kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
McDöntött bálványok

Néhány környezetvédelmi aktivista megsértette a McDonald's hálózat érdekeit. Fényt derítettek a hamburgerbirodalom hiányosságaira. A vállalat 1994 júniusában rágalmazásért perbe fogta őket. Kérdés: mi félnivalója van a McDonald'snak?
A világ legnagyobb gyorsételeket árusító hálózata több mint 30 milliárd dollárt keres évente. Minden nyolcadik órában egy újabb aranyboltíves üzlettel büszkélkedhet, tovább gyarapítva a 89 országra kiterjedő mintegy 18 ezer étteremből álló királyságát.
Jelenleg a hatóságok és az aktivisták meglepetésére az úgynevezett McLibel (libel=rágalmazás) per a leghosszabb polgári eljárás a brit történelemben. Egyszersmind költséges, megalázó és végtelennek tűnő harc, amely a McDonald's szemszögéből nézve jobb lett volna, ha el sem kezdődik. Londonban a tárgyalássorozatot a legjobb ingyenes szórakozásnak tartják, amely felháborító és egyben szórakoztató áradata az olcsó kifogásoknak, aljas visszavágásoknak, valamint a McDonald's tanúi által elkövetett komikus baklövéseknek. A McDonald's állítólag megpróbált egy titkos egyezséget kötni, de valószínűleg túl szigorúnak találták a környezetvédők feltételeit, miszerint: soha többet nem perelhetnek hasonló címen, elnézést kell kérniük azoktól, akiket ilyen vádakkal a múltban perbe fogtak, és súlyos összegeket kéne fizetniük.
Sérelmek és vádaskodások
Az egész hercehurca akkor kezdődött, amikor a londoni zöldek megalkották a mára már híressé vált 6 oldalas, tényeket tartalmazó jegyzéküket. "Mi a probléma a McDonald'sszel? Mindaz, amit nem akarnak az Önök tudomására hozni." Ezzel a mondattal kezdődik az óriásvállalattal szembeni sérelmek fölsorolása. Azonkívül, hogy egészségtelen, alacsony tápértékű ételeket állít elő, bírálat érte a gyerekekre irányuló erőszakos reklámjaiért, pazarló csomagolásaiért, amely azután hulladék lesz, valamint az értelmetlenül szenvedő marhákért és csirkékért, amelyekből a Big Mac és a McNugget készül. Szemrehányást kaptak a rosszul fizetett alkalmazottakért és a latin-amerikai erdőirtásokért is, amelyeket a nagymértékű szarvasmarha-legeltetés kedvéért végeztettek. A pert kezdeményező McDonald's ezek után elvárta az öt londoni Greenpeace-aktivistától a bocsánatkérést és a visszalépést. Angliában a rágalmazási eljárás bonyolult, rengeteg papírmunkával és költséggel jár. Az alpereseknek minden vádat hivatalos dokumentumokkal és hiteles tanúkkal kell bizonyítaniuk, míg egyéb polgári perekben szabad könyvekből és más médiákból idézni. A múltban a McDonald's mind a BBC-t, mind a Guardiant elhallgattatta, nehogy kiszivárogtassák az ügyet. Kierőszakolta a nyilvános bocsánatkérés megítélését is, melyet hárman teljesítettek, Dave Steel és Helen Morris azonban elhatározta, hogy befeketíti a McDonald's gondosan kiépített arculatát.
A McDonald's igazgatói kezdettől fogva összejátszottak annak érdekében, hogy elhallgattassák az alperest. A bíró három hetet adott Helennek és Dave-nek, hogy összegyűjtsék tanúikat. E rövid idő alatt sikerült összeszedniük 65 olyan embert, akik széles körű bizonyítékokkal szolgáltak. A becsületsértési perek nem kapnak jogi segélyt az Egyesült Királyságban, ezért Steel és Morris saját magukat képviselik 1994 óta.
