kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Primer prevenció
KÁROSODOTT KROMOSZÓMÁK

Dr. Gundy Sarolta az Országos Onkológiai Intézet Onkocitogenetikai Osztályának vezetője. Kutatásainak tárgya: a tágabb értelemben vett környezetünk hatásai szervezetünk legkisebb egységeire.
- Először értelmezzük ezt a hármasan összetett fogalmat. Mit jelent az onkocitogenetika?
- Elsőként a genetika fogalmával foglalkoznék. Amikor genetikáról beszélünk, akkor óhatatlanul az ivarsejtek által örökített tulajdonságokat szokták aláhúzni. De a citogenetika általában a sejtek öröklését jelenti, hiszen a testi sejtek egymásnak is örökítik tulajdonságaikat, legyen az tüdő-, máj-vagy vesesejt. Az onkocitogenetika az örökléstannak és az onkológiának az együttesével, a daganatképződéssel kapcsolatos citológiai és genetikai problémákkal foglalkozik.
- Környezetünk ezek szerint az ivarsejtekre sőt még a szervezet egyéb sejtjein belüli öröklésre is befolyással van?
- Munkám egy jelentős részét teszi ki a téma kutatása. A környezet fogalma alatt persze nem csupán azt kell érteni, hogy mi vesz bennünket kívülről körül. Ide tartozik a szervezetünket érő sugárzás, egy vagy több kémiai anyag hatása, a gyógyszerek, vagy a dohányzás. De a belső környezet, a szervezet kóros vagy normális anyagcseréje, annak termékei, szintén a környezet hatását jelentik. Én azt keresem, hogy mindezek hogyan hatnak a testi sejtekre.
Talán azzal kéne kezdenem, hogy a sejtek mindegyike örökítő anyagot, DNS-t tartalmaz. A káros környezeti hatások a DNS molekulákban változást, mutációkat hoznak létre. Nagyon jól tudjuk, hogy ezek a mutációk a rák kialakulásához is vezethetnek.
A munkám célja az, hogy ezeket a változásokat láthatóvá, vizsgálhatóvá tegyem. A mutációk egy része mikroszkópos szinten láthatóvá tehető. A mutációk - akár mikroszkópos - felismerése után felismerés után tehát az a feladat, hogy olyan lehetőségeket és körülményeket alakítsunk ki, amelyek ezeket a káros folyamatokat nem hozzák létre.
- Milyen kapcsolat van a mutációk és a rák között?
- Embernél a mutáció szinte mindig káros. Képzeljük el, hogy a sejt a környezeti hatásra egy rossz impulzust, ennek következtében rossz gént, rossz fehérjét hoz létre, Ezzel már egy egészen más sejt jön létre, mint az eredeti tulajdonságokat hordozó volt. S ha ez a tulajdonság rögzült, a szervezet nem tudja többé irányítani az így kialakult ,,másságot'', önálló életet kezd, az új sejt. Szinte úgy működik, mint az állam az államban, s ez a rák.
- Védekezik ez ellen a szervezet?
- Amit elmondtam, azért nem olyan tragikus, hiszen minden pillanatban nagyon sok sejt keletkezik és pusztul. Azok a sejtek, amelyek hibás információt vinnének át a következő sejtosztódásba nagyon sokszor elpusztulnak. Ha a hiba kicsi, azt pedig egy ún. reparációs (javító) enzimrendszer felismeri, kivágja a hibás részt a DNS molekulából, s helyreállítja az eredeti állapotot. Ekkor újból az eredeti információt tartalmazza a sejt, nem jön létre kóros fehérje, a sejt továbbra is a szervezet irányítása alatt marad.
- Mi magunk elő tudjuk-e segíteni ezeknek az enzimeknek a jótékony hatását?
