kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Bundát vagy életet?

Brigitte Bardot a sajtó nyilvánossága előtt támadta Sophia Lorent, amiért egymillió dollárért hajlandó volt reklámozni az Annabella céget, Olaszország legnagyobb bundakereskedelmi vállalatát. Bardot nyílt levelében ezt írta Lorennek: "Amikor bundában jársz, ne feledd, hogy egész állattemetőt viselsz a testeden."
Október 24-én este 6-kor jó kétszázas tömeg gyűlt össze a Váci utcai szőrmebolt előtt. A szőrmebundák viselete, s az ezzel járó mérhetetlen sok állati szenvedés ellen léptek síkra az állatbarát érzületű pesti lakosok.
Amíg a szőrmeviselés ma már Amerikában és Nyugat-Európában divatjamúlt — éppen a velejáró kegyetlenség miatt —, nálunk az emberek többsége még nincs tisztában ennek az erkölcsi következményeivel. Talán úgy tűnhet, hogy Magyarországon ez a kérdés még nem időszerű, de ha figyelmesen járunk a városban, láthatjuk, hogy sorra nyílnak az előkelő szőrmeszalonok, és Budapest egyik előnyeként azt hangsúlyozzák ki, hogy itt még nem gond bundában járni az utcán. Ez sajnos tény. A Fauna Egyesület azonban szégyenletesnek érzi és változtatni kíván rajta. Idei szőrmeellenes tüntetésükkel három nagyon fontos dolgot szeretnének mondani:
1. Felháborítónak tartják azt a felsőbbrendűségi mániát, amellyel az ember egy számára nélkülözhető luxuscikk kedvéért más fajokat rabságra és szenvedésre ítél.
2. Támogatásukról biztosítják az EU-importtilalomért és a szőrmeipar embertelenségének nyilvánoságra hozásáért harcoló Állatvédő Világszövetséget és a közreműködő szervezeteket.
3. Szeretnék felvilágosítani a közvéleményt a szőrmeviselés árnyoldalairól és egy lépést tenni afelé, hogy végre nálunk is lelkiismereti, és ne csak ízlésbeli kérdés legyen a prémviselés.
A szőrmeipar áldozatai
A csincsillák, ezek a mókushoz hasonlító, 30 cm-es állatkák kedvesek, könnyen szelídíthetők. Miután a bundájukért szinte teljesen kipusztították őket, a bámulatos ügyességgel ugró, kúszó állatokat szűk ketrecekbe zsúfolva, mesterségesen tenyésztik, s kegyetlen módon ölik meg alig 8-10 hónapos korukban. Megkérdezték a tenyésztőket, vajon nem sajnálják-e ezeket a bájos állatkákat? "Nem szabad a szemükbe nézni" — mondták... âk tudják, miért.
A szőrmeipar 100 millió állatot használ fel évente. Felét csapdában fogják el, felét tenyésztik. A hurokcsapdákban hosszú fulladásos halált halnak a mókusok és a nyulak. A fullasztócsapda víz alatt működik. Lassú és fájdalmas halált okoz. A hód például 11 perces lassú haláltusát vív. A csapdával elejtetteknek csak az egynegyedét tudják felhasználni, a többit félrehajítják. Az amatőr vadászok is fölöslegesen pusztítják el vagy nyomorítják meg a lelőtt vadak egyharmadát. Sokszor még élnek az állatok, mikor lehúzzák róluk szép, bundás bőrüket, hogy mi hordjuk őket tovább.

