Környezetvédők és autórajongók vitájában állandóan a négykerekűek okozta haszon és kár kerül mérlegre, de a számítgatások alapja általában csak a kocsik használata során (és esetleg utána) megjelenő környezetszennyezés méghozzá egész városok vagy országok járműivel számolva. Röpködnek a milliók és billiók, pedig sokkal szemléletesebb lenne áttekinteni az adatokat egyetlen autó esetében, születésétől a rozsdatemetőig. Mert nem pusztán a kipufogógáz terheli a levegőt, és nem pusztán az elfogyasztott benzin mennyiségével csökken a meg nem újuló energia.

Bár magától értetődőnek tűnne, az autós világ mégsem szokta megemlíteni a nyersanyag előállítása (bányászat, szállítás, feldolgozás) meg a kocsi gyártása során fellépő szennyezést és energiafelhasználást. Nagyvonalúan elsiklanak a jármű élettartama során elfogyasztott motorolaj meg pótalkatrészek fölött is. És a roncsteleptől az olvasztóig vezető úton ugyancsak sokféle káros anyag szabadul föl. A heidelbergi UPI tudományos intézet (Umwelt- und Prognose-Institut — Környezetvédelmi és Előrejelző Intézet) most alapos ökológiai mérleget állított föl az autóról. Az energia- és nyersanyag-felhasználás során keletkező szennyezés mellett figyelembe vettek még olyan "apróságokat" is, mint a kerekek, a fékbetét és az útfelület kopása során felszabaduló anyagok. A vizsgálat alapjául egy átlagos, középkategóriás nyugati autó szolgált, 1160 kilogramm összsúllyal, 10 literes átlagfogyasztással és tízéves használat során megtett 130 000 kilométerrel.

Az eredmény elkeserítő. Még mielőtt ez az egyetlen kocsi saját erejéből akár egy métert megtett volna, máris ráfordítottak annyi energiát, amennyit ötezer liter kőolaj tartalmaz, a veszélyességi határértékig szennyeződött 922 millió köbméter levegő, és 14,9 tonna széndioxid keletkezett, valamint 26,5 tonna hulladék, a vizeket pedig 13 liter nyersolaj szennyezte. Ez a kiindulási alap, amin már a legtakarékosabban vezető sofőr sem tud változtatni! A végső adatokat leolvashatjuk az összegző táblázatból, de hogy az arányokat érzékeltessük: a gyártástól a bontásig beszennyezett légköbmétereket százszor száz méter alapterületre állítva 204 kilométer magas oszlopot kapnánk, ez a világ legmagasabb hegycsúcsának, a Mount Everestnek a huszonháromszorosa. Az összesen fölhasznált 23 tonna szén energiája pedig hat esztendeig fedezné egy átlagos (és autót nem tartó) német polgár szükségletét, beleértve a fűtést, áramot és az utazást.

A felmérés eredményeit bemutatták a német autóipar nagyjainak, de bölcs belátás helyett kritikába ütköztek. Az érintettek nem a tényeket, hanem a szemléletet kritizálták. A BMW szóvivője szerint "már megint az autóipar általános elítélésére került sor, s ez nem szolgálja a tárgyilagos vitát". A Volkswagen környezetügyi illetékese így szólt: "a tanulmány meg sem említi a járművek használatának pozitív szempontjait", a munkahelyteremtéstől a mentőszolgálatokig. Csakhogy az UPI szakemberei nem általános gazdasági és társadalmi "autómérleget" akartak készíteni, hanem a puszta környezeti károkat számszerűsíteni. Hogy felnyíljon egy kissé a szemük.

(Magyarországi Cash-Flow, 1993. augusztus)