kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Az utcai árusok nem koldusok

"A legcivilizáltabb közösségekben a vándorok az élelmiszer és az ipari termékek terjesztőivé válnak azok számára, akik napjaikat véget nem érő kemény munkával töltik a városokban."
(Adolphe Smith, London, 1877)
Santiago (James) Rojas az Amerikai Békeszolgálat önkénteseként 2 évet fog eltölteni a Levegő Munkacsoportnál, szakmailag erősítve annak munkáját. Az egyik legnevesebb amerikai egyetemen, a Massachussetts Institute of Technology-n szerezte diplomáját városi és területi tervezésből. Dolgozott a Washingtonban, Tokióban, majd legutóbb a Los Angeles-i tömegközlekedési vállalatnál. Alábbi cikke vitára és továbbgondolkodásra serkent.
Az utcai árusok nem koldusok. Vállalkozók ők, akik legalulról indulnak el és megragadják az alkalmat, hogy egy jobb életet alakítsanak ki maguknak. Ezen kisvállalkozók nagy része nem rendelkezik elég pénzzel boltok vagy "szabályszerű'' üzleti tevékenységek elindításához. Budapest utcái a legutolsó lehetőséget jelentik ezeknek az embereknek a túlélésre, mivel a gazdaság más területein nem megfelelő a foglalkoztatottság vagy túlságosan korlátozottak a gazdasági lehetőségek. Azonban ahogy a Budapest Week egy nemrégiben megjelent, "Fejmosás az árusoknak'' című cikke leírta, a város tisztviselői megbüntetik őket szegénységükért, és ártanak ezeknek a kisvállalkozásoknak azzal, hogy néhányukat bezáratják, másokat pedig más helyre telepítenek.

Az utcai árusok sajátságos részét képezik Budapest városképének, ahol áthelyezhető elárusítóhelyeik és műanyag szatyraik ellentétben állnak a régi, méltóságteljes épületekkel és a múlt rendszerek betontömbjeivel. Míg a társadalmi kapcsolatok a steril közterületek és a gépkocsik használata miatt egyre elenyésznek, az utcai árusok visszakövetelik az utcát a gyalogosok számára. Ahogy piacaik számára "stratégiailag' feltérképezik a kulcsfontosságú gyalogos csomópontokat, jelenlétük a városi tájat gazdag társadalmi kapcsolatokkal rendelkező övezetek hálózatává alakítja.
Az európai városok sok, jelentős állami bevételeket hozó idegenforgalmi területe sikeresen használta fel az utcai árusok által nyújtott lehetőségeket. A gyalogos és kiskereskedelmi övezetekben ez már régi hagyománynak számít. Míg a városi tisztviselők lassúak az utcai árusítás kérdéseinek megoldása terén, az Egyesült Államokban például a magánszektor nemrég komoly segítséget nyújtott az utcai árusítás fellendüléséhez, és ily módon hozzájárult az ország pénzügyileg legsikeresebb kiskereskedelmi létesítményeinek a kialakításához.
Az utcai árusok az városi élet fő támaszai voltak, mióta az emberiség városokban él, és csak utóbbi időkben jellemző, hogy a tervezők, mérnökök és a városi tisztviselők az árusok létezése ellenében gondolkodnak, s eszerint terveznek és törvénykeznek. Bár az utcai árusítás sohasem szűnt meg létezni a fejlődő országokban, az utcai árusok visszatérnek a fejlett világ járdáira is a világgazdaság és a világpolitika változásai, illetve a demográfiai változások miatt. Az utcai árusok megtalálhatók az utcákon Los Angelestől Budapestig, arra kényszerítve az állampolgárokat, a várostervezőket és a városi tisztviselőket, hogy újragondolják a városi utcák használatát és megjelenését.
A városi tisztviselőknek érzékenyeknek kell lenniük ezen törékeny piaci élet és a városkép iránt, és olyan irányelveket kell alkalmazniuk, amelyek mindenki javára szolgálnak. Természetesen a bolttulajdonosok érdekeit is meg kell védeniük a tisztességtelen versennyel szemben. Ez azonban nem az utcai árusítás felszámolását kell hogy jelentse, hanem megfelelő szabályozást (például az utcai árusoknak nem lenne szabad ugyanazt az árut a bolt előtt árulni, mint amit a boltban árulnak). Az árusoknak fel kell takarítaniuk maguk után, és egy megfelelő hulladék-elszállítási rendszert kell létrehozni az általuk árult termékekből származó hulladékok számára. Az árusoknak a helyszínen kifizethető, az általuk forgalmazott áru és az árusítás helye alapján változó használati díjat kellene fizetniük. Az utcai árusok méltányos adóztatásának lehetőségeit is meg kell vizsgálni. A vásárlók így a minőség, a kényelem és az ár alapján választanak, hogy melyik "létesítményből'' vásárolnak.
Budapesten a gondot a személygépjárművek túlburjánzása okozza, melyek szennyezik a levegőt, és a közhasználatú járdákon és tereken parkolva elzárják a gyalogosok mozgását, ami elveszi az emberek kedvét a gyaloglástól. Az építészeknek, a várostervezőknek és a városi tisztviselőknek el kell kezdeniük újragondolni és újratervezni Budapestet, hogy a gépjárművek helyett az emberek és az árusok számára tegyék vonzóvá a közterületeket.
A budapesti utcai árusok nem tetszés szerint mozgatható tárgyak, hanem emberek, akik nagyon nehéz körülmények között küzdenek a túlélésért. Az a béketűrés, amellyel a hideg időt, a légszennyezést, a személyes biztonság hiányát, a nem támogató törvénykezést és az éles piaci versenyt átvészelik, jól mutatja életképességüket.
Santiago Rojas



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.