Tagadások csapdája
A McDonald's éveken át ételeinek teljes tápértékét és egészségességét hirdette. A bíróságon az angol McDonald's lánc vezérigazgatója, aki kidolgozta a közétkeztetés irányelveit, úgy határozza meg a tápláló étel fogalmát, miszerint az olyan étel, amelynek tápértéke van. Állítása szerint a Coca-Cola és az édességek is ide sorolhatók. A McDonald's táplálkozási szakértője sem ad jobb meghatározást. Szerinte minden ételnek van tápértéke. Az "ócska" étel az, amit az ember nem szeret — ez az ő esetében a búzadara.
A vádnak arra a kérdésére, hogy nem lenne-e célszerű csökkenteni az ételek zsírtartalmát, a tanú meglehetősen udvariatlanul csak annyit felelt: "Nem. Miért kéne?"
A tárgyaláson a McDonald's "szakértő" tanúi egyre mélyebbre és mélyebbre süllyedtek az általuk ásott veremben. Különösen fájdalmas beismerés hangzott el a McDonald's rákszakértőjének szájából, mikor felkérték, hogy ismertesse álláspontját: "A zsírban, cukorban, sóban és állati eredetű ételekben gazdag, ellenben rostokban, vitaminokban és ásványokban szegény étrend mell- és bélrákhoz, valamint szívelégtelenségekhez vezethet." A tárgyalás előtt a McDonald's ügyvédje úgy jellemezte ezt az állítást, mint bizonyítandó tényállást, mely, ha igaznak bizonyul, a "halál csókja" lesz a hálózat számára.
A védelem tanúi sorban megkérdőjelezték a vállalat nyilatkozatainak hitelességét. A hajdani texasi helyettes főállamügyész tanúsította, hogy 1987-ben a texasi, kaliforniai és New York-i legfőbb ügyész felszólította a McDonald'st, csökkentse agresszív hirdetőkampányát, amely eltúlozza az ételek tápértékét. A McDonald's egy belső utasítása viszont azt tartalmazza: "Nem tápláló ételeket árusítunk, és az emberek nem is ezért jönnek hozzánk." A társaság lapja szerint igenis szükségesek az ételeket ismertető reklámok, hogy eloszlassák a McDonald's termékeivel kapcsolatos félreértéseket. A legfőbb ügyész viszont elítélte a kampányt, mivel az félrevezeti a vásárlókat.
Mindezek az értékes információk akkor kerültek nyilvánosságra, amikor a McDonald's nagyratörő terveket szőtt, hogy a hálózatot minél több országban kiterjesszék az iskolákra, kórházakra. A védelem egyik tanúja úgy gondolta, hogy a társaság az általa képviselt egészségtelen étkezési szokásokat próbálja ráerőszakolni az egész világra. A védelem másik tanúja, Peter Cox, aki a vegetáriánus társaság tagja, felolvasott egy részt A boltívek mögött című McDonald's-könyvből, amely részletezi, hogy a vállalat milyen nehézségekkel került szembe, amikor a szusikedvelő japánokkal a hamburgert és sült krumplit próbálta megkedveltetni. Ebben az írásban a McDonald's japán elnöke, Den Fujita hangoztatja: "annak oka, hogy a japánok alacsonyak és sárga bőrűek, abban keresendő, hogy 2000 évig csak halat és rizst ettek. Ha mi hamburgert és krumplit eszünk 1000 évig, magasak, fehér bőrűek és szőkék leszünk."

Agymosásra kárhoztatott gyerekek
A McDonald's tanúi azzal indokolták a vállalat csaknem 1,5 milliárd dollárt kitevő hirdetési költségvetését, hogy: "A mi feladatunk az, hogy uralkodjunk a médiában, mert minél több vásárló meghódításáért harcolunk." Egy másik volt vállalatvezető tanúsította, hogy a tv a leghatásosabb médium a 2-8 éves gyermekek széles körű megnyerésére. Úgy gondolja, hogy e hirdetések nyomán a gyerekek ráveszik szüleiket, hogy a McDonald'sokban vásároljanak. A volt brit értékesítési alelnök is hangoztatta a gyerekek megnyerésének fontosságát, mert ők képviselik a piac érintetlen rétegét.
