Mint ismeretes, a múlt év végén az Országgyűlés módosította a Központi Környezetvédelmi Alapról (KKA) szóló törvényt.* A módosítást korábban élesen ellenezték a környezetvédelmi szervezetek, mivel az — véleményük szerint — gyakorlatilag szabad kezet adott volna a környezetvédelmi miniszternek az alap milliárdjainak elköltésére. A Levegő Munkacsoport még idejében részletes javaslatot készített a módosítás módosítására, amelyet eljuttatott az Országgyűlés három bizottsága (Gazdasági, Költségvetési és Környezetvédelmi) minden tagjának. Aggályainkat elmondtuk több újságírónak is, és így ezek széles viszhangot kaptak a sajtóban.

Ezt követően a mozgalom képviselői részletes megbeszélést folytattak a környezetvédelmi tárca vezető munkatársaival, melynek nyomán a KTM maga is számos pontban módosította, illetve pontosította eredeti elképzeléseit. Így például bekerült a törvénybe, hogy "az Alap költségvetéséről és annak végrehajtásáról a közvéleményt legalább félévente tájékoztatni kell." A KTM korábbi javaslatával ellentétben csak közvetlenül a Kormány adhat támogatást pályázat nélkül az alap 70%-át kitevő fejlesztési, beruházási keretből (bár a környezetvédő szervezetek ez utóbbit is ellenezték). Szintén jóváhagyták azt a — KTM tervezetében korábban nem szereplő — kitételt, amely szerint az említett 70%-os keretből kizárólag azok a pályázatok támogathatók, "amelyek a pályázati felhívásban szereplő kiemelten kezelt támogatási célok megvalósítását szolgálják." (Azaz nem lehet ötletszerűen támogatni bármit.) Ami pedig a pályázati felhívást illeti, a KTM részéről megígérték, hogy annak szövegét előzetesen egyeztetik a mozgalommal (korábban ilyen sem történt).

A KTM elfogadta azt a javaslatunkat is, hogy további biztosítékokat kell a törvényben meghatározni a nyilvánosság növelése érdekében. Így a törvény most kimondja, hogy "a pályázatok elbírálásáról a döntéshozónak emlékeztetőt kell készíteni" a törvény által előírt szempontok szerint. Ezt az emlékeztetőt "bárki megtekintheti".

Javaslatunkra a törvényben maradt a KTM által — mint mondták: egyértelműsége miatt — törölni kívánt azon bekezdés is, mely szerint "az Alapból nyújtott támogatás kizárólag a pályázatban megjelölt környezetvédelmi célt szolgáló tevékenységre fordítható."

Nagy vitánk volt a KTM-mel arról a javaslatukról, hogy "az Alap terhére gazdasági társaság, közhasznú társaság alapítható, illetve gazdasági társaságban, közhasznú társaságban érdekeltség szerezhető". Végül kényszerűen elfogadtuk, hogy a törvény a gazdasági társaság alapításának kivételével a többi lehetőséget meghagyta. A KTM képviselői ugyanakkor hangsúlyozták, hogy minden ilyen döntés csak a pályázatokat elbíráló tárcaközi bizottság (TKB) észrevételeinek figyelembevételével történhet. Mivel a TKB-ben a környezetvédő mozgalom képviselője is részt vesz, itt kell majd nagyon odafigyelnünk!

Kifogásoltuk még azt is, hogy a KKA bevételeinek több mint 5%-át (1997-ben közel 1 milliárd forintot) "az alap kezeléséhez, működtetéséhez, bevételei beszedéséhez, pénzeszközei felhasználásának ellenőrzéséhez szükséges költségek fedezésére" kívánják felhasználni. A KTM képviselői elmondták, hogy az összeg fele gyakorlatilag a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek tevékenységének támogatására szolgálna. Ennek nyomán ezt javaslatunkra külön címen jelenítették meg.

Az elmúlt évek során különösen kényes téma volt az ún. "közcélú keret" felhasználása, amit mozgalmi körökben többen már csak a "miniszter zsebpénzeként" emlegettek. (Ez a keret jelenleg a KKA 20%-át teszi ki, azaz 1997-ben meghaladja a 3 milliárd forintot.) Úgy tűnik, hogy végre ebben a kérdésben is sikerült egyetértésre jutni. Bár a javaslatunkkal ellentétben ennek a részletes szabályozására nem tér ki a törvény, de elkészült már, és rövidesen kiadásra kerül az a miniszteri rendelet, amely biztosítja a társadalmi szervezetek részvételét a közcélú keret felhasználásról szóló döntések túlnyomó többségében. Bár a rendelet szerint ez nem vonatkozik a környezetvédelmi oktatás, nvelés, ismeretterjesztés támogatására, valamint a társadalom környzetvédelmi szemlélete alakítására szánt összegek 50%-ára, szóbeli ígéretet kaptunk Szilvásy György közigazgatási államtitkártól, hogy a környezetvédő mozgalmaknak erre a részkeretre is lesz rálátása. Ehhez kapcsolódik az is, hogy a KTM létrehozza a közönségkapcsolatok stratégiájával foglakozó bizottságát, amelyben a társadalmi szervezetek képviselői is hlyet kapnak, és így közvetlen ráhatásuk lesz az említett témakörökre.

Összefoglalva, az elmondottakból látható, hogy a mozgalom egységes fellépésével jelentős sikereket ért el. (Természetesen sok múlik a gyakorlati kivitelezésen is, az azonban már rajtunk múlik, hogy szakmailag felkészült, tárgyalóképes és tisztességes képviselőket küldjünk a különbözö testületekbe.) Ugyanakkor azt is elmondhatjuk, hogy mindez nem rontott a KTM-mel való kapcsolatunkon. Úgy látjuk, a minisztérium vezetőinek szándékával egybeesik, és ők is megértették: tevékenységünk nem ellenük irányul, hanem éppen ellenkezőleg: a tárcát és ezzel együtt a környezetvédelem ügyét védi azzal, hogy működésük nyíltabbá, átláthatóbbá és hatékonyabbá válik. Bárcsak a többi állami alap és egyéb minisztériumi pénzek felhasználását is ez jellemezné!