A város és városkörnyék közlekedési rendszere, a természeti és épített környezet a társadalom és a gazdaság harmonikus együttélését, együttes működőképességét biztosító keret.

Fejlesztésének célja az átfogó városfejlesztés részeként az emberi életfeltételek és életkörülmények javítása, a természeti és épített környezet megőrzése, fejlesztése, az igények és lehetőségek közötti egyensúly megtalálása a társadalmi, gazdasági és környezeti adottságok, a hagyományok, a gazdasági és politikai környezet, a rendelkezésre álló erőforrások, a fenntartható fejlődés fő jellemzőinek a figyelembevételével.

2.1. A közlekedési rendszer fejlesztése az átfogó város és környéke fejlesztésének része, annak céljait szolgálja, ill. azt meghatározó módon befolyásolja, ezért azzal összehangolt együttműködést igényel.

2.2. A közlekedési rendszer fejlesztésénél a fenntartható fejlődés legfontosabb elemeinek a figyelembevétele szükséges:

— komplex energia- és költséggazdálkodás,

— a valós költségek használókkal történő megfizettetése,

— a bevételek visszafordítása a közlekedési rendszerfejlesztésbe, elsősorban a tömegközlekedésbe

— a gépkocsifüggőség csökkentése, a környezetbarát közlekedési módok preferálása.

Az elvek Budapestre és környékére vonatkozó alkalmazása jelentős mértékben az országos gazdaság- és közlekedéspolitikai döntések függvénye.

2.3. A közlekedési rendszerfejlesztésnél nem a gépjárműközlekedés igényeinek a kielégítésére, hanem a város működőképességéhez szükséges közlekedési igények kielégítésére kell törekedni.

Ehhez a közlekedés hálózatának rendszerszemléletű kezelése, a közlekedési módok összehangolt, differenciált fejlesztése, a minőségi tényezők előtérbe helyezése szükséges.

2.4. A fejlesztés átfogó, konkrét beavatkozásokat orientáló céljai:

— a szükséges utazási, szállítási igények mennyiségének csökkentése,

— az indokolt utazások és szállítások idő- és költségigényének mérséklése,

— a közlekedési módválasztás befolyásolása, a közösségi közlekedés mai átlagos részarányának legalább a megtartása, illetve növelése,

— a közlekedés és környezete összhangjának javítása, a káros környezeti hatások csökkentése.

2.5. A közlekedési rendszerfejlesztés a tervezés, építés, üzemeltetés és rendszergazdálkodás területén egyaránt az igények és lehetőségek változásait követő, folyamatos munka kell legyen.

2.6. A fejlesztés teljes folyamatában, a célok kitűzésében, eszközök és intézkedések megválasztásában, valamint a hatások értékelésében szükséges a lakossági részvétel, érdeknyilvánítás és képviselet biztosítása, a társadalmi egyetértés kialakítása, a többségi érdekérvényesítés megteremtése és a hátrányt szenvedő kisebbség méltányos kárpótlása.

3.1. A fajlagos utazási igények csökkentését előtérbe helyező területfejlesztés: lakóhely, munkahely, szolgáltatás és szabadidős funkciók területi integrációja, az ingázó forgalom csökkentésére városkörnyéki fejlesztések, decentralizált és bedolgozó rendszerű munkavégzés elősegítése, lakásmobilitás javítása, távközlés színvonalának növelése.

3.2. A fővárosi és a városkörnyéki utazások, szállítások útvonalának racionalizálása és módjának befolyásolása a hálózat fejlesztésével, valamint az egyéni közlekedés — parkolás — a közösségi közlekedés egymásra szervezett, összehangolt rendszerének kialakításával.

3.3. A közlekedés és környezete közötti összhang megteremtése, a területi környezetgazdálkodás előtérbe helyezése a közlekedési rendszer övezeti sajátosságok szerinti fejlesztésével, a városfejlesztési zónarendszerrel összehangolt közlekedési övezeti rendszer kialakításával, az övezeti adottságokhoz alkalmazkodó prioritások és értéksorrend megállapításával, valamint a célok elérését szolgáló fejlesztési eszközök kijelölésével. (ld. 1. sz. táblázat)

3.4. A közlekedés rendszerének és a város és városkörnyék szerkezetének összehangolt fejlesztése, a közlekedési folyamatszabályozás és a helyi övezeti szabályozás város léptékű integrációjával. Ennek módszereként eszközváltási zónák kijelölése a város azon területein, amelyek egyfelől potenciális városfejlesztési zónát jelentenek, másfelől indokolt határvonalat képeznek az egyéni közlekedés és tömegközlekedés fejlesztési dominanciái között.