A tárgyalás alatt kiderült, hogy a McDonald's még tanítási idő alatt is reklámjaival bombázza a tanulókat. Több mint 1000 brit általános iskolában osztották szét a vállalat által gyártott reklámdobozokat és olyan térképeket, amelyeken a hálózat éttermei vannak feltüntetve. A Nemzeti Tanár-Szülő Egyesület tanúja elítélte az ilyen típusú reklámfogást, és a gyerekeknek mint a társadalom legsebezhetőbb rétegének tudatával való manipulálást.
Hulladék, ruhafogas és kavicsgödrök
Az arany M betűvel ellátott szendvicses dobozok, üdítős poharak és papírszalvéták árulkodó jelei a McDonald's jelenlétének a környéken. A brit McDonald's elnöke, Paul Preston meglehetősen bizarr és nem bizonyított tanúvallomást tett. Szerinte a habsztirol csomagolás környezetbarátabb, mint az újrahasználható tányérok, kések és villák.
A gyorsétkezők hatalmas mennyiségű papír-, műanyag, kartonpapír és polisztirolhulladékot halmoznak fel. Nagy-Britanniában a McDonald's évi 200 000 dolláros, a Tiszta Nagy-Britanniáért Egyesületnek fizetett támogatásának ellenére a hulladékkal kapcsolatos panaszok mindennaposak. Egy londoni McDonald's vezetője elmondta a bíróságon, hogy a "kellemetlenkedő szomszédok" továbbra is panaszkodnak a szemét miatt, jóllehet az üzlet gyertyafényes vacsoravendégei lehettek.
A polisztirolt ma is sok országban használják. Az Egyesült Királyságban a vevőket ösztönzik az ilyen hulladékok speciális tárolókban való elhelyezésére, amelyeket azután állítólag különböző használati tárgyak (virágládák, ruhafogasok) alapanyagaiba olvasztanak. A kihallgatás alatt azonban a brit McDonald's alelnöke hozzátette, hogy a polisztirol lényegében fabatkát sem ér. Mikor megkérdezték a nagy mennyiségű hulladék szabad területekre való lerakásának környezeti hatásairól, azt válaszolta, hogy ez nem tekinthető károsnak, mert különleges kavicsgödrökbe helyezik a műanyag szemetet.
Rövid és szomorú életű állatok
A McLibel állatvédői potenciálisan csökkenthetik a McDonald's brit eladási arányát. Az ország nagy múltú állatvédő mozgalma az élő állatok Európába szállítása és lemészárlása ellen forduló tömeges tüntetésben elérte tetőpontját. Mindkét fél tanúi vallottak a marhák és csirkék rövid és keserves életéről. A vállalat állatszakértő tanúja így jellemezte a McDonald's-csirkék életének körülményeit: sötét és szűkös élettér, antibiotikummal teli táplálék, lábelégtelenségek csaknem a madarak felénél a természetellenes hizlalás következtében, a "selejtes" csirkékre gázkamra és elektromos áram általi halál vár, és lenyakazás azokra, amelyek túlélték a kívánt 6-7 hetet. Ezzel szemben a farmon élő állatok akár 10 hétig is csipegethetnek a természetes környezetben.
A McDonald's anyagbeszerző osztályának főnöke hangsúlyozta, a vállalat is úgy gondolja, hogy az állatokat a lehető leghumánusabb módon kellene tartani. Közre is adtak egy állatgondozási nyilatkozatot. Elgondolásaik azonban a gyakorlatban nem teljesülnek. A McDo-nald's állatokért felelős szakértője úgy hiszi, hogy a csirkék ketrecei "elég kényelmesek", és egy másik tanú, aki ellátogatott egy ilyen farmra, azt a megjegyzést tette, hogy a madarak nagyon boldognak látszottak. Ezeket az állításokat azonban a védelemnek az állatok tartásával foglalkozó tanúja megcáfolta.
