— A környezetvédelem 10—15 éve került a kormányok programjába, azonban már jóval korábban is felmerültek nemzetközi konfliktusok ezen a téren. Az országhatárokon túlnyúló légszennyezés, vízszennyezés, a hulladékok exportja, az utóbbi időben a magaslégköri ózonréteg elvékonyodása, a globális felmelegedés és a nukleáris problémák arra késztették az államokat, hogy két- és sokoldalú megállapodások révén törekedjenek a veszélyek csökkentésére. Ez egy rendkívül lassú folyamat, hiszen az egyes államok önállóak, a másik állam nem kényszerítheti rá az akaratát, érdekeik pedig sokszor eltérnek egymástól. A döntéseket befolyásolják a gazdasági, ipari érdekek, ami többnyire szintén nem kedvez a környezetvédelmi kérdések gyors megoldásának. A tapasztalat sajnos azt mutatja, hogy többnyire csak akkor kerül sor érdemi megállapodásra, együttműködésre, amikor már mindenki számára érzékelhetően bekövetkezett a katasztrófa. Példa erre Csernobil és az "ózonlyuk" is.

— Kérem, ismertesse röviden, mit tesz az osztrák állam a környezet védelme érdekében?

— Ausztriában kormányszinten a Környezetvédelmi, Ifjúsági és Családügyi Szövetségi Minisztérium hangolja össze a környezetvédelmi intézkedéseket. Az elmúlt években számos törvény született, amely a környezetvédelem különböző területeit szabályozza. A hulladékgazdálkodási törvény olyan megkötéseket tartalmaz, mint például a hulladékok jelzéssel való ellátásának kötelezettsége, az üvegek betétdíjának a bevezetése és a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos rendszabályok. A környezetszennyezés megszüntetéséről szóló törvény szabályozza a régóta elhelyezett és nem kielégítően tárolt hulladékok begyűjtését, kezelését, a keletkezett károk becslését, és előírja a pénzügyi források megteremtését egy környezetvédelmi adó beszedésével.

A mosószer-törvény meghatározza a megengedett foszfáttartalmat és szigorú követelményeket támaszt a mosószerek alapanyagaival és azok természetes lebomlásával szemben. A vegyszertörvény szigorú vizsgálatot ír elő az újonnan kidolgozott kémiai anyagokra, továbbá korlátozásokat és tiltásokat is tartalmaz. A műtrágya-törvény és a növényvédőszer-törvény ezen anyagok használatának engedélyezését köti szigorú feltételekhez.

A környezetvédelmi tájékoztatásról szóló törvény a környezeti adatok szabad hozzáférhetőségét biztosítja. A környezeti összeférhetőség vizsgálatára vonatkozó törvény előírja, hogy a különböző gazdasági tevékenységek és létesítmények környezeti hatásainak bizonyos határokon belül kell maradniuk.

A levegő tisztaságát védi a levegő-tisztántartási törvény, a füstködriadó-törvény és az ózon-tájékoztatási törvény. (Ez utóbbi a talajközeli ózon állandó megfigyelését és a határérték túllépése esetén a lakosság tájékoztatását írja elő. Magas ózon-koncentráció esetén korlátozni kell a gépjármű-közlekedést és szüneteltetni egyes létesítmények működését.) Ugyancsak szigorú törvények szólnak a víztisztaságról és az erdőpusztulás megakadályozásáról.

Ausztriában 1991-ben a bruttó hazai termék 2,7%-át tették ki a környezetvédelemre fordított beruházások.

— Jelenleg milyen környezetvédelmi együttműködés folyik Ausztria és Magyarország között?

— Ausztria szorosan együttműködik szomszédjaival a környezetvédelmi kérdésekben is. Magyarországgal 1985-ben kötöttük meg a környezetvédelmi keretegyezményt, és ehhez kapcsolódva 3 éves munkaprogramokat dolgozunk ki. Ennek keretében hoztuk létre idén áprilisban közösen a Fertő tavi Nemzeti Parkot. A Bakonyban ugyancsak közösen létesítettünk állomást a felsőlégköri ózon mérésére. Egyezményt írtunk alá az atomerőművek biztonságáról és a kölcsönös segélynyújtásról természeti csapások esetére. Ausztria támogatja azt a magyar kezdeményezést, hogy a Duna menti államok kössenek egyezményt a Duna környezeti állapotának megóvásáról, javításáról.

— Magyarország és Ausztria kapcsolatában az utóbbi időben számos környezetvédelmi gond merült fel az elmúlt években. Például bizonyos légszennyezőanyagok (kén-dioxid stb.) Magyarországról jóval nagyobb mennyiségben jutnak Ausztriába, mint fordítva. A Magyarországon használatos elavult gépjárművek — személyautók, autóbuszok és teherautók egyaránt — egyes osztrák utak mentén nem elhanyagolható környezetszennyezést okoznak. Hogyan viszonyul mindehhez az osztrák kormány?

— Jelenleg folynak arról a tárgyalások, hogyan tudná Ausztria kormányszinten is jobban segíteni Magyarországot környezeti állapotának javítására. A kancellár úrnak konkrét tervei vannak ezzel kapcsolatban. Többek között igyekszünk Nyugat-Európát meggyőzni: pénzügyi forrásokat kell biztosítaniuk Magyarország környezeti gondjainak megoldására, így például a Duna helyzetének javítására és általában is a vízvédelemre, a korszerű technológiát megtestesítő környezetvédelmi iparágak fejlesztésére, valamint az energiahatékonyság növelésére. Ami pedig a gépkocsiforgalmat illeti, szerencsére ez a gond csökkent, mivel az osztrák területre lépő magyar rendszámú gépkocsik között egyre több a kevésbé környezetszennyező, nyugati típusú jármű.

