A konferencia a kitűzött célt elérte és a meghirdetett programot teljesítette. A konferencia plenáris ülésén (február 23-án) 250 fő, a szekcióüléseken (február 24-én) 150 fő meghívott hazai és külföldi szakember vett részt. A szekcióüléseken tett ajánlásokat, javaslatokat állásfoglalásban összegezték a résztvevők, amelyet a konferencia záróülése elfogadott. A konferencián elhangzott előadásokat a Hungaro-sprint Rt. kiadványban teszi közzé.

Az alábbiak az 1994. február 23—25-én Budapesten megrendezett "Európa a kerékpáros közlekedésért" nemzetközi tudományos konferencia javaslatai az emberközpontú, környezetbarát, anyag- és energiatakarékos közlekedés megvalósításáhra Európában.

A jelenlegi közlekedéspolitika nem felel meg sem a ma elvárható, sem pedig a jövő támasztotta követelményeknek. Ma a közlekedés —amely nagyban eltolódott a személygépkocsik és a teherautók, kamionok használata felé — egyik fő fogyasztója a fosszilis üzemanyagoknak, és így jelentős forrása a levegőszennyezésnek, a savas esőknek és a globális felmelegedésnek, amelyek, ha nem történnek intézkedések, az élővilág nagyarányú pusztulását idézhetik elő, veszélyeztetve az emberi civilizációt, és végsősoron magának az emberiségnek a létét is. A megmaradásunkhoz új szemléletre és kölcsönös együttműködésen alapuló cselekvésre van szükség a világon mindenütt, így Európában is. A jövő közlekedéspolitikájának az embert kell szolgálnia, össztársadalmi igényeket kell kielégítenie és harmóniában kell lennie a környezettel. A közlekedés nem károsíthatja a környezetet és az emberek egészségét!

A közúti közlekedés okozta egészségi és környezeti károkat már számos megbízható nemzetközi méretű kutatás feltárta. A legtöbb ilyen számítás a fejlett ipari országokban a bruttó hazai termék 5%-ára teszi ezen károk nagyságát. (A visszafordíthatatlan globális károsodások nem számszerűsíthetőek!) A környezeti károk felszámolása, a betegek gyógyítása nem terhelheti sem a költségvetést, sem pedig a károsultakat. Az okozott károkat a károkozó(k)nak meg kell fizetni, és a károkat helyre kell állítani. Közgazdaságilag ez a negatív externáliáknak a megjelenítését jelenti az árakban. (Az emberi élet és egészség, a bioszféra elemei, az emberi élet feltételei nem fordíthatók le a pénz nyelvére!)

A legfontosabb feladatokat 24 európai ország kormányfőinek hágai nyilatkozata jelölte ki (1989. március), amelynek első pontja kimondja: "Az élethez való jog az a jog, amelyből az összes többi jog ered. E jog biztosítása a legfőbb kötelessége a világ országaiért felelős személyiségeknek." Ennek jegyében, valamint azt felismerve, hogy a közúti gépjárműforgalom, a motorizáció környezet- és egészségkárosító hatása egyre jobban veszélyezteti Európa lakosságának és a jövő nemzedékek életét, az itt élő népeknek közös érdeke az emberközpontú, környezetbarát, anyag- és energiatakarékos közlekedéspolitika megteremtése, amelynek egyik kulcskérdése a kerékpáros közlekedés, illetve a kerékpáros és tömegközlekedés — kiemelten a vasúti közlekedés — együttes fejlesztése.

E célok megvalósításához a konferencia javasolja:

— Európa minden állama — az egymás közötti széleskörű szakmai egyeztetések keretében — dolgozza ki arra vonatkozó elképzeléseit, javaslatait, hogyan kívánja elsőbbségben részesíteni a kerékpáros közlekedést mint egészségfejlesztő és megőrző, környezetbarát, és a tömegközlekedéshez — kiemelten a vasúti közlekedéshez — jól illeszthető közlekedési formát a helyi (települési), regionális és országos, valamint nemzetközi szinten egyaránt, és hangolja össze ezen elképzeléseket a nemzeti népegészségügyi, környezetvédelmi és közlekedésfejlesztési programokkal. Európa kormányai és nem kormányzati szervei, szervezetei, egymással együttműködve, egymást kölcsönösen segítve — a holland, osztrák, svájci és más nyugat-európai kormányprogramokat és gyakorlati tapasztalatokat is hasznosítva — tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a kidolgozott javaslatok és programok az ezredfordulóig megvalósuljanak.

