kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Mohi kérdőjelek

A mohi (mohovcei) atomerőművet 1984-ben kezdték el építeni. 1991-ben pénzhiány miatt abbamaradt az építkezés, amit a szlovák kormány most különféle kölcsönök segítségével szeretne befejezni. Részben az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD), részben az Európai Unió atomipari szervezetétől, az Euratomtól, valamint német és francia érdekeltségektől vár kölcsönt.
A környező országok elvben nem szólhatnak bele ebbe a döntésbe, hiszen az atomerőmű az érvényes (de a nyugat-európai gyakorlatnál jóval enyhébb) nemzetközi előírások figyelembevételével épülne. A szlovák kormánynak az az ígérete, hogy az erőmű üzembe állításával egyidőben leállítják az apátszentmihályi (bohunicei) erőmű két elavult blokkját, még kedvező változásként is tünteti fel az új erőmű megépülését.
Miért tapasztalható nyugtalanság mégis mind osztrák, mind magyar részről?
Biztonságos-e a mohi atomerőmű?
Az atomerőmű a paksival, illetve a csehországi dukovanival azonos típusú (VVER-440/213). Dukovaniban számos zavar és reaktorleállítás volt, és gyakran fordultak elő tűzesetek. Nyugat-Európában sehol sem működnek ilyen típusú erőművek, kivéve egyet Finnországban, amelynél már az tervezés legelejétől fogva pótlólagos biztonsági intézkedéseket hajtottak végre. A valamikori NDK területén lévő azonos típusú erőművet az egyesítés után leállították.
Az erőműnek nincs olyan védőkupolája, ami sérülés esetén például egy repülőgép lezuhanása megakadályozná a radioaktív szennyeződés szabadba jutását. Ehelyett egy nyomáscsökkentő rendszert alkalmaznának, a lokalizációs tornyot, amelynek hatékonysága még nem bizonyított. Ezt a rendszert a hitelhez jutás után kívánják tesztelni.
Anthony Churchill világbanki szakértő véleménye szerint "egy védőkupola megépítése ezeknél a reaktoroknál műszakilag nehézkesnek, gazdaságilag lehetetlennek tűnik. Olcsóbb lenne egy újabb erőművet építeni. Ezért ezek az erőművek semmilyen körülmények között sem hozhatók a nemzetközileg elfogadható biztonsági szintre." Maurice Rosen, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség reaktorbiztonsági részlegének vezetője szerint a mohi atomerőmű ebben a kivitelezésben nem kaphatna működési engedélyt Nyugat-Európában.
A mohi erőmű egy földrengésveszélyes törésvonalon fekszik, közel Selmecbánya városához, amelyet az 1700-as években egy 8-as erősségű földrengés döntött romba. Hasonló erősségű földrengést nem bírna ki az erőmű, mivel csak 6-os erősségre lett méretezve.

Egy esetleges baleset során körülbelül 4 millió magyar lakos kerülne közvetlen veszélybe. Az atom-erőmű a magyar határtól 34 km-re, Budapesttől csupán 82 km-re fekszik. Az uralkodó széljárás északnyugati, és ez még tovább növeli a veszélyeztetett terület nagyságát hazánkban. Mivel Mohi a Duna vízgyűjtőterületén fekszik, a radioaktív víz esetleges kiszivárgása ami nem ritka az ilyesfajta erőműveknél Magyarországot is érzékenyen érintené, nem is beszélve egy esetleges nagyobb tragédiáról, amely során pillanatok alatt radioaktívvá válna hazánk legfontosabb vízbázisa.
A tényleges veszély mellett igen nagy anyagi kára származhat az országnak abban az esetben is, ha csupán felröppen a hír, hogy az erőműből sugárzó anyag jutott a környezetbe. Ebben az esetben sehol sem veszik át a közelben termelt mezőgazdasági terményeket. A közeli falvak ingatlanainak értéke az erőmű beüzemeltetésével jelentős mértékben csökkenni fog. Az ilyen jellegű károkat senki sem fizeti meg az ott élőknek.

