Ezt állítja a Greenpeace, egy nemrég megjelent tanulmány* alapján rámutatva, hogy a szenet, kőolajat és földgázt égető erőművek már most is az EU széndioxid-kibocsátásának egyharmadáért felelősek. Mivel a tüzelőanyag energiatartalmának sokkal nagyobb részét pazarolják el, mint amekkorát energiává alakítanak, az erőművek a Green-peace megfogalmazása szerint valóságos Föld-melegítő gyárak. Egy átlagos erőmű több millió tonna szén-dioxidot bocsát ki, miközben a tüzelőanyag kevesebb mint 40 százalékát alakítja át villamosárammá.

A villamosáram gyakorlatilag csak mellékterméke az ilyen gyáraknak, mondja Andrew Kerr, a Greenpeace energiakampányának egyik vezetője. A további erőművek építésére irányuló jelenlegi tervek teljesen elnyomják az Uniónak azt a célját, hogy 2000-ig visszaszorítsa a széndioxid-kibocsátást az 1990-es szintre, és összeütközésbe kerülhetnek a tagállamoknak az ENSZ Éghajlati Egyezménye keretében tett ígéreteivel.

Már három éve, hogy az Európai Közösség energiaügyi és környezetvédelmi miniszterei megegyeztek a széndioxid-kibocsátások szintentartásában. Eddig azonban semmilyen döntés nem született, amely biztosítaná ennek létrejöttét, csupán az energiatermelő vállalatok részéről vannak messzire nyúló tervek a fosszilis energiahordozókon alapuló erőművek építésének folytatására.

A Greenpeace összeállította 145 erőmű listáját, amelyek összteljesítménye 90 000 MW. Ezek az erőművek vagy már épülnek a tizenkét tagállam területén, vagy a terveik vannak készen vagy kutatási állapotban vannak. (Lásd a táblázatot.) Ezeknek az erőműveknek a becsült éves széndioxid-kibocsátása mintegy 377 millió tonna. 1991-ben a Közösség összesen 3000 millió tonna szén-dioxidot bocsátott ki, ebből az erőművek csaknem 1000 millió tonnáért voltak felelősek.

Az események változatlan menetét feltételezve, az Európai Közösség 2000-ig szóló előrejelzései az energiaszektorban a fosszilis energiahordozókon alapuló energiatermelés további 60 000 MW-tal történő növekedését mutatják. A fosszilis energiahordozókat használó erőművekbe történő befektetések a várakozások szerint négyszer nagyobbak lesznek, mint a nyolcvanas években, miközben a villamosáram felhasználása 2 százalékkal, az erőművekből származó széndioxid-kibocsátás pedig 17 százalékkal növekszik majd.

A Greenpeace ezért azt ajánlja, hogy állítsák le az újabb erőművek építését, amíg a felhasználói szinten <M%-1>teljesen ki nem aknázzák az energiamegtakarítás összes lehetőségét. A szervezet azon a véleményen van, hogy ha az építési programot teljes egészében végrehajtják, az teljesen ellehetetlenítené az energiamegtakarítási programokat.

Továbbá, a Greenpeace számításai szerint, ha a tervezett erőművek költségeit, 75 milliárd ECU-t, energiamegtakarításra fordítanák, körülbelül 4,6—6,6 millió munkahely-év keletkezne, Európa infrastruktúrája korszerűsödne, a fogyasztók számára az energiaszolgáltatás javulna, és megelőzhető lenne a légszennyezők kibocsátása.

Egy másik tanulmányban** a Greenpeace új energiatervezési törvények gyors bevezetését ajánlja az EU országaiban. Ezáltal lehetővé válik a villamosenergia-ipar számára, hogy problémák okozója helyett a megoldás része lehessen. Az úgynevezett integrált erőforrás-tervezés (Integrated Resource Planning, IRP) hatékonyan segítené a közüzemeket abban, hogy nyereségre tegyenek szert úgy, hogy a felhasználóknak segítenek energiát megtakarítani ahelyett, hogy a nyereséget az energiaeladások és az azzal együttjáró szennyezések növeléséből nyernék.

Az integrált erőforrás-tervezést használták az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában az energiafelhasználás hatékonyságának növelésére, dollármilliárdok megtakarítására a közüzemek és a fogyasztók számára egyaránt, és a villamosáram-termelés környezeti hatásainak csökkentésére.

