A korábbi V. kerületi önkormányzat egy francia érdekeltségű céggel szerződést kötött mélygarázsok építésére a Szent István tér és a Szabadság tér alá. Hogy ezzel kapcsolatban hogyan dönt majd a jelenlegi önkormányzat, azt egyelőre még nem tudjuk.

A Szent István téri mélygarázs elsősorban a közvetlen környéken, a téren és a szomszédos utcákban dolgozókat, a bankok és egyéb intézmények tisztviselőit szolgálná, nekik elsőrendű érdekük, hogy munkaidejük alatt gépkocsijuk biztonságban legyen, és ezért erőteljesen lobbiznak a mélygarázs létrehozásáért. Annak az ígéretnek, hogy a helyi lakosság esetleg éjjel ingyen parkolhat majd, nincs sok értelme, hiszen ha valaki nappal nem használja a kocsiját, akkor vagy kimegy a garázsból, vagy pedig fizethet, és nem is keveset.

A másik indok, hogy ily módon csökkentenék a felszíni torlódást, ugyancsak nem állja meg a helyét, hiszen egy ilyen garázs jelenléte éppen vonzza az autósokat a Belvárosba.

A biztos megoldás kézenfekvő - a nem kívánt forgalom kitiltása -, azonban ez sokak érdekét keresztezné, így a lakosságbosszantó, s nem veszélytelen megoldást (?) erőltetik.

A tervezett mélygarázs öt szintes lenne. A be- és kijáratot a Sas utcába tervezik. Egy ilyen építmény létrehozásához igen széles és mély gödröt kell ásni. Esetünkben ez a gödör 10-15 m mély is lenne. És itt jönnek a bajok. A földben ugyanis ebben a mélységben már talajvíz van, aminek az a tulajdonsága, hogy ide-oda áramlik a földben levő viszonyok szerint, főleg, ha felszíni élő vízfolyás van a közelben. A Bazilika pincéjében is megfigyelhető, hogy az ott levő kút vízállása függ a Duna vízszintjétől. A mélygarázs "feneke" mindenképpen belelógna a talajvízbe. Ezt a talajvizet el kellene távolítani. A szivattyúzáskor a víz a szivattyúzott hely felé kezd áramlani, s ezért kedvezőtlen esetben ez az áramló talajvíz kimoshatja a környező épületek alapját, veszélyeztetheti az épületek állékonyságát. A vízzel kapcsolatos másik probléma, hogy ha már megépült a "mű", akkor az útjában lesz a mindenkori természetes és a Duna vízállása által mozgatott talajvíz-áramlásnak. Ennek következménye pedig a közeli épületek pincéinek, esetleg alacsonyabban fekvő kazánházainak az elöntése lesz.

Magam, aki a Bazilika mellett lakom immár 1938 óta, megfigyeltem azt is, hogy pincénk mélygarázs nélkül is megtelt néhányszor talajvízzel magas Duna-vízállás esetén.

Egy házzal, a Sas u. 11-gyel külön gond is adódhat. Ez a ház a metróépítés következtében megroppant, ezért évekig szakértők vizsgálták, nem válik-e életveszélyessé. Vajon az ettől a háztól 5 méterre kezdeni kívánt építkezés nem jelent rá újabb veszélyt?

Azt hiszem, kimondhatjuk, hogy a tervezett mélygarázs területén, országos jelentőségű műemlék (bazilika) és nagyértékű lakóépületek szomszédságában megalapozott vízföldtani (hidrogeológiai) szakvélemény és hiteles vizsgálatokkal alátámasztott tényfeltárás nélkül építkezésbe kezdeni nagy felelőtlenség lenne.

Ami az építési időtartamot illeti, azt ígérték, hogy a felszínt egy év alatt újra helyreállítanák. Számoljunk csak utána! A mélygarázs munkagödrének kiemelésekor kb. 50 ezer köbméter földet kell eltávolítani. Mivel a föld kb. kétszer olyan nehéz, mint a víz, ez mintegy százezer tonnát jelent. Ha napi 12 órai munkaidőben 25 darab 10 tonnás teherautót raknak meg - 28 percenként -, akkor erre a szállításra kb. 400 napot kell szánni. Ha éjjel-nappal szállítanak, akkor persze rövidebb idő is elég, de a lakosságnak hónapokon át se éjjele, se nappala nem lenne a zajtól. De még a 12 órai munkaidő alatti szállítás esetén, négyszáz nap után is csupán a gödör van készen, a betonozási munkák és a tér tényleges lefedése nyilvánvalóan sokkal később történhetnek. Talán az előbb leírtak világos képet adnak arról, hogy miért fogtak össze az V. kerületi társadalmi szervezetek egy ilyen "Garazaurusz" megépítésének megakadályozására.

Dr. Eöttevényi Tibor