Leállítják-e az apátszentmihályi elavult blokkokat?
Apátszentmihályon jelenleg négy blokk működik, ebből kettő idejétmúlt technikával készült, és leállításuk mindenképpen időszerűvé válik. A mohi blokkok elvileg helyettesítenék ezeket, hiszen többé-kevésbé ugyanannyi áramot termelnének, viszont a hiteleket valószínűleg árammal kell majd visszafizetni a nyugati befektetőknek, így az új erőmű által termelt áramnak csak egy része kerülhet az országos hálózatba. Ha Szlovákia továbbra is ugyanannyi villamosáramot akar, nem fogja leállítani a régi apátszentmihályi blokkokat. S hiába köti ki az EBRD a hiteladás feltételeként a régi blokkok leállítását, a hitelnyújtás után nem lesz beleszólása, hogy ez valóban megtörténik-e vagy sem.
Kételyeinket különösen megerősíti, hogy a Siemens nemrégiben kapott egy milliárdos nagyságrendű megbízást az apátszentmihályi reaktorok felújítására. A munkálatoknak 1997-re kell elkészülniük, ami a mohi erőmű beindításának tervezett időpontja is. Ezek szerint egy teljesen frissen felújított erőművet állítanának le.
Ha valami csoda folytán mégis megtörténne az apátszentmihályi blokkok leállítása, akkor sem mondhatjuk, hogy jól jártunk az új blokkokkal, hiszen a régieket mindenképpen hamarosan le kellene állítani, az új erőmű befejezése következtében pedig a nukleáris kockázat további 30-40 évig megmarad. (Sőt, a hulladékok miatt ennél sokkal tovább.)
Szüksége van-e Szlovákiának az új erőműre?
Szlovákia villamosenergia-igénye a gazdasági visszaesés miatt 1990-ben lényegesen lecsökkent. Ezt tovább fokozta a Csehországtól való elszakadás. Becslések szerint az 1990-es szintet 2005-ig sem éri majd el. 1994-ben a villamosenergia-termelő kapacitás 6918 MW volt, ami 75%-kal több, mint a maximális villamos csúcsterhelés. Ez a fogyasztás olyan érdekeltségi rendszer mellett jött létre, ahol nincs kellő ösztönzés a takarékoskodásra, sőt: a helyi közművek és az országos elektromos művek között olyan szerződés van érvényben, miszerint a helyi közművek büntetést fizetnek, ha kevesebb áramot vesznek fel, mint amennyiben előzetesen megállapodtak. Tehát nemcsak hogy nincs szükség újabb erőmű beindítására, hanem lehetőség lenne csökkenteni a villamosenergia-termelést.
Szlovákia energiaintenzitása (egységnyi gazdasági teljesítményre eső energiafelhasználás) 4-5-ször akkora, mint a nyugati országoké. îgy tehát óriási lehetőségei adódnának a takarékoskodásra. Ahhoz, hogy a Mohiban termelendő villamosáram 3/4-ét megtakarítsák, mindössze 20 milliárd forintra lenne szükség. Ezzel szemben a mohi erőmű befejezése 90 milliárd forintba kerül.
Az energiabőség, a nagyon olcsó energia valójában nem fejlesztőleg hat az iparra, hanem mesterségesen életben tartja az elavult iparágakat, s ily módon éppen hogy gátat szab a fejlődésnek. Az energiaigényes ágazatok elvonják a tőkét más tevékenységektől, és ezzel hozzájárulnak a munkanélküliség növekedéséhez. Szlovák és osztrák szakértők tanulmánya szerint Szlovákiában 300 ezer munkahelyet lehetne teremteni, ha az energia- és tőkeigényes ágazatok támogatása helyett energiahatékonysági programokra fordítanák ezt az összeget. (A Levegő Munkacsoport és a Budapesti Műszaki Egyetem Környezetgazdasági Tanszékének meghívására a szerzők néhány hónappal ezelőtt Budapesten is ismertették vizsgálataik eredményét a hazai szakértők és a sajtó részére.)
Az EBRD Szlovákiában először egy alumíniumkohó létesítését finanszírozta: egy olyan országban, ahol nincs bauxit. Az alumíniumkohó működtetése jelentős energiafelhasználással és vízszennyezéssel jár. Most pedig az egész Kárpát-medencét veszélyeztető mohi atomerőműre kíván hitelt nyújtani. Ezzel nemhogy segíti Szlovákiát, de elősegíti a munkanélküliséget, a környezetszennyezést és a gazdaságtalan iparágak túlsúlyba kerülését. Az ilyesfajta hitelnyújtás a gyarmatosítás egy újfajta, burkolt formája, ahol az anyaország mentesülhet a környezetszennyező és a gazdasági fejlődést visszafogó iparágaktól.
Nyugat-Európában és Amerikában az atomenergia gyakorlatilag megbukott, tisztán gazdaságossági alapon is. Amerikában több mint húsz éve rendelték az utolsó atomreaktort, de az összes többi ipari ország is vagy leállította, vagy jelentősen lassította atomenergia-programját. Ezért a nyugati atomipar építési kapacitása kihasználatlan, és kétségbeesetten keres (és gerjeszt) új piacokat.
A mohi erőmű megépítésében különösen érdekelt Electricité de France Európa egyik legeladósodottabb cége, tartozásai elérik a magyar államadósság másfélszeresét. Mivel otthoni atomerőműveit csak veszteségesen tudja üzemeltetni, építőkapacitása pedig kihasználatlan, két legyet üthet egy csapásra ezzel az üzlettel.
Határon kívüli reakciók
Az osztrák kormány határozottan elutasítja az atomerőmű befejezésének tervét, és az EBRD-ből való kilépéssel fenyegetőzik, amennyiben az megadja a kért hitelt. Ehelyett az erőmű gázüzeművé alakítását javasolja a szlovák félnek. Véleményét független szakértők által végzett vizsgálatok alapján alakította ki. Segíti az állampolgárok tájékozódását a beruházók által készített anyag lefordításával és terjesztésével, egy állandó információs telefonvonallal, és egy olyan közmeghallgatást terveztek, ahol minden osztrák állampolgár szabadon részt vehetett volna. (Sajnos, ez az utolsó a beruházók hozzáállása miatt meghiúsult nem voltak hajlandók részt venni az 5000 fős terembe tervezett, teljesen nyilvános előadáson. Ôk egy előre kiválogatott, úgynevezett "szakértői" gárda részvételével gondolták lebonyolítani a "köz"meghallgatást.)