Senkit sem lephet meg, hogy ezek a szerencsétlen életek és halálok rossz minőségű ételkészítményeket eredményeznek. A McDonald's minőségi szakértője megerősítette, hogy a vállalat több ezer ételmérgezéssel, az ételben található különböző idegen testekkel (főleg műanyag és csont) és enyhén rágós húsokkal kapcsolatos reklamációval kénytelen foglalkozni. A húsüzem, amely az egyetlen ellátója a brit McDonald'soknak, visszautasítja azt a vádat, hogy bármely marhaszállítmány megbukna a 36 sorozatból álló minőség-ellenőrzési vizsgán. A húsüzem főigazgatója eskü alatt vallotta annak lehetetlenségét, hogy baktériummal fertőzött hús kerüljön a hamburgerekbe.
Mondvacsinált kifogások
Úgy látszik, hogy az óriásvállalat alkalmazottai csaknem annyira szenvednek a mostoha feltételektől, mint azok az állatok, amelyeket felszolgálnak. Egyik McDonald's-alkalmazott a másik után profithajhásznak, szakszervezet-ellenesnek jellemezte a vállalatot, ráadásul nagy a veszélye annak, hogy a munka során elcsúsznak, megvágják vagy megégetik magukat. Az igazgatók ugyanakkor óriási nyomás alatt állnak, hogy minél jobban csökkentsék a költségeket.
A McDonald's egy bűnös trükkjére is fény derült a bíróságon. Newcastle-ben egy üzletvezetőjük rávett valakit, hogy provokáljon ki bombariadót a közeli Burger Kingben és ezzel csalogassa el a konkurencia vendégeit, növelve a saját hasznot. Az alkalmazottaktól elvárják, hogy alávessék magukat az üzletpolitikának. Gyakran törvénytelenül is túlóráztatják őket anélkül, hogy ezért külön díjazásban részesülnének. Amikor viszont a bolt rosszul megy, gyakran hazaküldik az alkalmazottakat, olyan mondvacsinált okokkal, mint például: túl hosszú a hajad, gyűrött a ruhád. Mind az amerikai, mind a brit McDonald's dolgozóinak fizetése a létminimum körül van. A nagy-britanniai McDonald's alelnöke elismerte, hogy igen gyakoriak az alacsony fizetésekkel kapcsolatos reklamációk.
Egy másik döfés a McDonald's számára az a vallomás az amerikai McDonald's volt alelnöke részéről, amelyben feltárja a tényt, hogy a McDonald's alapítója és Ray Kroc 250 ezer dollárt adományoztak Nixon 1972-es elnöki kampányához, abból a célból, hogy megelőzzék a minimálbérek emelését, és hogy elfogadják és legalizálják az úgynevezett "McDonalds-számlát", amely a fiatal munkaerő minimálbérét tartalmazza.
Harcmodor kint és bent
Ez a néhány aktivista által indított per egy váratlan és egyedülálló támadás a globális óriásvállalat ellen. A tárgyalótermen kívül is folyik a harc a McDonald's és hasonló nyereséghajhász vállalatokkal szemben. Az ausztráliai Fairlightban a helybéli lakosok megakadályozták egy McDonald's-üzlet megnyitását. Hasonló eset történt a Boston északi részén lévő hagyományos olasz negyedben. Londonban petíciót nyújtottak be a King's Cross metróállomás szomszédságában megnyitandó új McDonald's-üzlet ellen, amely tömeges megvesztegetések árán akarta megszerezni a helyet a helyi fiataloknak épülő sportcentrum és kávéház elől. A fennálló McDonald'sok is sok országban rendszeres támadásoknak vannak kitéve: bojkottok, sztrájkok, vegetáriánus támadások "nehezítik életüket".
A "McDonald's reflektorfényben" című gyűjteményben összefoglalták a McDonald'sot ért leleplező információkat és kritikákat.
Megfigyeléseiket örömmel várjuk az alábbi címen: McLibel Support Campaign c/o5 Caledonian Road London N1 9DX United Kingdom Tel/Fax: 44 171 713 1269 E-mail:dbriars@word.std.com
Ann Goherty (SEEDlinks)
Fordította: Lendvay Zoltán



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.