Közgyűjteményi és Közművelődési

Dolgozók Szakszervezete

Levegő Munkacsoport

A nemzeti és egyéni vagyon, valamint a tartalékok felélése nem folytatható. Az idén várható 2-2,5 milliárd dolláros külkereskedelmi hiány a külső fizetési kötelezettségek teljesíthetőségét veszélyeztetve szűkíti választási lehetőségeinket. Mindennek következtében az 1994-es év kiemelkedő jelentőségű lesz abból a szempontból is, hogy ekkor még alapvető külső gazdasági kényszerek — és belső politikai ellehetetlenülés — nélkül dönthessünk érdemben nemzetgazdaságunk és saját sorsunk alakulásáról.

Ezen összefüggések ismeretében két civil társadalmi szervezet, a Levegő Munkacsoport valamint a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete összefogott, s olyan módosító indítványt készített, hoz nyilvánosságra, melynek megvalósításával az állami költségvetési törvény mindannyiunk, az egész társadalom számára lényegesen jobb helyzetet teremt, az erőforrások ésszerű átcsoportosításával a fejlődést szolgálja.

A nemzetközi gazdasági folyamatok arra mutatnak, hogy egyre inkább felértékelődik a sokoldalú és mobilizálható tudással rendelkező ember szerepe a világpiacon. Magyarországon éppen ennek ellenkezője történik: a természeti erőforrások tragikus pazarlása tovább folytatódik, a foglalkoztatottak száma pedig 1990 óta 1,1 millióval csökkent. Javaslataink célja ennek az irányzatnak a megfordítása, a világban végbemenő változásokkal összhangban.

A fentieknek megfelelően a javaslat készítői az alábbi érték meghatározó kérdésekre keresték a válaszokat:

— Lehetséges-e a jelenlegi és az előirányzott adórendszernek az egyoldalú, csupán a bevételek növelésének szempontjait előtérbe helyező szemlélete helyett, a tényleges bevételek csökkenése nélkül az adók mértékeinek mérséklése, az adóalanyok (mind a vállalkozások, mind az állampolgárok) érdekeinek az eddigieknél teljesebb figyelembevétele, s ez által az adórendszer jobbítása?

— Vannak-e olyan tevékenységek, amelyeket a jelenleginél, illetve a kormány által előterjesztett előirányzatná1 differenciáltabban kell adóztatni, azaz lehet-e konkrét javaslatokat tenni egyes adók mérséklésére, mások mértékeinek egyidejű növelésére?

— Vannak-e olyan bevételi előirányzatok a törvénytervezetben, amelyek összegét a hivatalos javaslat készítői nem kellő megalapozottsággal határozták meg, s amelyeknél előreláthatólag jelentősebb többletbevételek várhatók?

— Vannak-e olyan előirányzott kiadások, amelyek káros társadalmi folyamatokat erősítenek fel, illetve hasznos folyamatokat gátolnak? (Például károsnak tekintjük nagy tömegek egészségének rombolását, létbiztonságának fenyegetését, életminőségének rosszabbodását, s a természeti és épített környezet károsodását elősegítő adókedvezményeket és egyéb gazdasági ösztönzést.)

— Vannak-e olyan előirányzott kiadások, amelyek súlyos károk kockázata nélkül csökkenthetők vagy törölhetők, és az így felszabadult források fontosabb, sürgetőbb társadalmi szükségletek jobb kielégítését, illetve károk, veszélyek elkerülését szolgálhatják?

— Vannak-e olyan előirányzott kiadások, amelyek a mai magyarországi társadalmi-gazdasági viszonyok között sértik az állampolgárok erkölcsi érzékét, mert pazarló, luxusigényeket elégítenének ki?

