|
Levél a miniszternek
Mi lesz a dohányreklámokkal?
Tisztelt Miniszter Úr!
Tájékoztatjuk, hogy a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény tervezetének környezetvédő mozgalmon belüli véleményeztetését a HuMuSz koordinálja.
A május 14-i egyeztetésünkön az ügyben született és a 1031/1996. (IV. 13.) sz. Kormányhatározattal elfogadott szabályozási koncepcióról az alábbi álláspont alakult ki:
A kormány szabályozási koncepciója túlnyomórészt a jelenlegi jogellenes gyakorlatot szentesíti ami azt jelzi, hogy a gazdasági lobby a hatályos jogszabályok következetes és nyílt semmibevételével ki tudta kényszeríteni a neki tetsző jogi szabályozást. Az ezzel kapcsolatos jogbiztonsági aggályainkat és azok demoralizáló hatását már többször jeleztük és továbbra is fenntartjuk. Nem nehéz megjósolni, hogy az elfogadott koncepcióhoz igazodó reklámtevékenység komolytalanná tesz minden dohányzással és alkoholfogyasztással kapcsolatos preventív szándékú egészségmegőrző programot. De ugyanígy a miniszterelnök úr többször hangsúlyozott azon kinyilatkoztatását is, hogy az új szabályozásban a népegészségügy szempontjainak kell elsőbbséget kapnia.
A mozgalom szervezetei által korábban külön-külön benyújtott, illetve az ÖKOSZOLGÁLAT útján közös javaslatként előterjesztett beadványunkban foglaltak fenntartásával az alábbi kérést terjesztjük elő:
1.Tájékoztatást kérünk arról, hogy a törvény koncepciójának előterjesztési anyagából az IKM miért mellőzte a 20 társadalmi szervezet által 1996. januárjában benyújtott szabályozási javaslatot? A civil társadalomnak juttatott jelenlegi szerep ismeretében nem voltak illúzióink. A biztató miniszteri visszajelzések és ígéretek után azonban joggal várhattuk, hogy a "0" szabályozási változatunk (és az abban kifejtett aggályok) legalább része legyen a kormány elé kerülő vitaanyagnak.
2.A dohánytermékek reklámjának 1.1. pont harmadik francia bekezdésének megfogalmazása konzerválja a jelenlegi, könnyen kijátszható szabályozást, hiszen egyértelmű rendelkezés helyett a tiltást ismét csupán a szokásra ösztönző illetve "pozitív életvitellel kapcsolatos"dohányreklámokra vonatkoztatja. Ezzel várhatóan folytatódik a fenti fogalmak dohány- és reklámipari szakemberek általi sajátos értelmezése és a jogalkalmazók tehetetlenkedése.
3.A koncepció 1.4/a pontja csupán a reklámhordozók közterületen való elhelyezésére vonatkozó szabályozást kapcsolja a törvényhez. A 12/1986 EVM. sz. rendelet értelmezésével városképvédelmi, ill. közlekedésbiztonsági okokból a szabályozás hatálya alá kell vonni a nem közterületen elhelyezett, de közterületről észleIhető hirdetőberendezéseket is. Szabályozatlansága miatt legalább ilyen problémát jelent továbbá a hirdetőberendezések által a külterületen okozott súlyos vizuális környezetszennyezés is (tájvédelem).
4.Az 1.5. pontban említett "hatékony szankció" feltételezné a szabálysértési bírsághatárok felemelését, illetve tiltott reklámok közlése esetén a reklámhordozók lebontatási lehetőségét (kötelezettségét).
5.A szabályozási elvekből kimaradt, de elkerülhetetlennek tartjuk, hogy a törvény egyértelműen rendelkezzék a "környezetbarát", "környezetkimélő" megkülönböztető jelzők hirdetésekben történő alkalmazhatóságának feltételeiről (felelős: a környezetvédelmi miniszter).
6.A koncepcióhoz kapcsolódóan elő kell készíteni a gazdasági reklámtevékenységet terhelő járulék bevezetéséről szóló jogszabályt (felelős: a pénzügyminiszter). Az így képződő külön alap más országokhoz hasonlóan nálunk is fedezetet teremthetne a társadalmi reklámtevékenységek finanszírozására.
Kérjük, hogy a HuMuSz-t — mint érintett érdekképviseleti szervezetet — a törvénytervezet kidolgozásába szíveskedjenek érdemben bevonni (szabályozási koncepció 1. pontja). A tervezet véleményezési határidejének megállapításánál kérjük figyelembe venni a HuMuSz mozgalmon belüli egyeztetési kötelezettségét.
Tisztelettel:
Kalas György dr.
|