kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Energiahatékonysági Iskolai Program
ELÉG a játékból?

Befejeződött a Levegő Munkacsoport egy évig tartó iskolai energia versenye a holland kormány által támogatott ELÉG Energiahatékonysági Program keretében. A program során sokféle általános és kifejezetten az energia kérdéskörére vonatkozó tapasztalatot szereztünk, amelyeket szívesen megosztunk az érdeklődőkkel.

A versenyt 1995 tavaszán három egymást követő alkalommal a Lélegzetben és a környezeti nevelési hálózatok hírleveleiben beharangoztuk, bízva abban, hogy ezáltal minden általános iskolába eljut a híre. A valóságban sokan jelezték, hogy nem, vagy csak késve értesültek a lehetőségről.
Az energia igazán csak a rendszerváltás után vált közérdeklődésre számot tartó témává Magyarországon, akkor is főleg a drasztikus áremelkedések miatt. Talán ezért nem jelentkeztek sokan a versenyre a környezetvédő tanárok közül. Sajnáljuk azonban, hogy nem szóltak kollégáiknak, hiszen lehet, hogy éppen az energián keresztül meg lehetett volna nyerni újabb tanárokat a környezetvédelemnek.
A nem kevés munkát kívánó felkészítést nem elsősorban fizikaszakosok vállalták, hanem olyanok, akik egyébként is régről ismert környezetvédők. Az egyik díjazott csoport pedagógusa például alsó tagozatos tanítónő volt. (A résztvevő gyerekek a VI.—VIII. osztályosok közül kerültek ki.)
A községek és a nagyvárosok iskolásainak munkái között szemléletben, tartalomban nem volt különbség. Néhány gyengébb anyag budapesti iskolából is érkezett, ezzel szemben a kistelepülések is szinte kivétel nélkül nagyon szép anyagokat küldtek be. Nagy volt viszont az eltérés a külalakban. Jó lenne, ha a rajztanárok, illetve a jobb grafikai érzékkel megáldott diákok nagyobb arányban bekapcsolódnának a környezetvédelembe. A feladatkiírásban említettük ugyan, hogy a külalak csak másodlagos szempont az értékelésnél, akadtak azonban olyan munkák, amelyek előadásmódja már-már elfogadhatatlan színvonalú volt. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy a környezetvédelemnek is jó reklám kell, ha "el akarjuk adni".
Már a belépő feladat során — szabadon választhatóan egy élő vagy képzeletbeli iskolai újságba 4 oldalas "Energiamelléklet" — örülhettünk sok színvonalas, eredeti munkának. Ezek szerkesztésénél a számítógép óriási segítséget jelenthetett. Jó, hogy néhány iskolában a gyerekek — feltételezésünk szerint — az iskola befejeztével már rutinosan tudják használni a számítógépet. A legtöbb pontot azonban a döntőbe jutáshoz éppen egy olyan csapat szerezte, amelyik a feladatokat kézzel írta le.
A leadott anyagok is alátámasztják azt a tapasztalatot, hogy a gyerekek fejlődésében a tanár egyéniségének, áldozatkészségének van döntő szerepe. Ezért örültünk mi is, hogy a verseny egyik támogatója, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium a résztvevő tanároknak elismerő levelet küldött.
Volt iskolásként és gyakorló szülőként itt is megragadnám az alkalmat, hogy a kiváló pedagógusok elismerése érdekében szóljak. Felbecsülhetetlen az a hatás, amit egy tehetséges, a munkájával szemben igényes pedagógus a rábízott gyerekekre gyakorolhat. A mai iskolai értékelési rendszerben szinte összemosódik az áldozatkész nevelő a gyengével, holott nem lehetetlen a megkülönböztetés. Bármennyire nem hálás ez a feladat ma, amikor krónikus forráshiány van az oktatásban, sokkal több figyelmet kellene kapnia ennek — az oktatás hatékonyságát semminél jobban nem növelő — lehetőségnek.
Az energiatakarékossággal és a környezetvédelmi kérdésekkel kapcsolatban nagyon szép válaszok érkeztek. A munkák visszatükrözték azt a szellemiséget, amelyet a környezetért aggódó pedagógusok igyekeznek tanítványaikba betáplálni. Két területen azonban hiányérzetünk maradt a beküldött anyagokkal kapcsolatban. Az egyik, amelyet a feladat megfogalmazóit érintő bírálatnak is tekinthetünk, a történelmi kérdésre adott sablonos válaszok. (Ki kellett választani egy történelmi korszakot, és leírni, hogy milyen energiaforrásokat, hogyan használtak abban az időben.) Kiderült, hogy a mindennapi élet történelme, hogy hogyan éltek, milyen eszközöket használtak az emberek, esetleges analógiák más korszakokkal stb. még a középiskolá-soknak is nehézséget okoznak. Szinte mindenki az ipari forradalomról írt, lexikonszagú, sablonos válaszokat.
A másik csalódás az volt, hogy kevés válasz érkezett arra a kérésre, hogy gyűjtsenek a gyerekek régi használati eszközöket, szokásokat, helyi sajátosságokat. (Természetesen nem a tárgyak beküldését kértük, hanem rajzokat, fényképeket, leírásokat a nagymamák elbeszélései alapján stb.) Mintha a hétköznapok múltjával nem lenne kapcsolata a gyerekeknek, vagy pedig nagy a szakadék az iskola, a tananyag és az "élet" között. Érkezett viszont néhány gondos makett napházakról, geotermikus energiát hasznosító telepről. Volt olyan csapat, amelyik arra a kérdésre, hogy hogyan sajátíttatná el a többiekkel az energiahatékonyság alapfogalmait, egy saját készítésű társasjátékot küldött be.
Szándékosan nem soroljuk fel a nyertes csapatokat, mert az értékelésnél az derült ki, hogy mindazok, akik a hosszú felkészülés és a több forduló után végül is eljutottak a döntőig, hasonló teljesítményt nyújtottak.
Köszönjük a játékot, és még egyszer köszönjük a résztvevő tanároknak a felkészítéssel kapcsolatos önzetlen többletmunkájukat!

Beliczay Erzsébet


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.