Az erdőtulajdonosok nagyon aggódnak, hogy ha nem történik semmi, a svéd erdők is néhány közép-európai erdő sorsára jutnak. Az Országos Erdészeti Tanács sürgeti a kormányt, hogy próbáljon lökést adni annak a nemzetközi folyamatnak, amely a légszennyezés csökkentésére irányul. A Tanács azt is kéri, hogy a kormány teremtsen pénzt az erdővel borított területek meszes kezelésére.

Erre a kezelésre tavaly tavasszal a svéd parlament 15 millió koronát irányzott elő. Ezt az összeget szándékaik szerint fokozatosan növelték volna évi 50 millió koronára. De ez a pénz is csak a veszélyeztetettnek tekintett egy-másfél millió hektár töredékének a kezelésére lenne elég. Az erdők tulajdonosainak a teljes költség 20 százalékát maguknak kell megtéríteniük.

A tudósok véleménye megoszlik arról, hogy mennyire eredményes a meszes kezelés. Nem mindenki tanácsolja ezt a megoldást. Ezen a nyáron Svédországban rendeztek egy nemzetközi szimpóziumot ebben a témában, ahol R.F. Hüttl Németországból elmondta, hogy a hazájában szerzett tapasztalatok megdöbbentőek. Bár az utóbbi tíz évben másfél milliárd német márkát költöttek a károsodott erdők meszes kezelésére, semmiféle javulást nem tapasztaltak. Sőt, a meszes kezelés után nitrogén-átszivárgást észleltek. A természetvédőket is aggasztja, hogy a kezelés milyen hatással van az állat- és növényvilágra.

Az egyetlen, igazán megbízható megoldást természetesen a savasodást okozó légszennyező anyagok kibocsátásának óriási csökkentése adhatja. A legérzékenyebb talajfajták a lerakódott anyagok semlegesítését csak akkor tudják elvégezni, ha azok mennyisége a tizedére csökken. A tápanyagokban szegény talajoknál szükséges lehet fahamu leterítése is, hogy pótolni tudják az aratáskor eltávolított növényi tápanyagokat.

Az Erdészeti Tanács felhívására a Mezőgazdasági Minisztérium azzal válaszolt, hogy kinevezett egy vizsgálóbizottságot.

A svédországi tavak és folyók életének megóvása is igen sokba kerül. 1993-ban 200 millió svéd koronát költöttek a dél- és közép-svédországi vízfelületek meszes kezelésére, hogy ellensúlyozzák a levegőből a vízbe kerülő lerakódások savasodást okozó hatását. A kárt okozó anyagok közel 90 százaléka külföldről — Németországból, az Egyesült Királyságból és Lengyelországból — kerül Svédországba.

(Acid News)