Naponta 190 millió gépjármű indul el az Egyesült µllamok útjain, és mindennap egymillió állat válik áldozataikká. (Itt csupán a gerincesekről van szó, a rovarokról, csigákról és hasonlókról még sosem készült felmérés.) Az USA-ban minden évben 100 millió állatot ölnek meg laboratóriumokban, 200 milliót vadászat során, 400 milliót az utakon. Ennél több állat csak a hentesek kezén múlik ki.

A legtöbb állatbaleset az olyan másodrendű utakon történik, ahol kétféle élőhely találkozik (pl. vízparton, erdőszélen, hegyek lábánál stb.), mivel itt különösen nagy a migráció. Sok állatáldozatot követel az utak kiszélesítése. Michigan államban egy félszigeten az országút kiszélesítése ötszörösére emelte az őz- és szarvasáldozatok számát.

Növekszik a balesetek száma nyár végén, illetve a kora őszi esőzések beálltakor, amikor a tavasszal született fiatal, tapasztalatlan állatok felkeresik a téli szálláshelyet. éjholdkor és teliholdkor szintén több állat pusztul el, amikor mind a vezetők, mind az állatok figyelmetlenebbek. Hétvégeken pedig az autósok alkoholfogyasztása rontja tovább az arányt.

Sok állatbaleset nem átkelés során történik. A hegyszorosokban, földnyelveken sokszor az állatok is az úttesten kénytelenek vonulni. A sziklahasadékban kanyargó keskeny utakon az a legveszélyesebb, hogy csak akkor veszi észre egymást a vezető meg az állat, amikor már késő.

Egyes fajok holttestével azért nem találkozunk már az utakon, mert már teljesen kihaltak vagy nagyon ritkák. Sajnos, vannak olyan fajok, amelyek közül még az utolsó példányok is könnyen az úttestre tévednek. Ilyen a párduc, amelyből Floridában a 80-as években kilenc pusztult el az utakon, ami a teljes állomány fele. A 70-es és 80-as években 357 feketemedvét gázoltak el Floridában. Ez a teljes állomány negyede.

Ohióban 1993 és 1994 között 5%-kal nőtt a szarvasállomány, s a szarvasgázolások száma úgyszintén. Az 500 ezres szarvasállományból a bejelentések szerint több mint 25 ezer szenvedett balesetet (minden huszadik!). És ezek még csak a bejelentett esetek! A halálra sebzett állatok sokszor még el tudják vonszolni magukat az úttestről, így ezekről még tudomásunk sem lesz. A Cornell egyetem kutatásai szerint minden bejelentett szarvasgázolásra jut négy bejelentetlen, és egy olyan, amikor csak megsebesül az állat.

Hogy mit lehet tenni ez ellen? Mindenekelőtt korlátozni kell az új utak építését, hiszen az állatok által még nem megszokott útfelületek mindenképpen több áldozatot kívánnak, mint a régiek. Az összefüggés másképp is egyértelmű: a kevesebb útfelület kisebb gépjárműforgalmat, ebből adódóan kevesebb állatáldozatot eredményez. Egyébként itt is érvényes, hogy ha 20 autót egy busszal, 50 kamiont egy vonattal váltanak ki, ez máris csökkenti a halottak és sebesültek számát.

Mark Matthew Braunstein cikke alapján (SEEDlinks, 1996. augusztus)