A város- és közlekedésfejlesztés összehangolásának két legfontosabb területe:

— a történelmi Belváros értékeinek védelme, környezeti viszonyainak javítása, a közúti forgalom radikális csökkentése a közösségi közlekedés, gyalogos és kerékpáros közlekedés és feltételeinek javítása érdekében,

— a Belváros és a külső lakóterületek közötti leromlott ipari zóna fejlesztése, a térség rehabilitációja és az eszközváltás feltételeinek együttes megteremtése érdekében.

A felsorolás a legfontosabb feladatokat tartalmazza, a sorrend általános fontossági sorrendet és szemléletet tükröz. Az egyes feladatok jelentősége, megoldási módja, mértéke és fontossági sorrendje övezetenként eltérő, a fejlesztés-tervezés legfontosabb feladata az eltérések mértékeinek és megvalósítási módjának rendszerszemléletű meghatározása a helyi adottságok és érdekek figyelembevételével.

4.1. A közösségi közlekedés fejlesztése

— Kötöttpályás — ezen belül kiemelten a gyorstömegközlekedési — hálózat fejlesztése.

— A meglévő hálózat átalakítása (átlapoló, fonódó, elágazó rendszer).

— Minőségi fejlesztés — megbízhatóság, kényelem, rendszeresség, korszerű járművek üzembeállítása (környezetszennyezés és energiafelhasználás csökkentése érdekében).

— Egységes tarifarendszer és üzemgazdálkodási fejlesztések, a Budapesti Közlekedési Szövetség létrehozása, a városkörnyéki hálózatokkal együtt.

4.2. Parkolás és gépjárműtárolás fejlesztése és szabályozása

— Lakossági gépjármű-tárolási lehetőségek javítása

— Differenciált közterületi parkolásszabályozás bevezetése és működtetése (parkolási díjak, időtartam korlátozás, ellenőrzés, szankcionálás)

— P + R rendszer kialakítása, ill. fejlesztése

— Közterületen kívüli, közhasznú parkoló férőhelyszám növelése

— Parkolási normák, előírások felülvizsgálata

4.3. Forgalomszabályozás és irányítás fejlesztése

— Átmenő és célforgalom differenciált szabályozása — segítése, korlátozása, ill. tiltása

— Területi és központi forgalomirányítás fejlesztése

— Közlekedési információrendszer fejlesztése

— Áruszállítás és rakodás időbeni és térbeni szabályozása

4.4. Gyalogos és kerékpáros közlekedés fejlesztése

— Hálózatfejlesztések (összehangolt gyalogos, kerékpáros és tömegközlekedés)

— Kiszolgáló létesítmények fejlesztése (tárolás, kölcsönzés, szállítás)

4.5. Forgalomcsillapítás

Területegységek élet- és környezetminőségének, biztonságának javítása

— építési, várostervezési és forgalomszabályozási eszközökkel

— területi forgalomszabályozással (30 km/h zónák)

4.6. Az utazási módválasztás befolyásolása

— várostervezési eszközökkel

— a közlekedési rendszer összehangolt fejlesztésével

— tarifás szabályozás alkalmazásával (parkolási díjak és útdíjfizetés)

— a gépkocsiforgalom korlátozásával

4.7. Közúti közlekedés fejlesztése

— Differenciált hálózatfejlesztés (új utak a külső városrészekben, új Duna-hidak, új utak, ill. útszakaszok az átmenő forgalom részére, a hálózati hierarchia fejlesztése, útvonalak kiépítési jellegének megváltoztatása (visszaépítések))

— A főúthálózat minőségének és forgalmi körülményeinek javítása, az utazási idők, az energiafogyasztás és a környezetszennyezés csökkentése.

4.8. Jogi, intézményi és finanszírozási rendszer fejlesztése

— A főváros jogviszonyának rendezése

— A főváros és kerületei közötti hatáskörök racionalizálása

— A városi közlekedés finanszírozási körülményeinek rendezése

Készült a Közlekedés Kft. és a Főmterv Rt. közreműködésével. Elfogadta a Budapesti Közlekedési Fórum 1994. szeptember 27-i, 3. ülése.