Ha van kályhánk, s azt szeretnénk, hogy meleget adjon, akkor három dolgot kell tennünk:

1) ki kell hamuznunk és kormolnunk, hogy elegendő oxigén legyen az égéshez;

2) ki kell választanunk a megfelelő tüzelőt, hogy legyen mit elégetnünk;

3) be kell gyújtanunk, hogy az égés megkezdődhessék.

A táplálkozásunknál, de főleg a téli táplálkozásunknál ugyanerre a három dologra kell odafigyelnünk. Mi jelent ez a három dolog a táplálkozás nyelvén?

1) Télen is mozogjunk minél többet, hogy a salakanyagok eltávozhassanak szervezetünkből és élénkebbé váljon vérkeringésünk, anyagcserénk, s növekedjék vérünk oxigéntartalma. Ez biztosítja azt, hogy kevesebb táplálék elegendő a meleg eléréséhez. Minél kevesebb az oxigén, annál rosszabb hatásfokkal ég el a tüzelő, jelen esetben a táplálék. Ez pénztárcánk szempontjából sem mindegy, s azért sem, mert így nem terheljük túl emésztésünket.

2) Az a legmegfelelőbb táplálék számunkra, amelyik a saját éghajlati körülményeink között megterem, s minden évszakban az akkor természetes körülmények között hozzáférhető ételek a leghasznosabbak. Nincs szükségünk rá, hogy télen mélyhűtött vagy messzi földről ideszállított zöldségen és gyümölcsön éljünk, hiszen a gumós és gyökeres zöldségek, a hüvelyesek, a gabonafélék, a dió és mogyorófélék, a télen is elálló és az aszalt gyümölcsök minden tápanyagot biztosítanak számunkra, amire szükségünk van.

Télen fogyasszunk több, úgynevezett melegítő hatású ételt, mint például a tökmag, napraforgómag, szezámmag, mogyoró, mandula, dió, mák, lenmag, zab, zabpehely, rozs, kukorica, köles, hajdina, barnarizs, vöröshagyma, fokhagyma, fahéj, feketebors, gyömbér, kurku-ma, mustármag, rómaikömény, szegfűszeg, lencse, méz, szezámolaj, mandulaolaj, mustárolaj, kukoricaolaj. Együnk több lúgosító hatású ételt, s akkor közérzetünk, munkabírásunk és emésztésünk is javul. Lúgos vegyhatást eredményez többek között a tej, a tejtermékek (sajtok kivételével), a mandula, a gesztenye, valamint valamennyi zöldség- és főzelékféle (a lencse és a kukorica kivételével).

A felnőttek vitamin- és ásványianyag-szükségletét télen is teljes mértékben fedezi a gyümölcsökből, zöldség- és főzelékfélékből, gabonamagvakból, teljes kiőrlésű lisztből készült kenyérből, diófélékből és olajos magvakból álló étrend, időnként kiegészítve savanyított tejtermékekkel. A hidegérzetet a következő anyagok fogyasztása növeli: a nikotin, a koffein, az alkohol, az ecet, a szalicilsav-alapú vagy tartalmú tartósítószerek, gyógyszerek, a túlzott sófogyasztás.

3) Csak akkor együnk, ha valóban éhesek vagyunk. Csak azt együk, amit jóízűen meg tudunk enni, és amit valóban kívánunk. Ha a szervezetben a szükséges szint alá csökken valamelyik vitamin, ásványi anyag stb., akkor éhezünk meg. A szervezetünk jobban tudja, mint mi, hogy melyik élelmiszerben található meg a számára szükséges anyag, ezért kívánunk meg egy bizonyosfajta ételt, nem pedig mást.

Lassan együnk, a falatokat jól megrágva, hiszen az ételek ízét, zamatát csak a szájban érezhetjük, élvezhetjük. Étkezéskor alakítsunk ki meghitt, kellemes hangulatot. A jóllakottság első jelére hagyjuk abba az étkezést, így elkerülhetjük az étkezés utáni bágytadtságot és a különböző emésztési problémákat.

Télen gyakori a lázas betegség, a megfázás. Mit tehetünk ilyenkor annak érdekében, hogy minél előbb meggyógyuljunk?

A lázas betegnek általában nincs étvágya. Ez a szervezet (normális) reakciója, mert attól a megterheléstől is meg akar szabadulni, amit az emésztés munkája jelent, és teljesen a betegség elleni védekezésre akarja fordítani minden erejét. Ezért nyugodtan, messzemenően lemondhatunk a szilárd táplálékról. Ha nincs bélfertőzés, hányinger, hányás, hasmenés, adjunk a lázas betegnek friss gyümölcsből készített gyümölcsleveket, szükség szerint mézzel édesítve. A zöldséglé is előnyös. Ha nem is áll fenn hasmenés, a hányás, az izzadás vagy a szervezet folyadékvesztesége (torok- és szájszárazság, erős szomjazás) miatt — az említetteken kívül — adjunk minél több gyógyteát, de egyszerre ne fogyasz-szon sok folyadékot a beteg.

Gyógyteakeverék: bodzavirág, kamillavirág, hársfavirág, borsmenta, kakukkfű egyenlő mennyiségben, egy evőkanálnyi teafüvet 4 dl vízzel leforrázunk, 15 percig lefedve állni hagyjuk, azután szűrjük.

Keresztesi István

Irodalom: Dr. Oláh Andor: Reformkonyha. Mezőgazdasági kiadó, Bp. 1991. Ferencsik István: A természetes életmód ételei, évszakok szerinti étrendek. Biográf, Bp. 1991. Dr. Bíró György: Tápanyagtáblázat, Medicina Könyvkiadó, Bp. 1995.

Hozzávalók 4 személyre: 4 dl köles, 12 dkg darált dió, 1 teáskanál só, 16 dl víz.

A vízbe beletesszük a sót, és felforraljuk. A kölest a forrásban lévő vízbe öntjük, és addig főzzük fedő nélkül, amíg a szemek ki nem nyílnak. Ezután fedő alatt állni hagyjuk. Ezalatt az idő alatt a darált diót enyhén megpirítjuk. Miután megpirult, hozzákeverjük a köleshez, és savanyú káposztával tálaljuk.

Jó étvágyat!