— A tömegtájékoztatás — a jelen gyakorlattal szemben — adjon korrekt és rendszeres tájékoztatást a közúti gépjárműforgalom okozta környezeti és egészségi károkról, kevesebbet foglalkozzanak autós hírekkel és reklámokkal, valamint több időt szenteljenek a kerékpáros közlekedés előnyeinek ismertetésére, népszerűsítésére, a gondok feltárására és a feladatok megoldására, túraprogramok közlésére. Javasoljuk az autós reklámok megadóztatását, s az így képzett alapból a kerékpáros közlekedés elterjesztését szolgáló hirdetések finanszírozását.

— Emberközpontú közlekedési jogszabályokat kell alkotni. Ezekben elsőbbséget kell hogy kapjanak a gyalogosok, a kerékpárosok és a tömegközlekedést használók.

— A jövő közlekedéspolitikájának központi kérdése kell legyen az "Utazz kerékpárral" mozgalom megszervezése és bevezetése.

— Az adózási rendszernek tükröznie kell a gépkocsihasználatból adódó környezeti és egészségi károkat, valamint a parkolásra igénybevett közterületek valós értékeit.

— A CO 2 csökkentése érdekében létrehozott egyezmény betartásának egyik legfontosabb eleme a kerékpáros közlekedés fejlesztése lehet, ha egyidejűleg szeretnénk megőrizni a lakosság mobilitását városi, területi és országos szinten egyaránt.

— Az európai település-struktúra és kultúra a gyalogos közlekedésre épült, amelyet most a gépkocsiforgalom veszélyeztet, környezetkárosító hatása tönkretehet, ha azt nem váltja fel a kerékpáros és tömegközlekedés.

— A nagyszámú személyautó-használatra épülő lakóhelyi közlekedés erodálja és végső soron felszámolja a hagyományos városi és lakóhelyi közösségeket, valamint a közösségi kapcsolatokat; az amerikaihoz hasonló agglomerációs burjánzást idéz elő.

— A városkörnyéki bevásárlóközpontok létrehozása megnöveli a gépkocsiforgalmat, amely veszélyezteti a városi környezetet, füstgázokkal szennyezi a levegőt, növeli a zajártalmat és a balesetveszélyt.

— Biztosítani kell a kerékpározáshoz való jogot, és meg kell teremteni a biztonságos kerékpározás feltételeit. Nem lehet letiltani a kerékpárosokat a közutakról. Ahol ez a korlátozás elengedhetetlen, ott gondoskodni kell a kerékpárutakról. Ennek megteremtése érdekében használjuk ki a már meglévő közlekedési felületeket, mint pl. a folyóparti védőgátak útjait, az erdei feltáró- és mezőgazdasági utakat stb., amelyeket átépítve, illetve átszervezve kerékpározásra alkalmassá tehetünk. Az új kerékpárutakat a lakóhelyen kívül, nem a közutak mentén kell építeni, hogy a kerékpárosok ne kényszerüljenek a közúti járművek által kibocsátott szennyezést belélegezni. A kerékpárutakat nem szabad a gyalogosok rovására létrehozni, az autó- és parkolósávokat kell megfelelően szűkíteni. A közös közlekedési felületeken vezetett gyalogos és kerékpáros forgalom kölcsönös balesetveszélyt jelent. A kerékpáros szempontból jól szervezett településeken a kerékpárutak hossza legalább 1—3 m kerékpárút/lakos legyen.

— Az európai kerékpárút-hálózat megteremtésének (megépítésének) érdekében nemzetközi pénzalapot és megfelelő koordináló szervezetet: Koordinációs Irodát kell létrehozni, valamennyi állam támogatásával, hogy mielőbb megvalósuljanak a rajkai nyilatkozatban megfogalmazott feladatok (Rajka, 1992. október 16.).

— Koordinációs Iroda irányításával — az államok közötti széleskörű szakmai egyeztetések keretében — ki kell dolgozni a kerékpárutak nemzetközi tervezési, építési, fenntartási és forgalomszabályozási irányelveit.

