A trópusi erdőket fenyegető éghajlati veszélyek főleg közvetettek lesznek, köztük a csapadékhullás idejének és helyének megváltozása és a trópusi viharok és hurrikánok megnövekedett gyakorisága és erőssége. A legszélsőségesebb események, mint az áradások, földcsuszamlások és erdőtüzek szintén hatással lesznek az erdőkre.

Azokat az erdőket, melyek ma a trópusi hurrikán- és ciklonzónán kívül fekszenek, pusztító viharok sújthatják most először, ahogy a globális felmelegedés szélesíti a viharövezeteket. A felhősipkák eltűnhetnek a trópusokon a hegyek csúcsáról, fenyegetve ezzel az egyedülálló felhőerdő-fajokat Peruban, Costa Ricában, Ruandában, Malaysiában, Indonéziában és Kínában.

Sok ritka növény- és állatfaj találja meg az utolsó életlehetőségeket ezekben a felhőerdőkben. Az éghajlatváltozás azonban sokukat halálra ítélheti, még a láncfűrész előtt — mondja Adam Markham, a WWF környezetpolitikai vezetője.

A WWF-jelentés általánosan összefoglalja, amit már tudunk az éghajlatváltozásnak a természetre kifejtett valószínű hatásairól, rámutatva, hogy az a fajok fennmaradását a Föld szinte minden fontosabb biológiai rendszerében veszélyezteti. Teljes ökoszisztémák, mint például a korallzátonyok vagy a gyertyafa-mocsarak, omolhatnak össze. A veszélyben lévő ökoszisztémák között vannak a mérsékelt övi és a sarkvidéki erdők, a tengeri, hegyi és nedves élőhelyi ökoszisztémák.

Amint arra Adam Markham rámutat: az éghajlatváltozásról szóló egyezmény egyik központi célkitűzése az üvegházhatás ökoszisztémákra kifejtett pusztító hatásának megelőzése. Az éghajlatváltozás ökológiai korlátainak, amelyeket a WWF-jelentés felfedett, az útkereszteződésben található sárga figyelmeztető jelzésként kellene szolgálniuk. A kormányoknak rá kellene taposniuk az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátásának fékjére, mert az éghajlatváltozás piros lámpáján való áthaladás végzetes biológiai balesethez vezethet.

Miközben hangsúlyozza az éghajlatváltozás problémáinak azok forrásánál történő kezelését — az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátásának csökkentésével — a jelentés áttekinti a természetvédelemnek és a biológiai sokféleség fenntartásának olyan megváltoztatási lehetőségeit, hogy azok minimalizálják az éghajlatváltozás hatásait. A biológiai sokféleség globális felmelegedés elleni stratégiájának fontos eleme kell hogy legyen a jelző fajok és élőhelyek meghatározása és nyomon követése annak érdekében, hogy jobban meg tudjuk érteni, vajon tényleg történik-e éghajlatváltozás, milyen gyorsan halad előre és mekkorák a hatásai.

Per Elvingson (Acid News)