A család megtartó erő.

A laikus közvélemény is egyetért a szakemberekkel abban, hogy a szeretetteljes családi háttér ellenállóvá teszi az embereket a felmerülő nehézségekkel szemben. Ahol a gyerekek otthonról hozzák a szellemi és érzelmi táplálékot, nem dőlnek be a reklámhadjáratoknak, és nem a tárgyak felhalmozásában meg a pazarlásban lelik meg megfelelő életstílusukat.

Vásárhelyi Tamás "Kultúra és környezeti krízis az ezredfordulón" címmel tartott előadást. A jelenlevők egyetértettek abban, hogy bár az ember nagyon kicsinynek érzi magát, ha globális problémákról van szó, fontos, hogy mégis megtegye azt a keveset ez ügyben, amire képes.

Vásárhelyi Tamás Makovecz Benjámint idézte: A civilizáció az, ha folyik a víz a csapból. A kultúra pedig az, ha elzárjuk, amikor nincs rá szükség.

A szünetben egy gimnazista lány a családja pénztárca- és környezetkímélő szokásairól mesélt. Miután sok unokatestvérük van, a kinőtt holmikat örömmel adják-kapják, ma is. A tankönyvek is kiszolgálnak több korosztályt. A takarékosság természetes velejárója életüknek — tanárok a szülei — és ez nem jelenti azt, hogy irigyelnie kellett volna valaha is az osztálytársait. Félig felnőttként úgy látja: attól jó az élet náluk, hogy a szülei jókedvűek. Az anyagi nehézségek nem törik össze a lelküket. Van fantáziájuk izgalmassá és változatossá tenni az életet. Ez a lány mer értelmiségi pályára készülni, nem riasztja el az alacsony fizetés. Természetesen a testvérei is továbbtanulnak, bár a családnak ez nagyon nagy megterhelés.

Minden ország, ahol a történelem során bármikor is gyors felemelkedés volt, sokat fordított a kultúrára és az oktatásra. A nagytakarítást a fejekben kell elkezdeni.