Az üzemanyagok környezetvédelmi termékdíjáról (ükt.) szóló törvényt 1992. március 10-én fogadta el az országgyűlés. A termékdíj mértéke akkor 50 fillér volt literenként, idén január elsejétől 80 fillér. A termékdíjból befolyó összeg 75%-a a Központi Környezetvédelmi Alapba kerül. A maradék 25% felhasználására — az említett törvény szerint — a tárcaközi bizottság tesz javaslatot, amely alapján a környezetvédelmi miniszter hozza meg a végső döntést.

Bár az ükt. bevezetése óta csaknem két év telt el, a tárcaközi bizottság a mai napig nem jött létre. Az ükt. 25%-ának felosztása döntő mértékben egyetlen személytől függ — a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium kabinetfőnökétől, Szommer Ferenctől. Néhány, viszonylag jelentéktelen összegű kivételtől eltekintve még a pályázatok meghirdetésére sem került sor. Pedig a teljes kiosztott összeg nem csekély: 1993-ban 548 millió forintot tett ki.

Feltételezhető, hogy a felhasználás hatékonysága esetenként megfelelő, más esetekben pedig igen alacsony. Erről azonban valószínűleg a KTM sem tud megalapozott véleményt mondani, mivel a támogatások gyakorlati felhasználásáról igen esetleges a visszajelzés, hiszen a minisztérium csak odaadja a pénzt, de a felhasználást már nem ellenőrzi.

A Levegő Munkacsoport és más környezetvédő társadalmi szervezetek is több alkalommal jelezték a KTM illetékeseinek az ükt. 25%-a felhasználása körüli rendellenességeket. Többször kaptunk ígéretet a helyzet orvoslására (többek között arra is, hogy a környezetvédő mozgalom szakértőit is bevonják a döntések előkészítésébe), azonban mind a mai napig ez nem történt meg. Éppen ellenkezőleg: a KTM (azaz annak kabinetfőnöke) a nyilvánosság teljes kizárásával készítette elő az idei felhasználási tervet (vagyis javaslatát a konkrét támogatási összegekről), és azt rövidesen a miniszter elé terjeszti jóváhagyásra.

A Levegő Munkacsoportban résztvevő és több más környezetvédő szervezet is határozottan tiltakozik a környezetvédelemre szánt közpénzeknek a törvénnyel és az alapvető erkölcsi normákkal ellentétes módon történő osztogatása ellen. Felháborítónak tartjuk, hogy az ükt.-ból évi több száz millió forint kerül kiosztásra oly módon, amely tág teret adhat a korrupciónak. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a KTM több mint egy éven keresztül gyakorlatilag elvetette minden olyan javaslatunkat, amely a korrupciós veszély csökkentését szolgálta volna.

Véleményünk szerint az ükt. 25%-ával kapcsolatos valamennyi feladatot haladéktalanul el kell vonni a KTM jelenlegi kabinetfőnökétől. Késedelem nélkül össze kell hívni a törvényben előírt tárcaközi bizottságot, amely nyilvános ülésein dolgozná ki javaslatait a támogatásokról. Amíg ezek az intézkedések nem történnek meg, semmiféle döntést nem szabad hozni az ükt. 25%-ából történő további támogatásokról.

* * *

Az egyik napilap közölte Szommer Ferencnek, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium kabinetfőnökének a nyilatkozatát a Levegő Munkacsoport fent említett sajtótájékoztatóján elhangzottakkal kapcsolatban.

Szommer úr szerint a termékdíj 25%-ának felhasználásáról nem tárcaközi bizottság bevonásával kell dönteni. A termékdíjról szóló törvény 8. paragrafusa azonban a termékdíj egészére vonatkoztatva kimondja: "A támogatások elbírálására tárcaközi bizottságot kell létrehozni. Az egyes támogatások mértékéről a miniszter dönt, a bizottságnak a támogatási kérelmek elbírálására vonatkozó javaslata alapján." (Erre a paragrafusra a Levegő Munkacsoport régebbi tagjai jól emlékeznek, hiszen a törvény elokészítésekor ők szorgalmazták leginkább a tárcaközi bizottság létrehozásáról szóló rész beiktatását. Annak idején azt is javasoltuk, hogy a törvény mondja ki: a tárcaközi bizottságban vegyenek részt a környezetvédő mozgalmak képviselői is. Ez azonban sajnos nem került be a törvény szövegébe.)Szommer úr nemcsak a tárcaközi bizottság létrehozását hiúsította meg, hanem a minisztériumi belső egyeztetéseket is négyszemközti megbeszélések során bonyolította le, és csak ezután terjesztette az általa összeállított termékdíj-felhasználási javaslatot a miniszteri értekezlet elé. (Csak a Levegő Munkacsoportnak a témával kapcsolatos sajtótájékoztatója után történt meg először, hogy egy belső bizottság jött létre — Szommer úr akarata ellenére —, hogy a termékdíj idei felhasználásáról tárgyaljon.)

