat tömörítő szervezet az OECD párizsi képviselőivel a T&E által szorgalmazott "ötcsillagos" autóminősítési rendszerről. Ennek a rendszernek lényege, hogy minden új autót öt szempont szerint értékelnek.: zajszint, szennyezőanyag-kibocsátás, üzemanyag-fogyasztás, biztonság és újrahasznosíthatóság. Amely autó valamely szempont szerinti elvárásnak — normának — megfelel csillagot kap.

A közgyűlésen elhangzott, hogy a T&E a jövőben kiemelt figyelmet kíván fordítani a közép- és kelet-európai országok közlekedéspolitikájára, és szeretnének egy kelet-európai irodát létrehozni a térség közlekedéssel foglalkozó környezetvédő szervezetei tevékenységének összehangolására. A Magyar Közlekedési Klub nevében elvállaltam, hogy megvizsgáljuk az iroda létrehozásának lehetőségét Budapesten.

Kaderják Péter