kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
A légszennyezettség fokozza a veszélyt
A parlagfű allergia

Néhány évtizede rohamosan terjed hazánkban egy behurcolt gyomnövény, amely agresszivitása és megbetegítő képessége miatt gyorsan magára vonta a szakemberek figyelmét. Ez a parlagfű (Ambrosia elatior), amit helytelenül vadkendernek is neveznek. A vadkender szó ugyanis a Cannabis indica nevű növényt jelöli, amelyet a drog világában jól ismernek.

A parlagfű egy szárazságtűrő gyomnövény, mely minden olyan területen megjelenik, amelyet nem művelnek. Az egynyári gyom júliustól októberig virágzik és szórja porzó anyagát, más néven pollenjeit.
Az emberek 2-3%-a allergiás a parlagfűre. A pollen a nyálkahártyán különböző tüneteket okoz. Ez a szemen allergiás viszkető kötőhártyagyulladás, az orrban szénanátha, a garatban viszkető kaparó érzés képében jelentkezik. A kis légutakban hörgőgörcsöt, azaz asztmás rohamot válthat ki.
A városlakók gyakrabban betegednek meg, mint a vidékiek. Ennek az az oka, hogy a parlagfű pollenfelülete a buzogányfejre emlékeztet. Erre rátapadnak a levegőben lévő koromszemcsék, és a pollen így kerül a nyálkahártyára. Itt a koromból kátrány képződik, mely elősegíti a pollenszemcse átjutását a nyálkahártyán. A szervezet immunrendszere megpróbál védekezni az idegen anyag ellen, és így jön létre az allergiás tünetegyüttes.
Az allergiás beteg sokat szenved. A tüneteket gyógyszerekkel ugyan lehet befolyásolni, de a teljes gyógyulás ritka. A gyógyszeres kezelés igen költséges. A virágzás három hónapja alatt az adott gyógyszerek költsége elérheti a 30000 Ft-ot. Ekkor még nem számoltuk a táppénz, a kórházi kezelések, a rokkantjárulékok anyagi kihatásait. A parlagfű által okozott gazdasági károk külön tanulmány tárgyát képezhetnék.
Felmerül a kérdés, hogy mit kell tenni a parlagfű-allergia megelőzésére. Elsősorban a légszennyeződést kellene csökkenteni. Erre reményünk sem lehet addig, amíg a környezetkímélő közlekedési módok nem kapják meg azt a helyet, amely őket megilleti. Másik lehetőség a pollenkoncentráció csökkentése, ami a parlagfű irtásával érhető el. Ez kötelező szomszédos Ausztriában, még törvény is szabályozza. Nálunk is több civil szervezet próbálkozik a parlagfű irtásával, több-kevesebb eredménnyel. Jómagam a hivatalos szervek és a civil szervezetek összefogásában látom a kérdés megoldását. Vannak, akik tagadják a parlagfű irtásának szükségességét: azt mondják, hogy már a parlagfű is jobb, mintha semmilyen növény sincs. Ez igaz, de a parlagfű éppen őshonos növényzetünket szorítja vissza azzal, hogy egyre nagyobb életteret igényel.
A parlagfű irtását legjobb június végén vagy július elején elkezdeni. A virágzás alatt végzett gyomlálással azonban az az ember is allergiássá válhat, aki korábban még nem volt beteg. A kaszálás, sarlózás is jó, de ez az évelő gyomok és apró termetű gyomok elszaporodásának kedvez. Ebből a szempontból a gyomlálás a legjobb. A vegyszeres gyomirtást kerülni kell.
Jó volna a parlagfű-programot kiterjeszteni az egész országra. A lakosságot meg kell ismertetni a gyomnövénnyel. Fel kell hívni a figyelmet az irtás fontosságára. Jó szolgálatot tehetne a televízióban közzétett ismertetés, reklám.
Dr. Müller Mária



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.