I. Javaslataink a bevételek növelésére

(Millió forintban)

1.) Társasági adó 62.000 (terv) 82.000 (javaslatunk) többlet: 20.000

Indoklás: A társasági adóalap növelhető oly módon, hogy a környezetszennyező tevékenységek értékcsökkentési leírása csak a számviteli törvény előírásainak megfelelően legyen elszámolható. (Az átalakulással járó vagyonfelértékelés kihatását e törvény ne engedje érvényesíteni a jelzett tevékenységeknél.) Ezzel elsősorban az energiatermelésben és a vegyiparban az amortizáció elszámolható összege mintegy 50 milliárd forinttal csökkenne, ami önmagában 18 milliárd forintos adóbevételi többletet eredményezhet. Ezen felül a társasági adó mértékének 40%-ról 36%-ra történő csökkentése, az adóigazgatási eljárások egyidejű szigorításával további bevételek forrásait teremthetik meg.

2.) Vám- és

importbefizetések 88.000 (terv) 98.000 (javaslatunk) többlet: 10.000

Indoklás: Tovább szigoríthatók a vámeljárások, melyek egyrészt a hazai munkahelyvédelmet szolgálják, másrészt például a természeti és épített környezetet, egészségünket védik. Az elsőre példa az, hogy sok olyan importáru érkezik az országba, amelyet az importáló bejelentése szerint exportálni fognak, és így ezen áruk vámmentességet élveznek, holott ezeknek legalább 50%-a nem kerül kivitelre. Ezért az ellenőrzést szigorítani kell és emelni a büntetési díjakat. A bevételnövelő hatáson kívül ezek az intézkedések növelnék a hazai munkahelyek számát és vonzanák a külföldi tökét, mert például így az importból származó csomagolótermékek helyett gazdaságosabbá válik a hazai előállítás. Másik példánk a hazai személygépkocsi-gyártással függ össze, melynél ellentmondásos, hogy minden importból származó termék és a beérkező új személygépkocsi vámmentességet élvez, abban az esetben is, ha belföldön kerül eladásra. Ez a magyar háttéripart hozza hátrányos helyzetbe, amelyben lényegesen több (legalább tízszer annyi) munkahely található, mint magukban a személygépkocsi-összeszerelő üzemekben.

3.) Játékadó 4.000 (terv) 8.000 (javaslatunk) többlet: 4.000

Indoklás: A bevétel magától értetődően növelhető a folyamatban lévő törvénymódosítás tartalmának maradéktalan érvényesítésével. Ennek a javaslatnak a megvalósíthatósága is nagyban függ a bevételek befizetésének ellenőrzöttségétől, az ellenőrzés szigorításától.

4.) ÁFA 340.000 (terv) 360.000 (javaslatunk) többlet: 20.000

Indoklás: Az ÁFA-bevételek növelhetőségének okai egyrészt az ÁFA-kulcsok változtatásának következményéből fakadnak, másrészt a vámbevételi többletek ÁFA-vonzataiból származnak, harmadrészt a feketegazdaság egy részének adóztatás alá vonásából következnek. Az ÁFA alsó kulcsát javasoljuk 6%-ra mérsékelni, míg a felső sávot 29%-ra növelni, mivel az alsó kulcs mértéke így felelne meg az Európai Közösség ajánlásának (4-9%), a felső sáv pedig több EK-ország jelenlegi gyakorlatát követné. Ennek kedvező hatásai az élelmiszer-gazdaság keresleti piacát javítják, az infrastrukturális szolgáltatásokat (pl. tömegközlekedés) olcsóbbá teszik, ahol mindebből következően növekszik a foglalkoztatottak száma. A szociális szolgáltatások piaci pozíciói javulhatnak, ami csökkentheti a társadalmi feszültségeket, javíthatja a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek (nyugdíjasok, nagycsaládosok, munkanélküliek) életkörülményeit. Különösen fontos ez azért, mert az 1993-ban megvalósított ÁFA-emelésnek e rétegek voltak a kárvallottai azzal, hogy részükre a kompenzálás csak egyszeri és csupán részleges volt. A változtatásnak kedvező hatásai lennének a külgazdasági egyensúly alakulására is, mivel nagyobb mértékben részesítené előnyben a hazai termékek és szolgáltatások értékesítését, míg a felső adósávba eső termékek importját megdrágítja (ez antiinflációs hatásai miatt sem elhanyagolható), ami többszáz millió dollár fizetési mérlegjavulást eredményezhet. Az ÁFA-módosítás hatással van a vámbevételek alakulására is, mivel a vám beszedése maga után vonja az ÁFA-bevételek arányos növekedését is. Mindehhez kapcsolhatóan a feketegazdaságbeli bevételek egy részének adóztatás alá vonásával az adóbevételek növelésére vonatkozó javaslatunk reálisan megvalósítható.Amennyiben ehhez az adóigazgatás személyi, tárgyi, anyagi és törvényi feltételeinek javítása szükséges, úgy a többletbevételek töredékét érdemesnek tartjuk e célra fordítani.

