|
Nyilatkozat az árufuvarozás költségeiről
Nemrég sajtótájékoztatón ismertette legújabb tanulmányát a Közúti Fuvarozók Nemzetközi Szervezete (IRU), amely nagytávolságú közúti árufuvarozás gazdasági előnyeit és a vasúti fuvarozás gazdaságtalanságát igyekszik bizonyítani nemzetközi szinten és hazánkban is. A Levegő Munkacsoport és a Magyar Közlekedési Klub megállapítja, hogy az IRU állításainak jelentős része szakmailag megalapozatlan, és a tények és adatok eltorzításának az eredménye.
Az IRU kimutatja, hogy milyen költségekkel járna a nagytávolságú áruszállítás akárcsak részbeni átterelése a vasútra, viszont hallgat arról, hogy a közúti áruszállítás fenntartása és bővítése ennél sokkal nagyobb összegeket igényel. Az IRU szerint az átterelés csökkentené az állami költségvetés bevételeit, ezzel szemben tény, hogy Magyarországon a vasúti fuvarozástól sokkal nagyobb államháztartási bevétel származik, mint a közúti áruszállítástól (1991. évi adatok szerint 17,5 milliárd forint a vasúttól és 7,3 milliárd a közúttól). Az IRU azt állítja, hogy 30%-os átterelés miatt 30 ezer munkahely szűnne meg, ezzel szemben tény, hogy a közúti árufuvarozásban összesen 47 ezren dolgoznak, a vasútnál pedig összesen 77 ezren. Idén az első 8 hónapban a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva a Magyarországra érkező külföldi (tehát nagy távolságra favarozó) tehergépjárművek száma 8,3°k-kal növekedett, mikö2ben a hazai közúti árufuvarozás teljesítménye mintegy 8%-kal csökkent.
A nagytávolságú közúti fuvarozás visszaszorítása nemcsak a vasút számára lenne előnyös, de a helyi közúti fuvarozásban is növelné a foglalkoztatottságot és védené a magyar ipart. Közismert azon vidékek gazdasági leépülése és ezzel együtt a munkanélküliség jelentős növekedése , ahol részben vagy teljesen felszámolták a vasúti fuvarozást.
Az IRU szerint a közúti fuvarozás árainak emelése sértené a piaci versenyegyenlőséget és növelné az inflációt. Szakértőink azonban kiszámították: a verseny torzulását éppen az idézi elő, hogy csak tisztán gazdasági szempontból nézve is a közúti áruszállítás évi százmilliárd forint támogatásban részesül a vasútihoz képest. Ha pedig a közúti fuvarozás által okozott környezeti és egyéb károkat is figyelembe vesszük, ennél jóval nagyobb összeget kapunk eredményül. Az infláció növekedéséhez pedig egyre nagyobb mértékben járulnak hozzá ezek a többletköltségek. A közúti fuvarozás mértéktelen és indokolatlan szubvencionálása leginkább a külföldi kamionoknál mutatkozik meg: az ezzel kapcsolatos útépítési és fenntartási költségeket, a környezeti, egészségi és egyéb károkat szinte teljes egészében a magyar adófizetők pénzéből fedezik.
Követeljük tehát a versenyegyenlőség megteremtését. A közúti áruszállítás összes költségének a beépítése az árakba nem a költségek növelését jelentené, hanem csupán azt, hogy ezek a költségek nem az egész társadalomra hárulnának, hanem csak azokra, akiket ez illet.
A Levegő Munkacsoport és a Magyar Közlekedési Klub
|