Ez történt a budafoki Arany János utcai lakótelepen is. A házak közötti nagyobb füves területen, ahol a lakók társadalmi munkában ültettek el néhány csemetefát, az önkormányzat egy 62 autó elhelyezésére alkalmas föld alatti garázst kíván építtetni, a felszínen pedig 18 pavilont. Az önkormányzat állítása szerint ez a lakók igényének kielégítése céljából történik.

A lakók azonban cáfolják ezt. Méginkább elégedetlenek, mivel a szerződések megkötése zárt ajtók mögött, a lakosság teljes kizárásával történt, pedig a 12/1986 (XIL30) ÉVM számú rendelet előírja, hogy "az építési engedély megadásáról, illetőleg megtagadásáról hozott határozatot írásban közölni kell ... a közvetlenül szomszédos ingatlanok tulajdonosaival, továbbá mindazokkal, akiknek az építési munka a jogos érdekeit érinti". A lakótelep írásbeli beadvánnyal fordult a köztársasági megbízotthoz a törvénytelen építési munkák leállítása ügyében.

A lakók 70%-a írta alá a tiltakozóíveket. Nem akarnak méregdrága garázsokat, amit a ház lakói meg sem tudnának vásárolni, nekik csupán a benzingőz, a lárma, a balesetveszély, a házuk értékcsökkenése jutna.

Az egyik lakó, Bus Péter szakvéleménye szerint a lakótelep talaja puha mészkő, illetve agyagos, homokos, szilícium-dioxidos márga, ami nagyon érzékeny a hidrogeológiai egyensúlyra. Az a hatalmas lebetonozott terület, ami itt elkészülne, kiszáradással fenyegetné az alatta lévő, 2-6%-os vizet tartalmazó kőzetet, ami beomláshoz vezethetne.

A lakók kérik a környezetvédő szervezeteket jogos követelésük támogatására.