5.) SZJA 228.000 (terv) 238.000 (javaslatunk) többlet: 10.000

Indoklás: A bevételek nagyobb ütemben növekednek a tervezettnél, mivel egyrészt a bérek is nagyobb mértékben növekedtek, és ehhez hozzájárul az adó progresszivitásának a bevételekre kedvező hatása. Tovább növelhető a bevétel akkor, ha az SZJA-ban jelenleg költségként elszámolható személygépkocsi-használat lehetőségét megszüntetjük. Az egyén számára ebből származó jövedelem ugyanis többszörös hátrányt okoz a társadalomnak (környezetszennyezés, zsúfoltság, indokolhatatlan többletköltségek, balesetek stb.) Ezek jelenlegi, költségként való elszámolhatósága mintegy 20 milliárd forintot tesz ki. Javaslatunk megvalósítása esetén az ilyen gépkocsi használat becslésünk szerint felére csökkenne, ami kedvező hatással járna mind az állami, mind az önkormányzati költségvetésekre, és növelné a tömegközlekedésre fordítható összegeket.

6.) Külföldi tehergépjárművek

adó) 2800 (terv) 9.800 (javaslatunk) többlet: 7.000

Indoklás: Az Európai Gazdasági Közösség és Magyarország 1991-ben megkötött szerződése szerint a kútföldi tehergépjárművek adóját az ECU/forint árfolyamának értékállóságát biztosító módon kell kiigazítani, ami 1992-93-ban együttesen legalább 20%-os növekedést eredményez. A külföldi tehergépjárművek adóját felül kell vizsgálni és valamennyi felszámolható, visszavonható kedvezményt meg kell szüntetni. Ezek az adók teljes egészében a nemzeti jövedelmet növelik. Átlagos (5%-os) jövedelmezésű export esetén ekkora nettó devizahozamot 140 milliárd forintos kivitellel lehetne megvalósítani. Azért, mert ennek az adófajtának az érvényesítését elmulasztották az illetékesek, a nemzetgazdaságot súlyos veszteség érte. Javaslatunk megvalósítása környezetvédelmi szempontból is előnyös, s egyidejűleg javítaná a MÁV piaci versenyképességét is. A bevételi többlet sorsáról külön kell dönteni, mivel ez 7 milliárd forinttal haladja meg az Útalap bevételi előirányzatát. Ezt a többletet javasoljuk a vasúti (kombinált fuvarozás, stb.) és a kerékpáros infrastruktúra fejlesztésére fordítani, mely megoldás tízezres nagyságrendű foglalkoztatás-növekedést jelenthetne.

7.) Légtérhasználati díj

4.960 (terv) 6.960 (javaslatunk) többlet: 2.000

Indoklás: A magyar légiirányítási díj nemzetközi összehasonlításban rendkívül alacsony. Ez elfogadhatatlan, ezért az osztrák és a német szintre kell emelni. Ennek a javaslatnak a megvalósítását indokolttá teszi az a körülmény is, hogy a délszláv események miatt jelentősen megnőtt hazánk légterének forgalma.