— Hogyan ítéli meg Ön a magyar közlekedési infrastruktúra fejlesztésében történő osztrák részvételt?

— Ausztria arra törekszik, hogy segítsen egy környezetkímélőbb közlekedési infrastruktúra kialakításában Magyarországon. Az M0 autóút most átadott szakaszának megépítésében — ami lehetővé teszi, hogy a tranzitforgalom jelentős része elkerülje Budapestet — osztrák cégek is komoly szerepet vállaltak. A Magyar Aszfalt Kft. felerészben osztrák érdekeltségű. Így nagy gondot fordítanak arra, hogy az útépítés során érvényesüljenek a korszerű környezetvédelmi előírások.

— Mi, környezetvédők éppen attól félünk, az osztrák cégek túlságosan is érdekeltek, hogy minél több autópálya épüljön — a valóban környezetkímélő megoldások rovására.

— Több osztrák cég is érdekelt abban, hogy tényleges fejlődésnek induljon, korszerűsödjön a magyar vasút. Hadd említsem példaként részvételünket a magyarországi kombinált fuvarozásban. Szorosan együttműködünk a magyar cégekkel, intézményekkel abban, hogy a fuvarozás egyre növekvő arányban terelődjön át a közútról vasútra vagy vízre. Mind szakmai tapasztalatainkkal, mind tőkével segítünk ennek megvalósításában.

— Az utóbbi években több nézeteltérés adódott abból, hogy osztrák cégek okoztak jelentős környezetkárosítást Magyarországon. Ilyen például a bősi vízlépcső megépítésében való osztrák közreműködés. Nagy felháborodást váltott ki az is, amikor osztrák cégek veszélyes hulladékokat exportáltak Magyarországra. A környezetvédő szervezetek több alkalommal tiltakoztak az Ausztriából Magyarországra behozott nagytömegű használt autógumi és sok roncsautó miatt is. Esetenként osztrák cégek súlyosan környezetszennyező üzemeket hoztak létre magyar területen. Ilyen volt például a nyergesújfalui azbesztgyár, de a Mautner Markhof által megvásárolt óbudai szeszgyár tevékenysége ellen is több alkalommal tiltakozott a lakosság és a környezetvédő szervezetek. Mit kell tenni annak érdekében, hogy a jövőben ne forduljanak elő ilyen, a két ország kapcsolatát mérgező esetek?

— Állami szinten határozottan kiállunk amellett, hogy saját környezetvédelmi gondjainkat semmiképp sem szabad áthárítani szomszédainkra. Természetesen egyedi esetek mindig elő fognak fordulni, mindig akadnak olyan cégek és emberek, akik a gyors haszonszerzés reményében tisztességtelen eszközöket vesznek igénybe. Ha azonban ilyen eset valamelyik fél tudomására jut, haladéktalanul értesítenie kell róla a másik felet és közösen meghozni a szükséges intézkedéseket. A mi elemi érdekünk, hogy szomszédjaink környezeti állapota minél jobb legyen, hiszen így az osztrák környezet veszélyeztetettsége is csökken.

— Az elmúlt években Ausztria komoly küzdelmet folytatott az Európai Unióval annak érdekében, hogy az országukon áthaladó kamionok minél kevésbé károsítsák a környezetet. Miután nemrég a svájciak népszavazáson döntöttek úgy, hogy 2004-ben a tranzit kamionok már csak vasúton szelhetik az országot, Ausztriában is felerősödtek a hasonló követelések. Ön hogyan látja ezt a kérdést? A svájcihoz hasonló esetleges osztrák döntés hogyan befolyásolja majd Ausztria külkapcsolatait?

— Az Európai Unióval folytatott tárgyalások során kedvező eredményeket sikerült elérnünk. Az eddigi korlátozások az elkövetkező 11 évben is hatályban maradnak, sőt tovább szigorodnak. Most már nemcsak az észak-déli tranzitforgalmat érintik, hanem kiterjednek országunk egész területére. Az Európai Unióval e tárgyban kötött megállapodásunkat egyébként is 3 évenként felülvizsgáljuk és szükség esetén a módosítását is szorgalmazzuk majd.

— Az Ausztrián áthaladó gépjárművek nagy része a magyar határon lép be vagy ki. Milyen intézkedések történtek eddig annak érdekében, hogy a két ország közösen oldja meg a tranzitforgalom problémáit, és milyen további intézkedésekre lenne szükség?

— Nagyon fontos a közös fellépés. Már Nyugat-Európában is egyre többen látják be, hogy a közúti szállítás korlátlan növekedése nem folytatható tovább. Úgy vélem, hogy a svájci álláspont nagyon kemény, de jogos, és nekünk is ebbe az irányba kell haladnunk.

— Az osztrák és magyar környezetvédő mozgalmak között jó munkakapcsolatok alakultak ki (többek között éppen a tranzit kamionok ügyében). Támogatja-e az osztrák kormány ezen kapcsolatok fejlesztését, s ha igen, milyen módon?

— A környezetvédő mozgalmaknak Ausztriában nagyon fontos társadalmi szerepük van. Elsősorban nekik köszönhető, hogy a lakosságban kialakult a környezetvédő tudat, és hogy minden párt programjának szerves része a környezetvédelem. Régen elmúlt az az idő, amikor a környezetvédőkre gyanakvó szemmel tekintettek a hatóságok. Ma már a törvényeink is kimondják, hogy a környezetvédő szervezeteket be kell vonni a fejlesztési tervek megvitatásába, a környezeti gondok megoldásába. Ezért is örülünk, hogy jó az együttműködés az osztrák és a magyar környezetvédő mozgalmak között. Ezt államilag támogatjuk — erkölcsileg mindenképp és esetenként anyagilag is.