Az alábbiakban a településfejlesztéssel kapcsolatos gondolatokból emelünk ki néhányat.

Az ÁRT, szándéka szerint, 30 évre kijelöl egy fejlődési irányt, ezért célszerű, hogy ne a jelenlegi negatív jelenségekből induljon ki (a gépkocsiforgalom robbanásszerű megnövekedése, a belső városrészekből, lakótelepekről a zöldterületekre menekülés, a por- és zajszeny-nyezés még megengedhető értékeinek nagyarányú túllépése, egyes területeken a zöldterületek, rekreációs zónák teljes hiánya, erős polarizáció, egyes területek növekvő tempójú lezüllése), hanem szem előtt tartva a város és környéke adottságait, hagyományait, biztosítsa egy ökologikus, emberbarát állapot kialakulásának keretfeltételeit. (A fenntartható fejlődést egyébként az ÁRT több helyen mint vezérelvet említi is az általános szövegben.)

Meggyőződésünk, hogy a gazdaság fejlődése nem a közúti forgalom nagyarányú fejlesztésével arányos, hanem sokkal inkább az innováció, az információs technika, a konvertálható tudás, a magasan képzett, testileg-lelkileg egészséges, mobilizálható munkaerő, általános jog- és közbiztonság függvénye. Ha komolyan vesszük, hogy hazánk az információs társadalom kialakulása felé halad, és szeretne központi szerepet játszani a kereskedelemben Közép-Európában, akkor a gazdaság intenzív fejlődése, strukturális átalakulása mellett még a jelenlegi úthálózatunk is — karbantartással és kisebb korrekciókkal — ki fogja tudni szolgálni a következő évek igényeit.

Bár az ÁRT nem mindenható, de sokat tehet a rövid távú, parciális érdekek érvényesítésének megakadályozására, egy-egy téves kerületi vagy fővárosi döntés ellen. A kiszámíthatóság érdekében számszerűen is határozzák meg, hogy az elkövetkező 5,10 és 15 évben milyen javulást kell elérni a környezeti állapotban, a lakosság életminőségében, a kedvező, illetve kedvezőtlen területek közötti különbségek és forgalmi anomáliák felszámolásában.

Tudomásul kell venni, hogy Budapest az átszellőzés, az éves csapadékmennyiség, a szennyvízkezelés vagy a használatban levő gépkocsik állapota tekintetében többszörösen rosszabb helyzetben van, mint a legtöbb európai unió-beli nagyváros. Ne az emberek egészségét, a közbiztonságot, a város történelmileg kialakult, ezért nemzetközi viszonylatban és idegenforgalmi szempontból is értékes területeit, az újonan épülő demokráciában érdekérvényesítésre még képtelen csoportok érdekeit áldozzuk fel a haladás téves értelmezése folytán:

— tiltsák meg a hegyvidék további beépítését, a zöldterületek, zártkertek építési övezetté minősítését;

— ugyancsak megengedhetetlen, hogy a sűrűn lakott és (vagy) erősen terhelt zónákban tovább csökkentsék a zöldterületek nagyságát;

— ne engedélyezzenek forgalomnövelő intézményeket, tevékenységeket az erősen szennyezett, túlterhelt zónákban;

— állítsák meg a főváros további növekedését, az agglomerációval való összenövését;

— ne engedjék, hogy egyes telepek, települések alvóvárossá, szegénynegyeddé vagy más monofunkcionális területté váljanak;

— jelöljenek ki területeket alközpontok építésére, a helyi ellátás, a megfelelő színvonalú tömegközlekedés biztosítására;

— új lakások elsősorban a ma kihasználatlan, de kedvező fekvésű átmeneti zónákban épüljenek; olyan körülményeket kell teremteni, hogy e területek mind a szociális lakások építése számára, mint a magasabb igények kielégítésére alkalmasakká váljanak;

— pozitív diszkriminációval is biztosítsák az idősek, gyerekek, mozgáskorlátozottak nyugodt, kellemes életkörülményeit (forgalomcsillapítás, rekreációs területek stb.).

Budapest fejlődése szorosan összefügg az ország fejlődésével. A fővárosiaknak is érdeke, hogy a vidék megőrizze megtartóképességét, a munkanélküliség elől ne meneküljenek a fővárosba és környékére a hátrányos helyzetű térségekből.

Ugyancsak fővárosi érdek az agglomerációból ide irányuló napi közúti forgalom, illetve a nemzetközi tranzit közúti személy- és teherforgalom korlátozása.

Budapest a következő 30 évben, az EU-ban is elfogadott szellemnek megfelelően, váljon öko-várossá, azaz munkát és nyugodt, egészséges otthont adjon az ott élőknek, vonzza az idegenforgalmat, és tágan értelmezett infrastrukturális adottságai folytán (információs hálózat, közmű, közbiztonság, magas kvalifikáció stb.) valóban a régió innovációs és kereskedelmi központja alakuljon itt ki.