A Vár lejtőjén a kivágandó fák garantáltan értéktelenek, sőt csapnivalóak. Kiváltképpen azok az Európa-ligetben, ahol akadályozzák a tervezett mélygarázs építését. Az is baj a Vároldalon, hogy a sok nyamvadt növény miatt nem eléggé középkori a városszerkezet. A házaknak szép sűrűn kellene állniuk, és nem ilyen csúnya ritkán. Igaz, hogy a századforduló Halászbástyájának lépcsője, no meg a Hilton szintén megbontják a középkori képet, ám ha a várban 2000-ig kitoljuk a középkor határát, akkor abba minden belefér, kivéve természetesen a növényeket.

A határokat azonban földrajzi értelemben is ki lehet tolni, amelyre "jó" példát találunk a II. kerületi Völgy utca környékén. A Völgy utca - Vadaskerti út - Ördögárok által határolt területen az Országos Pszihiátriai Intézet kíván rekreációs központot építeni, úgynevezett gyógyszállói szolgáltatások céljára. A szakértői véleményekkel alátámasztott lakossági tiltakozás joggal fogalmazza meg, hogy a növénypusztítással, forgalomsűrítéssel járó építkezés tovább csúfítaná a területet, csökkentené az ottani lakások értékét. Ezen túlmenően, az ott húzódó légcsatorna újabb megbolygatása tovább rontja a főváros levegőjének minőségét. A lejtési viszonyok miatt a szennyvizet nyilván az Ördögárokba vezetnék, további ellentétet teremtve a mocskos mély és modern felszín között.

További példaként megemlítem, hogy bíróság elé kerülte a XI. kerület Éva utcai szabálytalan méretű telekmegosztások, amelyek tovább fokozzák Buda besűrítését.

Nem tudható mi rejlik az ilyen és hasonló esetek mögött. Az események felgyorsulása azt sejteti, hogy az érintett lakosság véleménye már nem sokat nyom a latban. A lakosság nyilván levonja majd következtetéseit az Önkormányzati választáson, ám ettől a kivágott fák nem nőnek ki.

A gyakorlatról pedig elmondható, hogy minél jobban változik, annál inkább ugyanaz.