A környezetvédő mozgalmak alapelve, hogy vissza kell szorítani az anyag- és energiafogyasztást (ez egyébként már rövid távon is konkrét gazdasági előnnyel jár, hiszen csökkenti az importot és ezen keresztül az eladósodást), és ezzel párhuzamosan kiemelten kell fejleszteni nem materiális tevékenységeket (oktatás, művelődés, egészségügy, tudományos kutatás, stb.), amelyek Magyarország legfontosabb kincsét, felemelkedésének zálogát jelentik. Az 1994. évi tervezett költségvetés azonban mindezzel ellentétes irányba hatna. Itt csak néhány példát említenénk.

A Magyar Tudományos Akadémia 1992-ben 10,4 milliárd Ft-ot kapott központi költségvetéstől, 1993-ban 7,3 milliárdot, 1994-ben pedig 6,6 milliárdot kap. Az általános iskolai oktatásra fordítandó költségvetési összeg névértékben kissé (azaz reálértékben jelentősen) csökken, a gimnáziumoké és szakközépiskoláké névértékben gyakorlatilag változatlan (azaz valójában számottevően csökken).

A Központi Környezetvédelmi Alap tervezett bevételei 1994-ben 2,05 milliárd Ft-ot tesznek ki, ami igen jelentős csökkenés az 1993. évi várható 2,73 milliárd Ft bevételhez képest.

A társadalmi szervezeteknek jutatott pénzeszközök névértéken változatlanok maradnak, csakúgy, mint az idén, miközben az infláció értéke ezen két év alatt várhatóan eléri a 60%-ot, és e szervezetek munkájára az igény a korábbi sokszorosára növekedett. Az új adótörvény-tervezetek az alapítványoknak nyújtható támogatások jelentős korlátozását is előirányozzák, ami a pótolhatatlan környezetvédelmi, egészségügyi, művelődési és oktatási szolgáltatásokat végző alapítványok többségét csődbe juttatnák, súlyos zavarokat idézve elő e területeken (és ami ily módon majd az állami költségvetés terheit is növeli!).

Mindezzel egyidejűleg folytatódik a környezetpusztító tevékenységek rejtett vagy nyílt támogatása — évi több száz milliárd forinttal. Ide tartoznak pl. a meg nem újuló energiaforrások, a közúti szállítás, a timföldgyártás (veszélyes hulladékával), az eldobható csomagolóanyagok stb. Az állami költségvetésben több olyan tétel is szerepel, amellyel csak a környezetpusztítást segítik elő. A gépjármű-felelősségbiztosítást például 3 milliárd forinttal kívánják támogatni 1994-ben. A külföldi tehergépjárművek tranzitforgalmi díja a tervek szerint teljes egészében az Útalapba kerülne, és így — a korábbi évekkel ellentétben — már egy fillért sem lehetne ebből a forrásból a kombinált fuvarozás fejlesztésére fordítani.

Az országgyűlési bizottságok már elkezdték az a költségvetési és az adótörvény-tervezetek tárgyalását. A környezetvédő mozgalmaknak tehát mielőbb egyeztetni kell álláspontjukat és egységesen kell szorgalmazniuk ezen törvényjavaslatok megváltoztatását. Határozottan fel kell lépnünk annak érdekében, hogy egyrészt csökkenjen a környezetszennyező tevékenységek állami támogatása, másrészt növekedjenek a környezetvédelemre fordított összegek és erősödjön a környezetvédelmi tárca költségvetési pozíciója. Emellett támogatnunk kell az oktatás, a tudomány, a kultúra és az egészségügy kiemelt fejlesztését szorgalmazó erőket is.