A Global 2000 nevű osztrák társadalmi szervezet 1 millió 200 ezer aláírást gyűjtött össze az atomerőmű megépítése ellen. A Greenpeace szerint a Mohi erőművel kapcsolatos harc tétje túlmutat ennek az egy erőműnek a sorsán. "Amennyiben a beruházás sikerül, az ipar modellként fogja használni további kelet-európai nukleáris fejlesztések finanszírozásához" hangoztatják.
A magyar kormány semmilyen módon sem emelt szót az erőművel kapcsolatban, valószínűleg attól való félelmében, hogy méginkább megromolhat a két ország kapcsolata. A magyar társadalmi szervezetek viszont élesen felléptek a mohi erőmű ellen, és több szervezet (az Ipoly Unió, a Göncöl Szövetség, az Energia Klub, az Ökoszolgálat, a Reflex Egyesület, az Életfa Szövetség és a Levegő Munkacsoport) közösen aláírásgyűjtő kampányba kezdett. Február 10-én, az EBRD közmeghallgatása napján az ipoly Unió tüntetést szervezett, amelynek során felravatalozták az ismeretlen atomhalottat. A közmeghallgatáson is nagy számban vettek részt a civil szervezetek képviselői. Itt az éles vitáknak a kérdésekre és a válaszokra adható idő 3-3 percben való maximalizálásával vették elejét, úgymond, "hogy minél többen kaphassanak szót". A fontos kérdéseket "idő hiányában" semmitmondó válaszok követték.)
A bank a hitelnyújtást a közvélemény figyelembevételéhez kötötte, valamint annak bizonyításához, hogy a mohi erőmű eléri a nyugati biztonsági normákat, leállítják a két elavult apátszentmihályi blokkot, és a két blokk pótlása így a legolcsóbb. A magyar környezetvédelmi szervezetek mindhárom állítást cáfolták.
Felhasznált irodalom:
— Az Energia Klub tájékoztató anyagai
— A Levegő Munkacsoport tanulmányai
— "Kemény mag" (Heti Világgazdaság, 1995. február 18. Szabó Gábor)

Mikola Klára


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.