A brit birodalom a ma emberének már csak történelmi emlék. De London még ma is képes történelmet csinálni. Az angol embereket nem lehet összetéveszteni sem a holland, sem a dán polgárokkal, akik szinte a biciklijük nyergében nőnek föl, de ez év július 10-e, az angol Nemzeti Kerékpározási Stratégia (NCS =National Cycling Strategy) bejelentésének napja bizonyára változást fog hozni ebben a tekintetben.

A NCS-t tartalmazó reprezentatív füzetből kiderül, hogy az EU egyik legmotorizáltabb országában fontos állami elhatározás született.

"Kristálytisztán látható, hogy a kerékpárt az Egyesült Királyságban idáig alulértékeltük, és nem használtuk ki előnyeit éveken keresztül..." mondta Steven Norris közlekedési miniszter, aki a NCS kialakítását hivatalból összefogta.

A NCS olyan program a kerékpározás kiemelt fejlesztésére, amely

- világos és egyértelmű célokat jelöl ki,

- tartalmazza az elérendő eredményeket fontossági sorrendben,

- a visszajelzések feldolgozását és a kerékpározás népszerűsítését szinte a legfontosabb feladatként jelöli meg,

- felállít egy olyan független ellenőrző rendszert, a Nemzeti Kerékpáros Fórumot (The National Cycling Forum), amely kiküszöböli a politikai változások kedvezőtlen hatását.

Újdonság és nagy jelentőségű ebben a programban, hogy elismerték: évekig a beavatkozás elkerülése volt a közlekedési politika egyetlen koncepciója a kerékpározással kapcsolatban, és most első lépésként egy megalapozott és jól kidolgozott akcióprogram készítése a legfontosabb feladat. Júliusig több hónap telt el kemény fizikai és szellemi munkával, amelybe a London Cycling Campaign (az LCC, a londoni kerékpárosok társadalmi szervezete) és más hasonló egyesületek végeztek, de segítették és gyorsították a munkát más érdekelt csoportok megmozdulásai is: helyi hatóságoké, közlekedéstervezőké, a kerékpárüzleteké és -gyártóké, egészségügyi hatóságoké: Ez is azt tükrözi, hogy stratégia tartalma a résztvevők és érdekeltek egyetértéséből született.

A stratégia különféle intézkedésekre tesz javaslatokat, ellentétben az eddigi kormányzati anyagokkal, amelyek inkább csak kívánságlistát tartalmaztak. Van egy világos célkitűzése: azt szeretné elérni, hogy a mai állapothoz képest 2002-re megkétszereződjön a kerékpárt használók száma, és ugyanekkora legyen a fejlődés 2012-re. Ennek elérésére ellenőrző testületet állít fel, a Nemzeti Kerékpáros Fórumot, a mindenkori közlekedési miniszter vezetésével, amely az előrehaladást folyamatosan figyelemmel kíséri.

Az NCS azt a munkáspárti jelmondatot vette kölcsön, mely a résztvevők fontosságára utal: "Csak akkor lesz sikeres a közlekedéspolitika, ha minden érintett ágazatot egyenlő eséllyel szolgál, és egyes résztvevői ne hátrányos, kisebbségi helyzetből küzdjenek igényeik elismertetéséért."

Ez a kormányzati közlekedési okmány rendkívül világosan kimondja, hogy leginkább a magánautó-használattal szemben kell elérni a kerékpározás arányának növekedését. Ez egyben annak elismerését is megköveteli, hogy a kerékpárosoknak természetszerűleg a közúton van a helyük, és ott a forgalmi sávok egy részét kerékpársávokká kell kijelölni.