— A regionális és országos kerékpárút-hálózatokat úgy kell kialakítani, hogy minden ország természeti, történelmi és kulturális értékeit — a tömegközlekedéssel összehangoltan — biztonságosan közelíthessék meg a kerékpárosok.

— A természetvédelmi területek és az ott élő fajok, valamint populációik érdekében a területen történő kerékpározást szabályozni kell, az útvonalvezetést ezek figyelembevételével kell kialakítani.

— Már gyermekkorban szükséges a kerékpáros közlekedés előnyeinek és ismeretanyagának oktatása, amely része kell legyen a Nemzeti Alaptantervnek. Életkor szerinti kiadványokat is kell terjeszteni, amelyek segítik az oktatást és népszerűsítik a kerékpározást. A közlekedési oktatásban és nevelésben jelentős szerepet kell hogy vállaljon a tömegtájékoztatás.

A kerékpártúrák, kirándulások szervezésével segíteni kell az oktatási és a nevelési munkát, a kerékpározásra szoktatást. Egyesületek, klubok, alapítványok segítsék és teremtsenek lehetőséget a gyermekek, és általában az ifjúság kerékpáros szokásainak sportjellegűvé válásában. A családok szerepe, érdekeltsége jelentős a kerékpáros közlekedés elterjesztésében, népszerűsítésében. Ingyenes vagy kedvezményes bérleti díjjal működtetett kerékpárkölcsönzők is segítik a kerékpáros közlekedés mennyiségi és minőségi növekedését. Segíteni kell, hogy minél több felnőtt és gyermek használjon kerékpárt a munkába- és iskolába járáshoz.

— A Konferencia támogatja a MÁV és a külföldi — az FS (olasz), az NS (holland), a DB (német), a TCDD (török), a PKP (lengyel) — vasutak képviselői által kezdeményezett, az UIC "Service" Tervcsoporton belül megalakított nemzetközi kerékpáros fuvarozás ad-hoc Operatív Bizottság létrejöttét, amelynek keretében az együttműködés konkrét tartalmát, feltételeit határozzák meg.

— A Konferencia támogatja a vasúti közlekedés fejlesztését és szolgáltatásainak bővítését, kiemelten a tranzit és a távolsági közúti teherszállítás vasúton történő bonyolítását, valamint a kerékpárok szállítását együtt az utasával vagy külön is. Kapjon a vasúti közlekedés nagyobb állami támogatást, hogy versenyképes lehessen az egyre költségesebb, energiapazarló, környezet- és egészségkárosító közúti közlekedéssel szemben, amelyre ma még mindig, a kormányok által is támogatott autópályahálózat-bővítés és a gépkocsik számának növekedése a jellemző.

Budapest, 1994. február 25.

Elfogadták a Konferencia résztvevői.

Szervezetek és magánszemélyek az alábbi címen csatlakozhatnak:

Hungarosprint

6100 Kiskunfélegyháza

Szegedi út 45.

Telefon/fax: (76) 362-152

Az "Európa a kerékpáros közlekedésért" Konferencia résztvevőinek meggyőződése: Európa minden népének, nemzetének közös érdeke fűződik ahhoz, hogy együttes cselekvéssel erősítsék helyzetüket a béke, az életfeltételeik megőrzése (az élővilág védelme!) és a megmaradásuk érdekében.

A nemzeti környezeti biztonság része és előfeltétele a közös, európai környezeti biztonságnak. Így az itt élő népek, nemzetek együttműködése nélkül elképzelhetetlen a kerékpáros közlekedés mint egészségfejlesztő és megőrző, környezetbarát, anyag- és energiatakarékos, a tömegközlekedéshez jól illeszthető közlekedési forma megteremtése.

A Konferencia résztvevői az itt mellékelt állásfoglalásban fejtik ki véleményüket és javaslataikat a célok megvalósításához.

Kérjük Európa kormányainak, parlamentjeinek, döntéshozóinak támogatását, civil (nem kormányzati) szerveződéseinek és valamennyi

polgárának csatlakozását.

Budapest, 1994. március 25.

Dr. Rott Nándor

elnöke