- A rákok kialakulásáért 80%-ban a környezet a felelős. Tehát ha csak a legkevesebbet tennénk meg, hogy a környezetünket valamilyen módon óvjuk -abbahagynánk a dohányzást, kerülnénk a túlzsíros és a füstölt ételek fogyasztását, mérsékelnénk a levegő szennyezését -, akkor ez a magas százalék igenis csökkenthető lenne. Közismert például a C-vitamin jótékony hatása, mely éppen ezt a reparációs folyamatot segíti elő. Vagy például a DNS-molekulában lévő káros oxidációkat, melyek egy rákos változást indíthatnak meg, az A- és az E-vitamin, vagy pl. olyan mikroelem, mint a szelén akadályozhatja meg.
- Meg lehet-e becsülni a még csak csírájában meglévő, vagy éppen csak a rák kialakulásához vezető kockázatot?
- Nagyon sok olyan szűrőprogram létezik, melyekkel már a szervezet szintjén kimutatható a rák kockázata. Ezek egyike a citogenetikai módszer. Ezzel elvégezhető például a vér limfocitáiból nyert kromoszómák törékenységének, aberrációinak analízise. Elvileg, ha ez a törékenység jóval magasabb az átlagnál, ugyan azt nem tudom megmondani, hogy biztosan rákja lesz-e a vizsgált személynek, de a kockázat lehetőségére fel tudom hívni az illető figyelmét.
Mondjuk, az egyik ember kromoszómáiban nem találunk fokozott törékenységet, a másiknál a sejtek 10%-ában ,,mutálnak'' a kromoszómák, akkor itt a rák kialakulására jóval nagyobb az esély.
Sajnos, ezek a vizsgálatok nagyon drágák, de pl. olyan üzemek, ahol rákkeltő anyagokkal dolgoznak, a munkatársaik védelmében igénybe veszik.
- Van-e kimutatás arról, hogy milyen konkrét környezeti hatás milyen konkrét elváltozással jár?
- Sajnos specifikusan egyetlen mutagén tényező hatását sem lehet kimutatni, de módszerünk segítségével nagy valószínűséggel megállapíthatjuk, hogy milyen kromoszómaváltozást milyen hatás váltott ki: kémiai vagy sugárhatás volt-e az ok. Azt sajnos nem tudjuk megállapítani, hogy milyen sugárzás ill. milyen kémiai anyag felelős a változásért, de a figyelmet fel tudjuk hívni, hogy beavatkozás szükséges.
Ez a módszer nem alkalmas a korai rákdiagnózisra, de mérjük az esély kockázatának a fokozódását.
A tudomány mai állása szerint a kromoszómák sérülése és a rákos transzformáció közötti összefüggés már nem teória, hanem bizonyított tény.
- Akik idekerülnek Önökhöz, többnyire panaszok, tünetek miatt jönnek. Meg lehet-e akadályozni, hogy az elváltozások, a rákbetegség kialakuljon?
- Egyes országokban már rájöttek, hogy gazdaságilag is kifizetődő, ha a betegségmegelőzéssel foglalkoznak. Sajnos, nálunk a társadalombiztosítás csak azt finanszírozza, hogy a kialakult betegséget gyógyítsuk. Pedig tudjuk, hogy a rosszindulatú daganatok kialakulása hosszú éveket vesz igénybe. Nem mindegy tehát, hogy az évek során milyen és mennyi káros környezeti hatás ér bennünket. Ezért a saját magunk számára kialakítandó védelem mellett szükség van arra, hogy az egészségügy az egész társadalmat átfogó megelőző rendszert dolgozzon ki.
Vegyünk példaként egy elavult technológiával dolgozó vegyi gyárat, amely PVC-állít elő. Az ott dolgozók kromoszóma-törékenysége átlagban (150 emberen végzett vizsgálatban) 3-4% volt. Amikor a munkavédelmi szabályokat szigorúbban vették, s a technológiát megújították, ez az érték 1,3%-ra csökkent.
De mondhatnánk példát a növényvédő szerek (szerves forszforsav észter származékok) gyártásakor vagy alkalmazásakor mért 8-10%-os egyéni, ill. 5% körüli csoportértékekről. A figyelemfelhívás utáni intézkedések hatására ezek az értékek is a normál, 1% körüli szintre estek vissza 2-3 éven belül. Tehát ha valaki permetez, védőruha, maszk és kesztyű használatával csökkentheti a rák kialakulásának kockázatát.

Meruk Rózsa


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.