Azon a nemzeti konferencián, ahol megtörtént a NCS bejelentése, Sir George Young, a Közlekedési Hivatal titkára azt mondta: "Bízom abban, hogy a stratégiában meghatározott központi célok minden olyan érdekelt személy együttes erőfeszítésével megvalósíthatók, akik befolyással vannak a helyi közlekedési lehetőségekre." Most az a lényeg, hogy ezek a célok beépüljenek valamennyi kormányzati, közlekedési, környezetvédelmi és tervezési politikai előterjesztésbe. Hogy ez megtörténik-e vagy sem, ez lesz a stratégia valódi vizsgája, sikerének vagy bukásának kulcsa. Pillanatnyilag ez az okmány rendkívül mély benyomást kelt. Azonban nem rendelkezik kormányzati politikai státussal.

A stratégia nagy hangsúlyt fektet a helyi önkormányzatok, hatóságok szerepére, arra is, hogy hajlandók-e pl. kedvezményesen kerékpárhoz juttatniuk alkalmazottaikat. A közlekedés azonban nem csupán helyi hatósági probléma. A Közlekedési Főosztálynak elvileg most késznek kell lennie, hogy elkészítse az NCS telepítésének a keretét, végrehajtását (beleértve pl. az adótörvényekbe való beépítést is). A biztonság

A kerékpározás valódi biztonsága és ennek pontos mérése a stratégia fontos célkitűzése. Ez a mérési módszerek megváltoztatását is igényli. Az LCC Közlekedésbiztonsági Bizottsága bírálta a Minisztérium Közlekedési Főosztálya által alkalmazott gyakorlatot, amely azt az illúziót kelti, mintha csökkenne a kerékpáros balesetek száma, holott — ugyanis ez nem tűnik ki az adatokból — a kerékpárosok számaránya is csökkent az autókhoz képest.

Balogh Gábor Forrás: London Cyclist

Figyelmet kell fordítani arra, hogy az autóparkolókban alakítsanak ki kerékpárparkolókat, lehetőség szerint törekedve a költséghatékony területhasználatra (pl. fizető parkolóként működtetve). Az adórendszert úgy kell megváltoztatni, hogy az autóhasználattal szemben a kerékpárhasználatra ösztönözzön mind a munkába járás, mind pedig a munka közbeni használat tekintetében, beleértve ennek alkalmazását pl. a helyi közalkalmazottak utazási költségtérítésére is.

A helyi hatóságok működjenek együtt pl. az intézményvezetőkkel és a kereskedőkkel abban, hogy a városközpontokban könnyen hozzáférhető és jól használható kerékpármegőrzők álljanak rendelkezésre üzleteknél és egyéb közönségvonzó helyek bejáratainál.

Pontosan meg kell határozni azokat a kiinduló és kitűzött adatokat ill. célszámokat, amelyek a kerékpározás biztonságára vonatkoznak, és amelyek összhangban vannak azzal a központi célkitűzéssel, hogy a kerékpár használata népszerűvé váljon és számban is növekedjen.

A kerékpárosokat buzdítani kell arra, hogy kerékpárjaikat jól látható helyre tegyék és megjelölve rögzítsék. A kerékpárokat megjelöltethetik és bejegyeztethetik valamelyik kereskedelmi társaságnál vagy azoknál a kiskereskedelmi boltoknál, amelyek ilyen szolgáltatást is kínálnak.

Az olyan társaságok, amelyek megfelelő kerékpár-azonosítási módszert (adatbázistermékeket) kínálnak, kapjanak támogatást, hogy a rendőrséggel együttműködjenek, és az így kifejlesztett rendszerek naprakészek, minden rendőrségi egység által hozzáférhetőek legyenek a nap 24 órájában.

Minden társadalmi szervezet, amely az utak más használóinak a jogát, felelősségét megértik és elfogadják, kapjanak kedvezményes lehetőségeket a médiumokban, hogy kifejthessék véleményüket, gondolataikat, pl. az utak kialakításával és a KRESZ használatával kapcsolatosan. Ögy nemcsak a közúti magatartásban, hanem a közlekedéssel kapcsolatos pozitív gondolkodás terén is fejlődés érhető el.