Szommer úr véleményével ellentétben azt valljuk, hogy egy szakmailag megfelelően előkészített, a prioritásokat helyesen megfogalmazó pályázati rendszer sokkal nagyobb esélyt nyújthat a termékdíj igazságos és hatékony felhasználására, mint a jelenlegi, amikor elsősorban a Szommer úrral folytatott személyes beszélgetések döntik el, mire mekkora összeg jut.

Szommer úr szerint a Levegő Munkacsoport nyilatkozata "személyes sértődöttségre és politikai motívumokra vezethetők vissza. ... A támadások hátterében a Lukács András által két alkalommal kért, összesen ötvenmilllió forintos támogatás elutasítása áll."

Szommer úr állításával ellentétben a Levegő Munkacsoport soha nem kért 20 millió forintot a közúti tranzitforgalom felmérésére. A környezetvédő mozgalmak már régóta szorgalmazzák, hogy a KTM vizsgáltassa meg a kamionok által okozott környezeti és egészségi károkat. Mivel ezzel Szommer úr is egyetértett, egy évvel ezelőtt több olyan intézményt is megkerestünk, amely az Európai Közösség számára is hiteles módon el tudta volna végezni ezeket a vizsgálatokat. Különböző árajánlatokat kaptunk (közülük a legmagasabb 9 millió, a legalacsonyabb 2 millió forint volt), és ezeket továbbítottuk Szommer úr felé. A felmérést a minisztérium azóta sem végezte el, a Levegő Munkacsoport viszont a svéd kormány támogatásával tanulmányt készített a témáról.

Ugyancsak meg kell cáfolnunk Szommer úr azon kijelentését, hogy a Levegő Munkacsoport 30 millió forintot kért Szommer úrtól egy intézet létrehozására. A Levegő Munkacsoport több más környezetvédő szervezethez hasonlóan már tavaly júliusban jelezte, hogy a jelenlegi osztogatási módszert erkölcstelennek tartja, és ezért Szommer úrtól semmilyen összeget nem kíván elfogadni. Más kérdés, hogy tevékenységünk bővítésére megpályáztunk 30 millió forintot a Központi Környezetvédelmi Alapnál, de ez nincs összefüggésben a Szommer úr által kezelt pénzekkel.(A pályázatot egyébként nem utasították el. A KKA Titkársága a pályázat kiegészítését kérte tőlünk, amin jelenleg dolgozunk.)

Szommer úr szerint a Levegő Munkacsoport "támadásai hátterében a lejáratására törő politikai tényezők is meghúzódnak." A tények azonban éppen az ellenkezőjét bizonyítják: aligha lehet találni még egy olyan intézményt vagy szervezetet, amely az elmúlt években annyire következetesen és kitartóan küzdött volna a JELENLEGI környezetvédelmi tárca pozícióinak erősítéséért, pénzügyi helyzetének javításáért, mint a Levegő Munkacsoport. Példa erre éppen a termékdíj, amelynek létrejötte döntő mértékben a Levegő Munkacsoportnak köszönhető. További példa a kamionok tranzitforgalmi díja, amelynek tízszeresére emelése és az így keletkező bevétel egy részének (több száz millió forintnak) a környezetvédelmi tárcának történő juttatása szintén a Levegő Munkacsoport javaslatainak és kitartó lobbizásának az eredménye. Az elmúlt év utolsó hónapjaiban pedig a Levegő Munkacsoport idejét, energiáját és pénzét ismételten elsősorban arra fordította, hogy a költségvetési viták során a KTM minél kedvezőbb helyzetbe kerüljön. Természetesen mindez nem zárja ki, hogy nyíltan megmondjuk, ha hibákat vélünk felfedezni a KTM működésében, vagy ha egyes tisztviselőit alkalmatlannak tartjuk munkakörük betöltésére.

A Levegő Munkacsoport tehát nem a KTM lejáratására törekszik, hanem működésének javítására. Úgy érezzük, hogy a KTM vezetőinek többsége is így értékeli a tevékenységünket.