8.) Fogyasztási adó 185.000 (terv) 218.000 (javaslatunk) többlet: 33.000

Indoklás: Az üzemanyagok adószintjét reálértéken kell tartani, amihez képest a tényleges növekedés az 1993. évi várható 22%-tó1 elmarad. Ennek következtében a bérek adóztatása nagyobb mértékben emelkedik, mint az infláció, miközben az importált energiahordozóké kevésbé, ami nemzetgazdasági szinten a bérjövedelmek növekedése, a foglalkoztatás ellen hat. Közismert, hogy a motorizációból származó bevételek messze nem ellentételezik mindazokat a költségeket és károkat (környezeti és egészségi ártalmak, balesetek, forgalmi torlódások, stb.), amelyeket a gépjármű-közlekedés okoz. Ezeknek a negatív tendenciáknak a mérséklését szolgálják javaslataink. A fogyasztási adó 22%-os emelése hatására előreláthatóan csökkenni fog az üzemanyag-fogyasztás. Az ennek következtében várható bevételkiesést kompenzálhatja a szigorított adóztatás és a fokozott üzemanyag-ellenőrzés, melybe beleértjük az összes HTO- és gázolajkészlet felülvizsgálatát, minősítését és megadóztatását is. A kormány törvényjavaslata az élvezeti cikkeknél 10%-os fogyasztási adóemelést irányoz elő, de valójában a bevételnél csupán 3%-os növekedéssel számol. Ezzel szemben az eddigi infláció mértékének megfelelő, tehát 22%-os fogyasztási adóemelést javaslunk, mivel elfogadhatatlan számunkra, hogy a lakosság széles rétegeinek alapvető fogyasztásához (pl. élelmiszer) kapcsoiód6 terhek nagyobb mértékben növekedjenek, mint az egészség-károsító élvezeti cikkeké, azaz az utóbbiak viszonylagos kedvezményezettségben részesüljenek. A jövedéki törvény biztosítja, hogy a bevételek elérhetik az általunk megjelölt mértéket.

9.) Üzemanyagok

termékdíja 1.500 (terv) 3.000 (javaslatunk) többlet: l.500

Indoklás: Az üzemanyagok környezetvédelmi termékdíjának a literenkénti kb. 50 fillérről 1 forintra emelését a díj bevezetése óta végbement infláció, valamint a motorizáció által okozott súlyos környezeti károk csökkentéséhez nélkülözhetetlen források bővítésének szükségessége mellett az is indokolja, hogy a külföldi tehergépjárművek adójából származó bevételek kiestek.

10.) Adósságszolgálati

bevételek 63.680 (terv) 74.680 (javaslatunk) többlet: 11.000

Indoklás: Többek között megvizsgáltuk a jamburgi gázszállítás árbevételét, melyek pontos számításaink szerint 1993-ban 4 milliárd forinttal, 1994-ben ugyancsak 4 milliárd forinttal alultervezettek az 1993. évi I-VII. hónapi importárak tényeihez képest. Ebből is látszik, hogy indokolt lenne teljes körűen felülvizsgálni az adósságszolgálati bevételek tervszámait.

11.) A privatizáció és az állami vagyonkezelés

bevételei 00.000 (terv) 16.000 (javaslatunk) többlet: 16.000

Indoklás: A privatizációból származó bevételek, továbbá az állami vagyonkezelés bevételei az 1992. évi tényszámok figyelembevételéből következően növelhetők, miközben az összes kiadás dinamikus növelése semmivel sem indokolható, ezért a kiadás csökkenthető. A két tétel összevont kezelése eredményezi a bevételi növekményt.

12.) Pénzintézetek adója (dekonjunkturális adó)

00.000 (terv) 10.000 (javaslatunk) többlet: 10.000

Indoklás: A betéti és a kivéti kamatok között irreálisan nagy különbség van. Ez egyrészt fékezi a lakossági megtakarítást, másrészt növeli a vállalkozások kiadásait. E folyamat ellensúlyozására kellene bevezetni a fenti adónemet, melynek mértéke a negatív reálkamat 50 %-a lenne. Ezzel egyidőben meg kell szüntetni a forrásadót (kamatadót). Ezek az intézkedések mintegy 40 milliárd forinttal mérsékelnék az inflációt és ösztönöznék a megtakarításokat. Mindennek eredményeként a lakossági megtakarítások bővülése nem csak a költségvetési hiány finanszírozását tenné lehetővé, hanem a vállalkozói szféra pótlólagos hiteligényének teljesítéséhez is forrást teremtene.