Az integrált erőforrás-tervezés egy sor szabályzó irányelvet foglal magába, melyek kialakítása biztosítja, hogy az energiaszolgáltató közüzemek olyan energiaforrásokra támaszkodva terveznek és olyan energiaforrásokat fejlesztenek, melyek a társadalomnak gazdaságilag és környezetvédelmileg leginkább az érdekében állnak. Három alapelven nyugszik:

— A felhasználók igényeinek kielégítésére rendelkezésre álló összes forrás rendszeres és átfogó felbecsülése a közüzemek által.

— A fogyasztók villamosáram-szolgáltatás iránti igényeinek kielégítése nagy hatékonyságú végfelhasználói eszközök elterjesztésével, melyek fontos és költséghatékony forráslehetőségnek, és a villamosáram-termelés alternatívájának számítanak.

— A forráslehetőségek összes költségeinek és bevételeinek, illeve előnyeinek mérlegelése egy olyan változat meghatározásának érdekében, amely leginkább kielégíti az összes résztvevő fél, a közüzemek, a fogyasztók és általában a társadalom érdekeit.

A közüzemek számára kidolgozott energiahatékonysági programok már 80 000 munkahelyet teremtettek az Amerikai Egyesült Államokban. Ha az IRP jelenlegi irányzatai folytatódnak, az energiahatékonysági programok 2010-ig 20 százalékkal tudnák csökkenteni az összes villamosáram-felhasználást az USA-ban, ezzel évi 61 milliárd dollárral csökkentve az villany-számlákat — mondja Andrew Kerr.

Az amerikai tapasztalatoknak a Greenpeace által elvégeztetett értékelése azt mutatta, hogy a villamosenergia hatékonyabb felhasználásába történő befektetések erősebben élénkítették a gazdaságot és tartósan több munkahelyet hoztak létre, mint az erőművek építésére költött befektetések. Továbbá az is kitűnt, hogy minden villamosáram-megtakarításra költött dollár lehetővé tette további 1,75 dollár villamos felszerelésekre történő elköltését.

A Greenpeace jelentése hivatkozik még két fontos, az európai energiamegtakarítási lehetőségekkel foglalkozó tanulmányra. Mindkét tanulmány azt mutatta, hogy a villamosáram iránti igény még folyamatos gazdasági növeledés mellett is jelentősen visszaeshet. Az egyik tanulmány szerint a villamosáram-felhasználás Európában 1986 és 2010 között 45 százalékkal csökkenhet. A másik tanulmány a kérdést a széndioxid-kibocsátások szempontjából megközelítve azt mutatta ki, hogy ha teljes mértékben kihasználnánk a keresletoldali energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások és a gázon alapuló kapcsolt energiatermelés által nyújtott lehetőségeket, akkor az energiaszektor 2020-ben 85 százalékkal kevesebb szén-dioxidot bocsátana ki, mint 1985-ben. Ha az energia hatékonyabb felhasználási lehetőségeinek csak felét aknáznánk ki, a kibocsátások még akkor is 55 százalékkal csökkennének ugyanabban az időszakban.

Míg az energiaszektor a növekedést célozta meg az elkövetkezendő években, az energiahatékonysági szakemberek szerint Európa egyharmadával vagy felével csökkenthetné energiaigényét anélkül, hogy meg kéne alkudnia a gazdasági növekedést illetően, mondja Andrew Kerr. Egy, az erőművek építésére vonatkozó moratórium a viszonylag kisszámú forrásból származó nagy mennyiségű szennyezés megelőzésének stratégiai útja lehetne. Az energiahatékonysági programok emellett több munkahelyet teremtenek, miközben egy hatékonyabb, korszerű infrastruktúrát hoznak létre. Ez hármas győzelem lehetne: az éghajlat, a gazdaság és a foglalkoztatottság egyaránt nyerne vele.

Christer Ágren (Acid News)

* The EC's next global warming factories (Az EK következő globális felmelegedés-gyárai)

** Integrated resource planning: Making electricity efficiency work in Europe (Integrált erőforrás-tervezés: a villamosáram-hatékonyság működővé tétele Európában)

A tanulmányok beszerezhetők: Greenpeace International, Keizersgracht 176, NL-1016 DW Amsterdam, Hollandia