kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
A Talento Iskola sikere
Kiváló oktatással a környezetvédelemért

Az egyre sokszínűbbé váló iskolarendszerünk egyik legérdekesebb kísérlete kezdődött el öt évvel ezelőtt, 1989 őszén, amikor néhány ember létrehozott egy olyan alapítványt, amely a környezet védelmének előmozdítását és egy különleges iskola fenntartását tűzte ki céljául. Sokan kételkedtek a józan eszükben (néha ők maguk is), amikor az önmagában is veszteséges két tevékenységet "összeházasították''.
Az iskolát tekintve csak abban bízhattak, hogy olyan pedagógusokra találnak, akik felismerve jelenlegi és jövőbeli érdekeiket, részt vesznek a kísérletben, vállalva annak egzisztenciális és szakmai terheit is. Az iskola ugyanis azzal a koncepcióval indult, hogy minden átlagos képességű kisgyerekből az idők folyamán bizonyos területeken az átlagból kiemelkedő tehetség fejleszthető. Az alapítók nem ok nélkül gondolhatták azt, hogy kísérletükre felfigyel a szakma, hiszen az állami oktatásirányítás által akkoriban sokat hangoztatott tehetségnevelés szükségszerűsége inkább csak szólam volt. Néhány vidéki és budapesti középiskolán kívül elenyésző volt azoknak a kísérleteknek a száma, melyek tehetségnevelésre irányultak. Az alapozó időszakban (6 éves kortól) pedig nem is lehetett találni ilyet.
A kezdeményezők azonban elhatározták, hogy megvalósítják terveiket. Helyet kerestek a napi 3-4 idegen nyelvi órának, napi 2-3 matematikának. Európa, Ázsia és Afrika országaiból hívtak meg kollégákat nyelvet és matematikát tanítani. A legkényelmesebb és legszebb bútorokat szerezték be tanítványaiknak. A legkorszerűbb oktatási segédeszközöket, az általuk legszínvonalasabbnak tartott tankönyveket, lexikonokat, szótárakat vették meg. A gyerekek iskolában töltött idejét a lehető leggazdaságosabban tervezték meg. Hittek abban, hogy a más országokkal való kapcsolatépítés, a nyitottság, barátaik, a náluk dolgozó művészek, a családias hangulat szétterjed tanítványaik között is...
Eredményeik őket igazolták. Első "gyerekeik'' ma ötödikesek. Két nyelven folyékonyan beszélnek, így nem okozott gondot számukra a negyedikes korukban a franciaországi iskolákban töltött egy hónap. Matematikában korosztályuknál jóval előbbre tartanak mind magyarul, mind a franciául. Nyolc országban vettek részt bemutatókon, több európai lapban, illetve televíziós csatornán készült velük interjú. Intelligenciahányadosuk a legmagasabb tartományban van, ami egy átlagos gyermekcsoportban csak minden huszadik kisgyereknél figyelhető meg. Több mint harminc országból fogadtak vendégeket, és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai Tanszékének is állandó gyakorlóhelyévé váltak.
Különös figyelmet fordítanak arra, hogy eredményeik az egész magyar közoktatás hasznára váljanak. Így például japán pedagógusokat hívtak meg, hogy iskolájukban vezessék be a szorobán-módszert, majd azt elterjesztették az egész országban: ma már több mint 3 ezer hazai pedagógus alkalmazza sikerrel a matematika-oktatás színvonalának javítására. Az iskola arról is nevezetes, hogy élen jár a magyar közoktatás jobb feltételeinek biztosításáért folytatott harcban.
Az oktatásirányítás szintjén azonban a helyzet mára sem változott számottevően. Állami fejkvóta ugyanannyi jár évente nekik is, mint bármely más, az önkormányzat által eltartott iskolának. Ez gyermekenként havi 3417 forintot jelent — a ténylegesen szükséges összeg töredékét.
De mi köze mindennek a környezetvédelemhez?
Egyrészt az iskola tanulóit egyre nagyobb mértékben vonják be a környezetvédelmi tevékenységekbe, környezetérzékeny állampolgárokat igyekeznek nevelni belőlük. Ez nemcsak a tanórákon nyilvánul meg. Például, amikor Franciaországban jártak, egy olyan közösségben laktak falun egy hónapig, ahol környezetbarát módon élnek, dolgoznak az emberek. (Ez a közösség, a Compagnie du Soleil — A Nap Társasága — a városi életet otthagyó értelmiségiekből áll, akik egy pireneusi faluban biogazdálkodással, ökoturizmussal biztosítják maguknak a megélhetést.)
Egy másik példa a környezetvédelem és a nevelés összekapcsolására a svájci központú Pangée (Pangea) programban való részvételük. Ez egy levelezés révén — elsősorban elektronikus postán — folyó együttműködés 9-12 éves gyerekek között, amelynek célja, hogy a gyerekek környezetvédelemmel kapcsolatos ismereteket gyűjtsenek és feladatokat dolgozzanak ki, s erről folyamatosan tájékoztassák külföldi társaikat. A programba már minden földrészről kapcsolódtak be iskolák.
Mindezek ellenére nem e tevékenységeket tekintik az iskola legfontosabb hozzájárulásának a környezetvédelemhez. Ez az iskola különös erővel bizonyítja, amit a környezetvédő mozgalmak alapelveikben folyamatosan hangoztatnak: az anyagi javak hajszolása helyett sokkal hasznosabb és értelmesebb, ha az emberek — és különösen a kisgyermekek — képzésére, fejlesztésére fordítjuk időnket, energiánkat és pénzünket.
Vámos Ágnes



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.