A megalakulás óta eltelt időszakban az MKK a Levegő Munkacsoporttal közösen a következő főbb tevékenységeket végezte:

Rendszeresen megjelentettük a Lélegzet (Közlekedés és Környezetvédelem) c. hírlevelet, majd széles terjesztésű havilappá alakítottuk át. Minden számot eljuttattunk az összes országgyűlési képviselőnek, a fővárosi, városi és kerületi önkormányzatoknak, a sajtónak, a környezetvédő szervezeteknek és más érdeklődőknek. Lapunk sok helyütt az utcai újságárusoknál is megvásárolható (az itt megmaradó példányokat pedig a szomszédos országokban élő magyaroknak továbbítják). A lapunkban megjelent információkat gyakran átveszik más lapok is, sőt esetenként a rádió és a televízió is sugároz riportokat ezek alapján (Suzuki-gyár, környezetvédelmi adatok titkosítása, fővárosi kétütemű-program stb.). A lap jelenleg már 4500 példányban jelenik meg. A lapban rendszeres tájékoztatást adunk az MKK tevékenységéről is.

A Levegő Munkacsoporttal együtt kéthetenként ülést tartottunk, ahol a különböző szervezetek képviselői információt cseréltek, egyeztették terveiket és előkészítették a soron következő akciókat.

Kezdeményeztük a külföldi tehergépjárművek tranzitforgalmi díjának felemelését, demonstrációt szerveztünk ennek támogatására, és az Európai Közösség illetékeseinél levélben és személyes tárgyalásokon képviseltük a magyar álláspontot. Ennek eredményeképpen a tranzitdíjat a korábbi tízszeresére emelték, így ebből a forrásból a korábbi évi néhány száz millió forinttal szemben 1992-ben 2,9 milliárd, 1993-ban 1,1 milliárd Ft bevétele származott az állami költségvetésnek. A többletbevételből — szintén elsősorban a Levegő Munkacsoport és az MKK "lobbizása" eredményeként — 1992-ben 600 milliárd, 1993-ban közel 400 milliárd Ft került a Központi Környezetvédelmi Alapba.

Folyamatosan érveltünk a különböző érdekcsoportoknál az üzemanyagok környezetvédelmi termékdíjának bevezetése érdekében, a bevezetés óta pedig rendszeresen figyelemmel kísérjük a befolyó összegek felhasználását. Az üzemanyagok környezetvédelmi termékdíjáról szóló törvény elfogadásában, majd tavaly a termékdíj emelésében (literenként 50 fillérről 80 fillérre) döntő szerepet játszott a Levegő Munkacsoport és a Magyar Közlekedési Klub folyamatos és határozott fellépése. (A termékdíjból 1994-ben már több mint 2 milliárd forint bevételhez jut a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium.)

Szakértőink 1992-ben két, nagy visszhangot kiváltó tanulmányt készítettek:

— Célpont: Magyarország (A közúti járműforgalom jellemzői és a motorizációban érdekelt nyugati tőke támadása);

— Zöld költségvetés 1993-ra.

1993-ban szakértőink az alábbi tanulmányokat készítették:

— Egy zöld közlekedéspolitika lehetőségei;

— A nemzetközi árufuvarozás okozta környezeti károk mérséklésének lehetőségei (a tanulmány a T&E megbízásából készült).

A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetével közösen javaslatokat dolgoztunk ki az 1994. évi állami költségvetés módosítására. Ebben több mint 200 milliárd forint átcsoportosítását javasoltuk a fenntartható fejlődés és ezen belül a fenntartható közlekedés követelményeit figyelembe véve. Javaslataink nagy része jelentős támogatást kapott az országgyűlésben mind kormánypárti, mind ellenzéki képviselőktől. A javaslatokat teljes mértékben támogatta a Pedagógusok Szakszervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, valamint több vasutas szakszervezet is.

Két könyvet jelentettünk meg:

— Város és kerékpározás — ahogyan a hollandok csinálják;

— Hogyan tegyük helyre az árakat? (Európai tervezet a közlekedés valós költségeinek a megfizettetésére).

1992-ben és 1993-ban az alábbi témákban tartottunk sajtótájékoztatót: szénhidrogének egészségi hatásai, kamionforgalom, Lágymányosi híd, EXPO, a fővárosi hidak helyzete, közlekedéspolitika Európában, kerékpáros fejlesztési tervek, EK-tanulmány az autómentes város lehetőségeiről, Zöld költségvetés, Déli Autópálya, egészségügyi felmérés a XI. kerületi gyermekek körében, fővárosi zöldterületek, nemzetközi árufuvarozás környezeti hatásai, füstköd-riadók, a kerékpározás helyzete, együttműködés az ÁNTSZ Fővárosi Intézetével, a motorizáció külső költségeinek beépítése az árakba.<D%0>

1992 februárjában és októberében, valamint 1993 márciusában részt vettünk a környezet- és természetvédő szervezetek országos találkozóján és minden alkalommal külön szekciót is vezettünk.

1992 áprilisában fórumot szerveztünk a Világkiállítás várható környezeti hatásairól.

A Föld Napján 1992-ben és 1993-ban más szervezetekkel közösen több megmozdulást szerveztünk.

