kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
A külföldi kamionok adója
Elengedhetetlen az emelés

A Magyarországon átmenő nemzetközi közúti forgalom az elmúlt években növekedett, azonban az ebből származó bevételek gyakorlatilag nem változtak (alig haladják meg az évi 1 milliárd Ft-ot). Ez a bevétel teljes egészében az útalapot gyarapítja. A közlekedési tárca azonban egyáltalán nem törekszik e bevételi forrás növelésére. Inkább az üzemanyagok fogyasztási adójának egy részét igyekszik az útalapba átcsoportosíttatni.
Közismert, hogy az üzemanyagárakban lévő útalap-hozzájárulás 1994-ről 1995-re igen nagy mértékben, 58%-kal nőtt (6 Ft/l-ről 9,50 Ft/l-re). Az útalap jelentős részét azonban arra használták (és használják) fel, hogy minél több olyan utat építsenek, amelyek elsősorban a külföldieket szolgálják ki. Ugyanakkor az utak karbantartását elhanyagolják. Az országos közúthálózat egyharmada és több mint 1000 híd haladéktalan felújításra szorul. Ez tömeges méretekben veszélyezteti a közlekedés biztonságát. Ezért a jövőben az útalapot döntő mértékben az utak üzemeltetésére, karbantartására, felújítására kell használni. (Megjegyezzük, hogy az útkarbantartáshoz jóval több magyar munkaerő szükséges, mint az ugyanolyan összegű útépítéshez.)
Az állami költségvetés jelenlegi súlyos helyzetében nem szabad tovább növelni az üzemanyagban lévő útalap-hozzájárulást azért, hogy a külföldiek ilyen irányú igényeit kielégítsük. Ezért túlzottnak tarjuk a közlekedési tárca által javasolt 37, illetve 57%-os emelést.
Az Európai Unió hazánkon keresztül történő szállítási igényeit vasúton is ki lehetne elégíteni. (Ez az EU érdekeit is szolgálná, mivel a környezetkímélő szállítás aránya növekedne, az ottani vasút gazdasági helyzete javulna, s így a támogatási igény mérséklődne, azaz csökkenteni lehetne az adóterheket.) Az új tranzitutak építése az alacsony kihasználtság miatt nem térülne meg, hanem még a vasút hatékonyságát is rontanák, mivel a forgalom érdemben nem bővülne, hanem részben átterelődne vasútról közútra.
Az új utak építésére felvett devizahitelek gyakorlatilag nem térülnek meg, mivel a külföldi forgalom érdemben nem növekszik. Ennek következtében az ország eladósodása tovább növekszik, a megtérülés reménye nélkül.
A magyar nemzetgazdasági érdek egyértelműen az, hogy a külföldi gépjárművek adójából minél nagyobb bevételt érjünk el, mert ezt kizárólag a külföldiek fizetik. Azt pedig már több tanulmány kimutatta, hogy a külföldi kamionok hatalmas károkat okoznak a természetes és épített környezetben, amit egyáltalán nem fizetnek meg. (Egy kamion olyan mértékben rongálja az utat, mint 100 ezer személyautó!) Az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség megbízásából készült tanulmány 1992-es árakon 50 milliárd forintra becsülte a magyarországi utakat igénybe vevő külföldi kamionok okozta éves károk összegét (azaz 1995. évi árakon ez az összeg mintegy 80 milliárd forintot tesz ki).
Mivel a szomszédos országokban Ausztria kivételével jóval olcsóbb az üzemanyag, mint nálunk, a külföldi kamionosok alig vásárolnak üzemanyagot Magyarországon. Tehát ily módon sem fizetnek adót az utak és a környezet használatáért. A Magyarország és az EU közötti érvényes mintaértékű -megállapodás alapján jogunkban áll a tranzitforgalmi adót a Ft/ECU árfolyamváltozásnak megfelelően értéken tartani. A 3 Ft/tonnakilométeres díj 1993. január 1-jei bevezetése óta napjainkig ez a változás 67%, és a csúszó leértékelések hatására az év végére 75%-ra emelkedik. Tehát az adót 5,30 Ft/tonnakilométerre kell emelni. Az adó megemelését az is indokolja, hogy az említett szerződésben előirányzott, a tranzit áruszállítás feltételeinek javítását szolgáló EU-különsegélyt a mai napig sem kaptuk meg.
A különféle kétoldalú megállapodások alapján a kamionok több mint 80%-a még a jelenlegi adót sem fizeti meg. Az 1994. évi forgalom alapján megállapítható, hogy a közlekedési tárca kezdeményezésére 19,9 milliárd Ft-nyi adót engedtünk el a külföldi kamionoknak. (586,2 ezer kamion x 30 tonna x 400 km x 3 Ft/tonnakilométer = 21,1 milliárd Ft. Ebből levontuk a ténylegesen befolyt 1,2 milliárd Ft-ot, így adódott az eredmény.) Ez az összeg a költségvetési törvényben sehol nem jelent meg, annak ellenére, hogy az államháztartási törvény szerint kötelező a bruttó elszámolás, azaz az elengedett adók összegével is el kell számolni.
Az Alkotmánybíróság 1995. évben olyan határozatot hozott, amely alapvető emberi jognak minősítette az egészséges környezethez való jogot. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény szerint az emberi tevékenységeket "úgy kell megszervezni és végezni, hogy a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, megelőzze a környezetszennyezést, kizárja a környezetkárosítást." Ennek megfelelően alaposan megkérdőjelezhető a külföldi tehergépjárműveknek adómentességet biztosító egyezmények törvényessége.
A szakirodalmi adatok alapján ismert, hogy azonos teljesítmény esetén a vasúti áruszállítás energiafelhasználása 1/8-a, légszennyező hatása 1/9-e, zajterhelése 1/7-e, területfelhasználása 1/6-a, baleseti gyakorisága pedig 1/33-a a közúti áruszállításnak. Ennek megfelelően a nagytávolságú áruszállításra különösen alkalmas vasút előtérbe helyezésére kell törekedni. Ezt írja elő az EU-val kötött társulási szerződés is. Hasonló elveket tartalmaz a magyar-osztrák közlekedési egyezmény, amely a következőket rögzíti:
"Abban a törekvésünkben, hogy a szerződő államok közötti árufuvarozást úgy rendezzék, hogy a lakosság életminőségét és Magyarország, illetve Ausztria érintett területeinek környezetvédelmét a lehető legnagyobb mértékben biztosítsák, hogy a közúti fuvarozás által okozott megterheléseket mennyiségileg és minőségileg a lehető leghamarabb csökkentsék, ... az árufuvarozásnak a lehető legnagyobb mértékben a közútról a vasútra vagy a belvízi hajózásra való átterelése szükségessé vált."
A szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentését több nemzetközi egyezményben is vállaltuk, a külföldi tehergépjárműveknek nyújtott pénzügyi kedvezmények így ezeket az egyezményeket is sértik.
Kérdéses az is, hogy a külföldi tehergépjárműveknek adott adókedvezmények mennyire felelnek meg a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvénynek, amely többek között kimondja, hogy "tilos a versenytárs számára indokolatlanul hátrányos piaci helyzetet teremteni".
A külföldi kamionoknak nyújtott pénzügyi kedvezmények ellentétesek az EU-ban egyre inkább érvényesülő gyakorlattal, ahol növelik a közúti áruszállítást érintő adókat, útdíjakat.
Megkérdőjelezhető az államháztartás átalakítását célzó törekvések komolysága is akkor, amikor a már tarthatatlan költségvetési és külkereskedelmi hiány mellett a központi költségvetés évi több 10 milliárd forinttal támogatja a hazai vasúttal versenyző külföldi tulajdonú közúti fuvarozókat. Ezek a támogatások tovább rontják a vasút helyzetét, növelik annak támogatási igényét, s egyúttal csökkentik az államháztartás bevételeit, hiszen az ily módon jelentős szja-, tb- és áfa-befizetéstől esik el.

