Az előterjesztést előkészítő anyagok és ezek nyomán a sajtó is folyamatosan kiemelte, hogy ennek az autópályának a megépítése az érintett térség fellendülésének alapfeltétele. Azonban ezzel kapcsolatban sehol semmiféle konkrét adat, számítás, megalapozott előrejelzés nem jelent meg. Értesüléseink szerint ilyeneket a kormány-előterjesztés sem tartalmazott.

Amikor a kormány folyamatosan hozza a lakosságot keményen sújtó intézkedéseket, a legalapvetőbb követelmény, hogy az adófizető állampolgárok pénzét a lehető leghatékonyabb módon használják fel. Az M3-as autópálya megépítésének finanszírozásáról hozott döntést nem előzték meg ilyen összehasonlító vizsgálatok, társadalmi hatékonysági elemzések. Ezzel a 200 milliárd Ft-os kiadást jelentő beruházással és a hozzá kapcsolódó további eladósodással az országgyűlés sem foglalkozott. Ezért joggal feltételezhető, hogy a korábbi évtizedek állami nagyberuházásaihoz hasonlóan (vaskohászat, eocén program, Bős-Nagymaros stb.) ismét a közpénzek megengedhetetlen pazarlása fog történni.

Az M3 autópálya kedvező hatása azonban előzetes gazdasági vizsgálatok nélkül is megkérdőjelezhető.

A külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy amennyiben autópályával kötnek össze egy fejlettebb térséget egy kevésbé fejlettel, akkor az a források elvonását eredményezi az utóbbiból. A kevésbé fejlett térség helyi gazdasága ugyanis nem versenyképes a fejlettebb térségből beáramló termékekkel és szolgáltatásokkal szemben. Tehát az autópálya megépülésével várhatóan növekszik majd a szakadék az ország keleti és nyugati része között.

Az autópálya tovább gerjeszti a közúti forgalmat, és ezen belül tovább rontja a főváros már jelenleg is súlyos közlekedési helyzetét és környezeti állapotát.

A tervezett autópályával párhuzamosan még további jelentős teljesítményekre képes vasúti vonal halad. Az autópálya csökkenti majd a vasút kihasználtságát, ami újabb többletterheket ró az államháztartásra és egyúttal mérsékli annak bevételeit.

A teher- és személyszállítás egy részének átterelődése a vasútról a közútra tovább rontja az ország egyébként is súlyos környezeti állapotát és baleseti statisztikáit.

Az M3 hatását jól példázza Hatvan esete. A város gazdasági élete semmivel nem javult, mióta az autópálya megépült mellette. A környezeti ártalmak viszont érezhetően súlyosbodtak.

Az M3 autópálya megépítése azonban pusztán közúti közlekedési szempontból sem indokolható. Szlovákia területén befejezéshez közeledik az M3-sal párhuzamos, Pozsony és Kassa közötti autópálya, amelyet az ukrán határig kívánnak folytatni. Az egymás közelében elhelyezkedő, egymással versenyző két autópálya megépítése ebben a térségben kimondottan gazdaságtalan. Ugyanakkor Ukrajnának belátható időn belül nem lesz pénze az autópálya továbbépítésére, tehát az M3-as számára az országhatár a végállomás.

A kormányhatározat a költségvetési források mellett külföldi hitelek felvételét is előirányozza az autópálya építésére. Közismert, hogy az egy főre jutó államadósság tekintetében Magyarország foglalja el az első helyet a világ országai között. Óriási felelőtlenség lenne tehát eladósodottságunkat fokozni egy kétes megtérülésű állami óriásberuházás miatt.

Különösen megkérdőjelezhető a kormányzatnak az a szándéka, hogy az 1,3 milliárd márka német hitel egy részét az M3 autópálya építésére fordítsa. A német hitel eredeti felhasználási céljával — az elavult gazdasági szerkezet átalakításának elősegítésével — a legmesszebbmenőkig egyetértünk, és meggyőződésünk, hogy a magyar kormánynak ennek megfelelően kellene cselekednie. A hitel felhasználásának megkezdése előtt komoly összehasonlító vizsgálatokat kell elvégezni, és a hitelt kizárólag a leghatékonyabban megtérülő beruházásokra szabad fordítani. Feltételezzük, hogy minden szempontot figyelembe véve ezek közé tartozik az energiaracionalizálás és a vasúti szállítás fejlesztése. Az M3 autópálya továbbépítése minden bizonnyal nem tartozik a leggyorsabban megtérülő beruházások közé, sőt, kérdéses, hogy nemzetgazdasági szinten valaha is megtérülne-e.

Amennyiben a hitelt nem a lehető leghatékonyabb módon használjuk fel, az komoly ellenérzéseket válthat ki az EU országaiban. Az EU-nak ugyanis az az érdeke, hogy térségünk gazdaságilag fellendüljön, és ezáltal újabb, közeli piacok nyíljanak meg számára. Ily módon csökkenne a szakadék is Európa két része között, és ez az EU versenyhelyzetét is erősítené a világ más térségeivel szemben.

Mindenképpen üdvözlendő a kormánynak az a szándéka, hogy elősegítse a kevésbé fejlett keleti országrész fellendülését. Ennek érdekében javasoljuk, hogy

1.) a kormány készíttessen különböző, összehasonlításra alkalmas terveket a térség fejlesztésére, különös tekintettel a foglalkoztatottság növelésére,

2.) e tervek alapján a helyi önkormányzatokkal együttműködve, a nyilvánosság bevonásával mérje fel, hogy mely fejlesztések szolgálják leghatékonyabban a térség érdekeit,

3.) ezek alapján fogadja el a térség fejlesztési tervét, és a megvalósításhoz járuljon hozzá azzal az összeggel, amelyet jelenleg az M3 autópálya megépítésére kíván fordítani.