Egy kromoszóma-vizsgálat során azt figyelték meg, hogy az allergiás szülők gyermekeinél nagy valószínűséggel (70%) alakul ki ez a kór, míg azoknál, akiknek a szüleik nem küszködnek ilyen tünetekkel, csak 10%-ánál fedezhetők fel érzékenységi reakciók.

Kevesen tudják, hogy a környezeti ártalmak milyen módon függenek össze az allergiás megbetegedésekkel. A különböző káros anyagok nagymértékben megnövelik a túlérzékenység kialakulásának esélyeit, mintegy "előkészítik a terepet". Az allergének — parányi szemcsék — felületére rátapadnak a szennyezőanyagok, amelyek a légzőrendszerbe kerülve izgatják az orr nyálkahártyáját. A szennyezett területről származó pollen felülete erősen roncsolódott, így könnyebben megkapaszkodik a csillószőrös hámrétegben, és tovább képes ott maradni. A csillószőrök az orr és a száj felé terelik a szemcséket, ahol nagyobb csomókban összegyűlve allergás reakciót váltanak ki (köhögés, tüsszentés).

Szervezetünk nem képes alkalmazkodni a viszonylag rövid idő alatt megváltozott környezeti feltételekhez. Erre válaszként gyulladásos folyamat kezdődhet el. Így például a nitrogén-oxidok, a kén-dioxid és az ózon az allergiás betegek számának növekedését eredményezhetik. Ezek az anyagok az ipari tevékenység, a fűtés, és az egyre nagyobb arányú gépjármű-közlekedés miatt kerülnek a légkörbe.

Kelet- és Nyugat-Németországban 1989 és 1992 között összesen 10 000 gyermeket és 7000 felnőttet vizsgáltak meg a légúti és allergiás betegségek gyakoriságával.

A nyugati részen magasabb volt az allergiások száma, mint keleten. Ez a különbség az ipar és a közlekedés fejlettségi szintjében, valamint a társadalmi szokásokban mutakozó eltéréssel magyarázható. A német újraegyesítés előtt az ipari üzemek és a gépkocsik nagyobb hányada a nyugati országrészben szennyezte a levegőt. A reklámok hatására többen dohányoztak, és kevesebb anya szoptatta csecsemőjét, így nem alakult ki fejlett immunrendszere a kisgyermeknek, mivel a babatáp — az anyatejjel ellentétben — nem nyújt kellő védettséget.

A Magyar Higiénikusok Társaságának legutóbbi kongresszusán, amelyet szeptember 25-27. között Balatonföld-váron tartottak, elhangzott, hogy a dohányosok körében a lakótéri allergia gyakoribb.

Számos hasonló vizsgálat bizonyítja, hogy a levegőszennyezés fokozott érzékenységet vált ki, és befolyásolja a szervezet védekezőrendszerét.

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat az ország több pontjára telepített pollenjelző állomást. Az Országos Közegészségügyi Intézet ezeket az adatokat feldolgozza, és széleskörűen tájékoztatja a lakosságot.

A legnagyobb harc a parlagfű ellen folyik. Az allergiás megbetegedések számát valóban csökkenteni lehet, ha nem hagyjuk túlzottan elszaporodni ezt a növényt. De ne feledjük, hogy az allergia ilyen mértékű elterjedéséért nem a parlagfű, hanem a levegőszennyezés és az életmódunk a felelős.

Czibulka Melinda