kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Zajongásaink

Autózúgás, riasztók, reklámszignálok, repülők, betonfúrógép és a szomszéd magnója... Még felsorolni is sok, hányféle zaj teszi próbára a városlakók idegrendszerét nap mint nap, s a forgalmas útvonalak vagy hangos üzemek, műhelyek mellett lakó vidékiek helyzete sem irigyelhető.
Sokan úgy érzik, megszokták már az autók zaját, de ez valójában csupán az érzékszervek eltompulását mutatja. A zaj mindezektől függetlenül hat az idegrendszerre: rövid távon fáradékonyságot, ingerlékenységet okoz, hosszú távon súlyos idegi károsodást és különféle vegetatív betegségeket is előidézhet.
Talán már természetesnek tűnik nekünk, városlakóknak a saját fáradékonyságunk, de lemérhetjük, hogy mit veszítünk, ha egy vidéken eltöltött vakáció után csodálatosan pihenten és energiatelten térünk haza.
Vannak olyan károk, amelyeket könnyű felmérni. Ilyen például az, ha a rezgések következtében megrepednek egy épület falai. A saját egészségünk "repedéseit" már nehezebb számokba önteni. Az ember közérzetének is van értéke — ezzel sajnos túl keveset törődik ez a társadalom —, és mivel a rossz közérzet, a kialvatlanság, a feszültség kihat a dolgozók munkateljesítményére is, a zaj jelentős anyagi veszteségeket okoz egyes vállalatoknak. Nehéz számokba önteni a zajra visszavezethető vegetatív betegségek társadalmi költségeit is, hiszen legtöbbször még a beteg sem tudja pontosan, milyen tényezők okozták állapotát.
Vannak, akik megpróbálják megoldani a saját helyzetüket, s tudván és tapasztalván, mennyire rosszul hat rájuk a zaj és a rossz levegő, kimenekülnek a városközpontból a város környékére — ahonnan aztán autóval járnak be dolgozni, tovább rontva a laposabb pénztárcájúak helyzetét.
Az igazi megoldás társadalmi méretű kell legyen. Jó rendeletekre van szükség, és arra, hogy be is tartsák azokat.
Azt se felejtsük el, hogy a társadalom egyénekből áll. Van egy valaki, akinek a zajos vagy nem zajos viselkedését teljes mértékben befolyásolni tudjuk — és ez nem más, mint saját magunk.
A "nagyváros-lakást" még csak most tanuljuk. Mint ahogy lassan, évszázadokon keresztül alakultak ki egy-egy társadalmi berendezkedés normái, eltart még egy darabig, amíg megtanuljuk, milyen viselkedési normák mellett tudunk úgy egymás mellett élni a nagyvárosokban, hogy ne tegyük tönkre egymás létfeltételeit. Egy biztos: a "nagyvárosi etika" része lesz a zaj előidézésének szigorú korlátozása is.

Mikola Klára


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.