kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
A nap és a szél munkába állítása

A Föld Napja Alapítvány minden évben lefordítja és kiadja a Worldwatch Intézet jelentését a Világ helyzetéről. Az alábbiakban rövid ízelítőt adunk az 1995. évi kiadásból.
Amikor a világ hét leggazdagabb országának képviselői 1994 júliusában összejöttek szokásos évi gazdasági csúcstalálkozójukon, az egyik legvitatottabb kérdés az volt, hogyan lehetne Ukrajnának segíteni, hogy lezárhassa a hírhedt csernobili atomerőművet. Az ukrán kormány kompenzációra tartott igényt, például arra, hogy segítsenek neki pótolni a reaktorok lezárásával kieső áramot. Az atomlobbyk nyomására a francia és német kormány sürgette a Nyugatot, hogy finanszírozza több más ukrajnai atomerőmű befejezését.
Erre az USA kormánya több javaslatot is letett az asztalra, köztük programokat, amelyekkel hatékonyabbá kellene tenni Ukrajna iparát és építészetét. Bár a jelenlévő diplomaták alig mutattak érdeklődést a legtöbb ilyen elképzelés iránt, az amerikai hivatalnokoknak további javaslataik is voltak, melyekkel megkacagtatták európai kollégáikat: egy amerikai vállalat kész volt arra, hogy több ezer szélgenerátort telepítsen az ukrajnai Krím- félszigeten, ami a hivatalnokok adatai szerint olcsóbb lenne, mint néhány atomreaktor befejezése.
Ez a jelenet legalább két oldalról is árulkodik arról, hogyan áll a szél- és napenergia-hasznosítás helyzete napjainkban. Egyfelől kezdenek gazdaságilag versenyképesek lenni a világ számos táján — sokszor jóval olcsóbbak, mint az atomerőművek vagy más úgynevezett hagyományos technikák. A Világcsúcson résztvevő három államban — Németországban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban — már jókora szélerőművek vannak, a többiben pedig épülnek, vagy rajzasztalon fekszik a tervük. Másfelől ezeket az új energiaforrásokat még mindig lebecsüli a politikusok többsége, nem is szólva sok ágazati szakemberről.
Jóllehet két évtizede foglalkoztatja a tudósokat, vállalkozókat és fantasztákat, a nap- és szélenergia sohasem kapott akkora részesedést az energiapiacon, mint amekkorában támogatói reménykednek. Nem meglepő, ha sokan legyintenek a hetvenes évek mámorító reményeire, s úgy döntenek, hogy ezek az ,,új'' energiafajták nemigen találtak helyet a modern világban.
1994 azonban új fejleményeket hozott, amelyek azt sugallják, eljött a nap- és szélenergia ideje, és már versenyre tud kelni a fosszilis energiahordozókkal. Nagy szélgenerátor-beruházásokat jelentett be India, Kína, Németország és Argentína — hogy csak néhányat említsünk —, ami virágzásnak indítja a szélturbina-gyártást. Ugyanakkor Srí-Lankától Svájcig otthonok tízezreit szerelnék fel napelemekkel, hogy áramot termeljenek velük. Nagyvállalatok seregei — köztük az Enron, a Westinghouse és a Siemens — ismerték el, hogy növekszik a megújuló energiák piaca, amikor arról számolnak be, hogy újabb összegeket fektetnek be a nap és szélenergia-hasznosító technológiákba.
Ezek az energiaforrások ragyogó, huszonegyedik századi képet festenek elénk, — ezt tapasztalta Hazel O'Leary, az USA energiaügyi minisztere is, amikor energiatermeléssel foglalkozó üzleti körökből álló küldöttséget vezetett Indiába 1994 júliusában. Szemben az addig megszokott minisztériumi küldöttségekkel, amelyek a szénre és az atomenergiára összpontosítottak, ők — a Clinton-kormány értékrendjét követve — főleg a nap- és szélenergia hasznosítási módjaira hívták fel a figyelmet. Az O'Leary miniszterasszonyt kísérő vállalatigazgatók, különösen a magánszféra részéről, ahol felvirágzóban van a szél- és napenergia piaca. Az út végére több programban megállapodtak, s egy amerikai vállalat irodát nyitott Új-Delhiben.
Mivel a világ vezetői olyan problémákkal birkóznak, mint a városi légszennyezés, a savas eső és a globális éghajlati változás, növekszik a késztetés, hogy az emberiség átálljon a világ két legbőségesebb energiaforrására, amely közel 1000 milliárd hordó olajjal egyenértékű, amely napsugárzás formájában ér a Föld légkörébe, és szél formájában áramlik tova.
Kalifornia aranyszínű dimbes-dombos vidékén és Észak-Európa lapos síkságain új energiagépek bújnak elő a földből. Kisebb-nagyobb füzérekben fényes, fehér 20-30 méter átmérőjű turbinák merednek elénk, mint óriási repülőgép-légcsavarok. Dániában 1994-ben már mintegy 3600 szélturbina üzemelt és termelte az ország villamosenergiájának 3 százalékát. Kaliforniában még több van belőlük — 15 ezer, s ezek s ezek annyi áramot állítanak elő minden évben, mint amennyi San Francisco teljes lakossági fogyasztása. A világon összesen nagyjából 20 ezer szélturbina működött 1993 végén, és 3000 megawattnyi áramot termelt.
A nyolcvanas évek elején a szélgépek fajlagos költsége általában 3000 dollár/kilowatt volt, és több mint 20 centbe került egy kilowattóra, amelyet velük állítottak elő (1993-as dollárban). Az évtized végére nagyobbak lettek a gépek, jobb volt a hatásfokuk, és költségeik, a felszerelést is beleszámítva, körülbelül 100-1200 dollár/kilowattra estek, 6 méter/másodperc átlagos szélsebességgel és egy penny/kilowattóra karbantartási költséggel számolva ez azt jelenti, hogy az USA-ban a kilencvenes évek elején üzembe helyezett szélturbinákkal 7-9 centbe kerül egy kilowattóra előállítása, szemben az új földgáz- vagy széntüzeléses 4-6 centes árával.
Christopher Flavin
A Világ helyzete 1995. megrendelhető a Föld Napja Alapítványnál
1519 Budapest, Pf.411.
Telefon: 06-23-422577
380 Ft-ért.



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.