A tiltó rendszabályok, az egyre inkább ritkábbá váló állatok védelme és a velük való kereskedés tilalma arra vezették a prém-lobby képviselőit, hogy egyrészt az orvvadászatot és a csempészést pártolják, másrészt megvalósítsák a nemesprém-farmokat. Akkor, amikor a mezőgazdasági haszonállatok intenzív tartása és tenyésztése etológiai okokból lehanyatlóban van, egy új intenzív tenyésztési ág van kialakulóban, az úgynevezett prémesállatfarmok. Itt a tartási módok, a szűk ketrecek, a gyalázatos tápok, a kényszer-szaporítás és a koncentrációs táborokra emlékeztető kivégzési módok nemcsak "pótolják" a csapdák kegyetlenségét, de ha lehet, még fokozzák, hiszen a ketrecben vegetáló állat teljesen kiszolgáltatott.
50 millió állatot ölnek meg évente az ún. prémfarmokon. Itt, csakúgy, mint a mezőgazdaság nagyüzemeiben, a szabadságra termett, több négyzetkilométeres territóriumú állatok élettere akkora, mint ők maguk.
A magányos természetűek számára, mint amilyen a róka vagy a nyérc, óriási stressz elviselni a többiek közelségét. Az ürülék szaga ingerli az állatokat, hiszen a természetben elássák, vagy elhagyják a beszennyezett területet. E farmokat félreeső helyeken létesítik, szögesdrótokkal, kutyákkal és fegyveres őrökkel védik, erősen titkolva, mi folyik a falak mögött.
Az állatok dróthálón élnek, almot nem használnak. A kihulló, felhalmozódó ürülék erősen szennyezi a talajt és a vizeket.
Európában egyre szigorúbb törvények szabályozzák az állatfarmok üzemelését, így azok egyre kevesebb profitot hoznak. Annál is inkább, mert sok nagyvárosban a szőrme kimegy a divatból, viselőit lenézik és megvetik, barlanglakó ősembernek nézik.
Szépség, kegyetlenkedés nélkül
Így hívják azt az angliai társadalmi mozgalmat, amely egy-aránt küzd a divat és a kozmetika haszna és érdeke oltárán feláldozott állatok megmentéséért. A pusztán hiúság kielégítése nem járhat véráldozatokkal. A szervezet évek óta gyűjti az adatokat, végez kutatásokat a prémes állatok tartási módjáról. Adataik szerint több mint 25 millió állat esik évente a csapdázás áldozatául.
A Brigitte Bardot Alapítvány manökenek, művészek segítségével reklámozza a gyönyörű műszőrméket, mondván, az állati prém viselése szükségtelen. A műszőrmeszalonok forgalmuk bizonyos százalékával támogatják Bardot állatvédelmi akcióit.
Európa valamennyi állatvédő szervezete arra hívja fel az állatbarátok figyelmét: ne hordjanak szőrmebundákat, és ha találkoznak olyan személlyel, akin ilyen ruhadarab van, szelíden figyelmeztessék, hogy hullák szőrméjét viseli a testén.
Raktáron maradó bundák
A változások először a kiskereskedelemben jelentek meg. Anglia legtekintélyesebb áruháza, a Harrods, 1990-ben bezáratta szőrmeosztályát, mivel a vásárlás az utóbbi három évben 40%-kal esett vissza. A nagy nemzetközi vásárok közül az 1989-es New York-i szőrmeexpót érdeklődés hiányában lemondták: csak 25 cég jelentkezett a kiállításra. Valamikor a frankfurti vásár volt a legtekintélyesebb, mert hosszú ideig Németország uralta a szőrmepiacot. Az 1989-ben megtartott vásárról azt írta az azóta megszűnt brit szőrmekereskedelmi folyóirat tudósítója, hogy 35 frankfurti vásáron vett részt, de még soha nem látott ilyen gyászos vereséget.
A legtöbb nyers és feldolgozott irhabőrt aukción adják el. Az 1989-es londoni csaknem 32 év után bezárta kapuit, az 1990-ben tartott oslóin pedig a rókabőröknek csak 50%-a kelt el. A nercnek 8%-át adták el, és azt is csak az 1985-ös árak egyharmadáért.
1989 óta számos szőrmefarmot számoltak fel Finnországban, Hollandiában, Norvégiában. Az Európa Parlament egyik tagja bejelentette, hogy javasolni fogja a prémesállatok tenyésztésének betiltását. Az 1979-ben a WSPA 876 nutriát szállított vissza a legutolsó holland nutriafarmról őseik eredeti élőhelyére Uruguayba, ahol gondos felügyelet mellett az állatokat szabadon engedték.
(A Fauna Egyesület tájékoztató anyagai alapján)



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.