— Mi az Energia Klub álláspontja a törvényjavaslatról?

— Már a legelső bekezdésben kiütközik egyik fő hibája: nem semleges, az atomenergia alkalmazását egyértelműen pozitív tényként tünteti fel. Mindnyájan tudjuk, hogy ez nem így van, gondoljunk csak a balesetekre vagy a radioaktív hulladék tárolási gondjaira. Az atomenergia, amennyiben beszámítják az erőmű lebontási költségeit és a hulladék megfelelő tárolását is — ha van ilyen egyáltalán, hiszen a felezési idő a fűtőelemek esetében több millió, esetleg milliárd év is lehet —, lényegesen drágább is, mint a többi energiaforrás. Nem is csoda, hogy világszerte leállítják vagy visszafejlesztik az atomenergia- programokat.

Nincs egyértelműen tisztázva, hogy mire vonatkozik a törvény. Mi azt javasoljuk, hogy minden olyan anyagra és berendezésre vonatkozzon, amelynek használata során a háttérsugárzás mértékét meghaladó radioaktív sugárzás léphet fel. Az is fontos, hogy ne csak a jövőben létrehozandó létesítményekre vonatkozzon a törvény, hanem visszamenőleg is érvényesíthető legyen.

— Hogyan viszonyul a törvényjavaslat az atomfegyverekhez?

— Említést tesz arról, hogy az atomenergiát csak békés célokra lehessen használni Magyarország területén, de nem szól az atomfegyverek tárolásának, átszállításának és készítésének tilalmáról. Ezeket is szükséges lenne pontosan tisztázni. Ezekkel a tiltásokkal nemcsak az állampolgárok lennének nagyobb biztonságban, de jobban megfelelnénk azoknak a nemzetközi szerződéseknek, amelyekkel az atomenergia kizárólag békés célú használata mellett köteleztük el magunkat.

Furcsálljuk, hogy a Magyar Honvédség kivételt képez az egész országra kiterjedő ellenőrzési és nyilvántartási kötelezettség alól. Ez ellentétben áll a törvénynek azzal a szándékával, miszerint Magyarország csak a békés célú atomenergia-felhasználást teszi lehetővé.

— Lesz-e betekintése és beleszólása a lakosságnak az atomerőművek telepítésébe és a radioaktív hulladék elhelyezésébe?

— Félő, hogy nem, legalábbis a törvényjavaslatból hiányoznak az ezzel kapcsolatos garanciák. Javasoljuk, hogy a törvény szövegébe iktassák bele a lakosság és a civil szféra kötelező jellegű bevonását a döntésekbe. Azt sem tartjuk helyesnek, hogy a kormány kezébe helyezik a hosszú távú döntések meghozatalának jogát. Ez azért veszélyes, mert politikai érdekek befolyásolhatják a döntéseket. Helyesebb lenne, ha ezek az Országgyűlés hatáskörébe tartoznának, hiszen így nagyobb nyilvánosságot kaphatnának.

— Az atomenergia esetében különösen nagy jelentőségű a felelősség kérdése, hiszen egy esetleges balesetnek beláthatatlan következményei lehetnek. Hogyan kezeli ezt a törvényjavaslat?

— Ezzel kapcsolatban kényes kérdés a privatizáció. Más területeken már eddig is sok gond volt azzal, hogy olyan kisvállalatok rendelkeztek veszélyes hulladékkal, amelyek képtelenek voltak anyagi felelősséget vállalni annak megfelelő kezeléséért. Az atomenergiával kapcsolatos területeken ez a kérdés még sokkal kényesebb, hiszen itt nagyságrendekkel nagyobb anyagi és erkölcsi felelősségről van szó. Fontos, hogy ha bármilyen privatizáció lesz ezen a területen, az nagyon körültekintően történjen meg. Valószínűleg magánszemély nem képes arra, hogy garanciát vállaljon egy esetleges atombaleset anyagi káraival kapcsolatban. Még a magyar állam is korlátozza a felelősségét, méghozzá egy olyan összegben maximalizálja a kártérítést, ami a csernobili baleset legóvatosabb becslések szerinti anyagi kárának csupán ezredrésze. Ezt mi nem tartjuk helyesnek, szerintünk törölni kellene a kártérítés felső határát.

A közvetlen anyagi károk mellett más károk is léteznek: környezeti károk, nem vagyoni jellegű és közvetett károk, amelyek hátrányosan érintik az adott terület lakosságát és a környék gazdasági társaságait. Fontos, hogy ezek a konkrét számokban nem kifejezhető kártípusok is atomkárként szerepeljenek.

— Úgy tudom, készülnek létrehozni egy nukleáris pénzügyi alapot.

— Úgy van, és ezt mi nagyon jó ötletnek tartjuk. A gond az, hogy a működési keretei kidolgozatlanok. Jó lenne, ha a törvény meghatározná, kinek mennyit és milyen rendszerben kell befizetnie az alapba. Javasoljuk azt is, hogy az egyre csökkenő gazdasági jelentőségű mecseki uránbánya térségét a jövőben ebből a forrásból rendezzék.

— Mit tesznek a környezetvédő szervezetek annak érdekében, hogy egy jobb atomtörvényünk legyen?

— Itt elsősorban a lobbyzás és a szakmai munka segíthet. Szakértők bevonásával összeállítottunk a törvényjavaslatról egy 15 oldalas kritikát, amellyel — miután egyeztettük a többi zöldszervezettel is — megkeressük a döntéshozókat. Megmondjuk nekik, hogy ezen a törvényen mit kellene javítani, de hogy megfogadják-e tanácsainkat, az már nem rajtunk múlik.

— Vajon milyen lesz az atomtörvény jövője?

— Ezt nem tudhatjuk, de én optimista vagyok. Ezen a törvénytervezeten változtatni kell, egyes paragrafusai mind a józan ész, mind politikai érvek szempontjából támadhatók. Az eredményt egyébként egy-két hónap múlva mindnyájan megtudjuk.