A nemzetközi kamionforgalom szorosan kapcsolódik a fekete gazdasághoz, a bűnözéshez. Hatalmas méreteket öltött a csempészet, különösen a kábítószer, a fegyver és a jövedéki termékek törvényellenes behozatala, illetve átfuvarozása az országon. "Egy átlagos Marlboro-csempészrakományon, amely akadálytalanul halad át a határon Nyugat felé, 250 ezer dollár a nyereség. S naponta mennek a kamionok..." olvashattuk egyik országos napilapunkban. (Ez csak a fuvarozó nyeresége, a Magyarországra történő csempészés esetén az állam ennek az összegnek a többszörösét veszíti az adóbefizetés elmaradása miatt!) A kamionokkal történő embercsempészet is általánossá vált. Ezt a gazdasági és törvényességi megfontolásokon kívül, humánus megfontolásokból is mielőbb fel kell számolni. A 18 tamil idén nyáron hazánk területén bekövetkezett borzalmas halála az egész országot megdöbbentette. Nem sok hiányzott az újabb tragédia bekövetkeztéhez, amikor ájult törököket szedtek ki a egy kamionból. A felderített esetek pedig csak a jéghegy csúcsát jelentik.
Jelenleg a magyar kormány nemcsak lehetővé teszi a kamionos bűnözést, hanem különböző pénzügyi és egyéb kedvezményekkel kifejezetten ösztönzi azt, ezzel is sújtva a tisztességes hazai vállakozókat.
1995-ben az eddigi adatok alapján várható, hogy az országunkon áthaladó külföldi kamionok száma meghaladja a 665 ezret. Feltételezve, hogy 1996-ban ez a szám nem növekszik, az 5,30 Ft/tonnakilométer adó bevezetésével, és az ingyenes engedélyek visszaszorításával az alábbi többletbevételre számíthatunk:
665 ezer kamion x 30 tonna x 400 km x 5,30 Ft/tonnakilométer = 42,3 milliárd Ft.
Ebből az összegből le kell vonni az eddigi 1,2 milliárd Ft bevételt, és a forgalom csökkenéséből származó kiesést. Ez utóbbit 10 milliárd Ft-ra becsüljük, bár itt figyelembe kellene venni, hogy ezen forgalom egy része majd a vasút teljesítményét növeli. A továbbiakban levonjuk az EU tagországok részére adandó kizárólag kölcsönös kedvezményeket, ami legfeljebb 8,7 milliárd Ft-ot tehet ki.
Tehát az útalap többletbevétele e forrásból elérheti az évi 22 milliárd Ft-ot. Ez teljes egészében nettó devizabevételt jelent kb. 150 millió dollárt. Bérmunka esetén hasonló nagyságú nettó devizabevétel eléréséhez több mint 500 millió dollárnyi értéket kellene exportálnunk.
Az intézkedések további előnye lenne, hogy a környezeti és egyéb károk évi 20-30 milliárd Ft-tal mérséklődnének.
A csempészet visszaszorulása ugyancsak 10 milliárd Ft nagyságrendű állami többletbevételt eredményezne, és új munkahelyek létrejöttéhez is hozzájárulna.
A többletbevétel egy részét a hazai árufuvarozás versenyképességének javítására, a kombinált szállítás fejlesztésére és a környezetet kevésbé károsító, az EU szigorított előírásainak megfelelő tehergépjárművek beszerzésének elősegítésére kell fordítani. (Ennek megfelelően módosítani kell az útalapról szóló törvényt.)

Pavics Lázár


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.