kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
(Nem csak) gyerekeknek

A papír története
Az emberek mindig is igyekeztek gondolataikat, ötleteiket megőrizni. Rajzoltak a barlang falára és az eperfakéregre, véstek kemény kőbe, írtak puha agyagba. égy ötezer évvel ezelőtt az egyiptomiak rájöttek arra, hogy miként lehet a papírnád belét lapokká préselni (ebből készültek az első papirusztekercsek).
Kínában egy Csai-Lun nevű udvari miniszter Kr. u. 105-ben találta fel az igazi papírt. Eleinte persze fáradságos munka volt a textilrongyokból és növényi rostokból merített papírt gyártani, de pár száz év alatt úgy belejöttek, hogy még a palotatermek falára is színes tapétákat aggattak.
A kínaiak féltve őrzőtt titkát később az arabok megszerezték és tökéletesítették (ők rongyot használtak alapanyagul). Aztán elhozták ide Európába, ahol közben egyre csak gyűlt a tudás, gyűlt a körmölnivaló. Megváltásként Gutenberg mester 1440-ben feltalálta végre a könyvnyomtatást, ami az egész papírgyártásnak évszázadokra új lendületet és értelmet adott.
1800 körül aztán igazándiból nekilódult a technika. Mind rafináltabb papírgyártó gépeket készítettek, s ezek körbeforgó szitaszalagjáról már nem lapok, hanem többméteres papírcsíkok kerültek le. A kézzel előállított, laponként merített papír lassan teljesen kiszorult.
A folyóparti papírmalmok helyén sorra épültek a nagy gyárak. Mivel ezekbe sok alapanyag kellett, a múlt század közepén kifundálták azt is, hogy miképp lehet a fából csiszolatot és cellulózt gyártani.
Ettől kezdve a drága rongy helyett végleg a fa lett a papírgyártás legfontosabb alapanyaga, és ezzel világszerte veszélybe kerültek az erdők.
Egy átlagos gyár ma naponta kb. 1000 tonna papírt termel. Egy kiló hagyományos (fehérített) papír készregyártásához 2,2 kiló fa szükséges, és kb. 35 liter vizet és 8 kWh energiát (áramot és gőzt) kell felhasználni.
Magyarországon az egy főre jutó papírfogyasztás évente kb. 55 kg. Németországban ugyanez 210 kg, a legmenőbb fogyasztói társadalomban (az Egyesült Államokban) pedig 310 kg.
A gyárak technikai fejlesztésekkel, korszerű füstgáz- és víztisztítók építésével, a szennyvizek visszaforgatásával folyamatosan igyekeznek mérsékelni az általuk okozott környezetkárosítást. Tíz év alatt például a felére csökkentették az egy kiló papír gyártásához felhasznált víz- és energiamennyiséget.
Azonban a növekvő igények kielégítéséhez egyre több papírt kell gyártani, így a környezet terhelése összességében alig-alig mérséklődik.
Melyik a legjobb papír? Az, amit le sem gyártanak — ami megmarad elő fának. Ez a lényege a megelőzésnek (takarékosságnak), a környezetvédelem egyik legfontosabb alapelvének. Az eddig leírtakból úgyis rájöttetek már, hogy miért...
A papírtakarékosságot természetesen nem a mai környezetvédők okoskodták ki. Figyeljétek csak, miképp dohog erről a jó öreg japán Jibei Kunihigasi:
"...fogyasztók, akik idegenek a papírgyártásban és mit sem tudnak arról, hogy a papír előállítása milyen fáradságos, gyakran oly pazarlóan bánnak vele, mintha az akár értéktelen por lenne. Ez a sajnálatos gondatlanság azonban maga után vonja az istenek büntetését..." (Oszaka, 1798)
A középkorban a rongyhiány miatt a papír néha ugyancsak értékes portéka lett (patikában vagy az aranyművesnél árulták). Kénytelen-kelletlen, de néhol már akkor rájöttek, hogy a papírkészítéshez hulladékot is fel lehet használni. Öme egy bizonyosság Olaszhonból, ahol 1366-ban törvényileg elrendeltetett, hogy "...ennél fogva használt papír, vagy hulladéka Velencéből sehova máshová ne juttassék, csupán éppen a Treviso papírműhelyébe".

Gyűjtsétek folyamatosan a papírhulladékot! Tegyetek ki az iskolában egy külön dobozt csak a papírhulladékoknak, mondjuk minden osztályterem sarkába, a szemetes mellé. Otthon is gyűjtsétek külön a papírt, és szoktassátok rá erre a család többi tagját is!
Készíts újrapapírt!
Előkészület: készíts egy füzetlap nagyságű fakeretet és az oldalán rajzszögezve feszíts ki rá egy szúnyoghálót (lehetőleg sűrű szövésű drótból).
Használt újságpapírokat tépj szét minél kisebb fecnikre és áztasd bő vízben kb. egy napig.
Másnap turmixgépben — kis adagokban — aprítsd tovább.
Öntsd a pépet egy lavórba (kis kádba), és adj hozzá annyi vizet, amíg jól keverhető híg péppé lesz.
Kavard jól fel az egészet és helyezd az aljára a szitakeretedet.
Mikor a rostok a szitára ülepedtek, a keretet vízszintesen tartva óvatosan emeld ki.
Hagyd lecsöpögni.
Tegyél rá egy szívató réteget (keretnél nagyobb újságpapírt, törülközőt vagy filcet), és az egészet fordítsd rá egy sima felületre.
Emeld le róla óvatosan a keretet — ott van előtted az újrapapír-lapod.
Fedd le az egészet egy újabb szívató réteggel, majd üres üveggel vagy nyújtófával ügyeskedve préselj ki belőle minél több vizet.
Szedd szét a "szendvicset", és csipeszen lógatva vagy sima felületen hagyd az újrapapír-lapodat megszáradni.
A keretet mosd el, és újabb merítéssel már készítheted is a következő lapot.
Nagy Ildikó — Kalas György
Az újragondolt papír című kiadványa alapján



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.