Felkaroltuk az ÖKOSZOLGÁLAT-ot, más környezetvédő szervezetekkel közösen gyökeres változtatásokat hajtottunk végre, melynek eredményeképp az ÖKOSZOLGÁLAT széles körben ismert és elismert, a lakosság részére környezetvédelmi tanácsadást nyújtó szervezetté vált.

Számos intézménnyel folytattunk tárgyalásokat a kerékpározás szélesebb körű elterjesztéséről. Ennek eredményeképpen több BKV-vonalon (HÉV, fogaskerekű) szállítható kerékpár. A MÁV-nál folytatott hasonló célú tárgyalásaink nyomán a MÁV számos intézkedést tervez a kerékpárok vonaton történő szállításának megkönnyítésére. A Lélegzet című lapunkban havonta 4 oldalon foglalkozunk a kerékpáros közlekedést érintő fejleményekkel.

Megjelentettük a "Környezetvédelmi hatósági jogkörök" c. füzetet, és eljuttattuk az ország összes önkormányzatának.

1992 novemberében megszerveztük az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E) elnökségének ülését Budapesten, és az alkalmat felhasználva találkozót hoztunk létre a Szövetség képviselői, magyar környezetvédő aktivisták és egyes érintett hazai intézmények munkatársai között.

1992 szeptemberében a Független Ökológiai Központtal közösen Mozgáskarnevált szerveztünk Budapesten a környezetbarát közlekedési módok népszerűsítése érdekében.

1992 szeptemberében-októberében országos tájékoztató kampányt szerveztünk a közlekedés környezetszennyezésének csökkentése érdekében. Ennek keretében többek között négy különböző jellegű hirdetésünk összesen 36 alkalommal jelent meg országos napilapokban.

1993 februárjában tanácskozást szerveztünk a Budapesti Műszaki Egyetem Útépítési, illetve Vasútépítési Tanszékével közösen a közlekedéspolitika időszerű kérdéseiről.

1993 tavaszán országos tanácskozást szerveztünk a kamionforgalomról az érintett önkormányzatok és a lakosság képviselőinek a részvételével.

Videofilmet készítettünk a kamionok által okozott környezeti károkról. A film rövidített változatát angolra is lefordítottuk.

1993 májusában demonstrációt tartottunk, hogy felhívjuk a figyelmet a Budapest XI. kerületi Bocskai út súlyos szennyezettségére.

1993 májusában nemzetközi konferenciát szerveztünk az áruszállítás környezeti és társadalmi hatásairól.

1993 júniusában nemzetközi konferenciát szerveztünk a különböző városokban működő füstködriadó-rendszerekről.

1993 novemberében tanácskozást szerveztünk a budapesti roncsautókról, majd rendelettervezetet dolgoztunk ki a probléma megoldásának elősegítésére.

1993-ban japán kérésre légszennyezettségi méréseket szerveztünk számos iskolában.

Rendszeresen részt vettünk különböző lakossági fórumokon (Lágymányosi híd, M0, belváros, Budai Vár stb.).

Figyelemmel kísértük és véleményeztük a budapesti mélygarázs-építési terveket.

Figyelemmel kísértük az autópálya-építési terveket (beleértve a Déli Autópályát), és több alkalommal foglaltunk állást erről a kérdésről.

Folyamatosan részt vettünk a környezetvédelmi törvény előkészítési munkálataiban.

Részt vettünk a Központi Környezetvédelmi Alap támogatási irányelveinek kidolgozásában, és folyamatosan figyelemmel kísértük az alap felhasználását, különösen a közlekedést érintő témakörökben.

Kezdeményeztük a Budapesti Közlekedési Fórum létrehozását és folyamatosan részt vettünk annak előkészítésében.

A BKV, a MÁV, a VOLÁNBUSZ és a Fővárosi Önkormányzat képviselőivel közösen tervet dolgoztunk ki egy, a tömegközlekedés népszerűsítését szolgáló kampányra.

Tervet dolgoztunk ki a fővárosi parkolásszabályozás bevezetését elősegítő kampányra.

Előadásokat szerveztünk a pedagógusok részére a közlekedés által okozott környezeti ártalmakról.

Együttműködési megállapodást kötöttünk az ÁNTSZ Fővárosi Intézetével.

Az MKK tevékenységének elismeréseképpen a T&E Magyarországon hozta létre Közép- és Kelet-Európai Irodáját 1993 szeptemberében. Szorosan együttműködünk az irodával, ami hozzájárul az MKK nemzetközi kapcsolatainak jelentős fejlesztéséhez is. Részt vettünk a T&E több kampányában (a közlekedés költségeinek megfizettetése, kombinált fuvarozás, stb.)

Rendszeresen részt vettünk az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága ülésein. Állandó munkakapcsolatot tartottunk fenn a környezetvédelmi és a közlekedési tárca illetékeseivel, valamint a Főpolgármesteri Hivatal munkatársaival.

Széles körűek nemzetközi kapcsolataink. Képviselőink számos nemzetközi rendezvényen vettek részt: Angliában, Ausztriában, Belgiumban, Csehországban, Szlovákiában, az Egyesült Államokban, Hollandiában, Franciaországban, Lengyelországban, Németországban, Portugáliában és másutt. Jó kapcsolatot alakítottunk ki számos külföldi szervezettel (Greenpeace, Föld Barátai, Global 2000 stb.). Gyakran fogadtunk külföldi látogatókat: környezetvédelmi aktivistákat, újságírókat, hivatalos szervek képviselőit.