 | ||
kapcsolat lélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
|
||
| ||
 |
||
  |
| |||
| |||
|
14 éve a főváros védelmében
A Budapesti Városvédő Egyesület 1983-ban alakult azzal a céllal, hogy elősegítse a főváros történelmi, építészeti, természeti értékeinek megóvását és gyarapítását. Feladata Budapest szépítése, polgárainak a város szeretetére nevelése; a polgá-rok bevonása a fejlesztési elképzelések, tervek megvitatásába. Ennek érdekében szervezőmunkát végez az egyéni és közösségi erők összefogására; közreműködik a környezet- és természetvédelem szempontjainak érvényesítése érdekében.
Ráday Mihály egyesületi elnök így emlékezett vissza a megalakulás előtti hónapokra az egyesület 10 éves születésnapján:
"1982 szeptemberében tartották a városszépítő egyesületek országos találkozójukat Kaposvárott. Tizenketten voltak. Mint televízióst hívtak meg, s egyesületalapítási tervekkel telve indultam haza. De még fogalmam se volt, mi a teendő.
1982 nagy évünk volt. Elindult a Köz-tér, »az Esti Hírlap természet- és városvédő fóruma«, Szöllősi Ferenc és Szűcs Gábor szerkesztésében. Minden újságban nagy teret kapott a városvédés, a Népszabadságtól a vidéki lapokon át a Riders' Digestig. A téma felbukkant még a MALÉV új magazinjában is. Az »Unokáink sem...« díjat nyert a Miskolci Fesztiválon. Június 18-án megnyílt első kiállításunk a Várban, a Budapesti Történeti Múzeumban. (...)
A Budapest c. folyóirat júliusi számában három írás foglalkozott a városvédéssel és Podmaniczky Frigyessel, akinek 75. halálozási évfordulóján vezércikket írtam a Tükörbe. Október 15-én »A városért« címmel jelent meg. (...) Október 17-én nyilvánvalóvá vált: egyesületet kell alapítani. Wlassics Zoltán javaslatára hárman is vállalták a jogi előkészítést, s a jelenlevők elhatározására november 14-re összehívtuk az alakuló ülést. A megalakulás elmaradt, pedig újból szép számmal jöttünk össze a BMK-ban. (...)
Ma is libabőrös leszek, ha visszaemlékezem arra a napra, amikor először ültünk be kilencen a Fővárosi Tanács általános elnökhelyettesének szobájába, szemben az összes elnökhelyettesekkel; ha felidézem, milyen volt olvasni Rényi Pétert a Népszabadságban, hallgatni Pintér Istvánt a Rádióban, ahogy a rendszert óvják tőlünk, ha elém tárul a jelenet, amikor a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának Andrássy úti (pardon: Népköztársaság útjai) székházában magyarázzuk Szöllősivel kettesben Bostai Károlynénak, miért lenne jó egy városvédő egyesület Budapesten, az sem baj, ha a Népfront szárnyai alatt... (...) A Budapesti Pártbizottság egyik ülésén a következő hangzott el: »Mi felépítettük ezt a várost (...), nekünk nincs szükségünk holmi városvédőkre, ajtó mögötti prókátorokra...«
Márciusban, áprilisban sorban készültek az alapszabály- és nyilatkozattervezetek. Tárgyalópartnerünk, Kelemen Lajos (övé a híres mondat: »Mi az, hogy városvédő egyesület? Ki ellen akarja védeni a várost az elvtárs?«) diktálta a neveket a leendő elnökség tagjaira. (...) Beleegyeztem a »városszépítő« elnevezésbe, abba is, hogy Pallasz Athéné (kétszáz éves szobrának) pajzsára a csillagos Budapest-címert kell behelyettesítenünk, hogy az elnök csakis a főváros egyik elnökhelyettese lehet... Ma már nem tudom, mennyi volt az engedékenységben a politika (hogy megszülethessünk), s mennyi a gyengeség...
Elkészült az alakuló ülés forgatókönyve, a jó tanácsi apparátus alkotta meg ezt is. És az Esti Hírlapban május 6-án már megjelent az előző nap megalakult Budapesti Városszépítő Egyesület elnökének, Stadinger Istvánnak a nyilatkozata. (...)
A 13. egyesület szerettünk volna lenni '82 őszén, s ki tudja, hányadikok lettünk '83 májusára. Ma körülbelül 250 városvédő, faluvédő, szépítő egyesület működik az országban, s az 1986-ban alakult Szövetségbe tömörülve segítik egymást.
A »rendszerváltás« előkészítésében jól kivettük a részünket. A székesfehérváriak egyesülete született hasonló kínok és megalkuvások között 1982-ben. Mi azonban jobban szem előtt voltunk. A civil szervezetek létrejötte, megerősödése feszítette a rendszer megkövült kereteit a '80-as évek elején. Köztük a mi harcaink is. Milyen távolinak tűnik ma az akkor oly fontos jelszó: »Nyílt várospolitikát!« Ma már inkább arra kell vigyáznunk, hogy az összetett szót külön értelmezzük: a várost és a politikát, s az utóbbit mérsékeljük munkánk során... "
Az eltelt 14 év alatt a központi szakmai csoportok (környezetvédelmi, közlekedési, szobor, fotó-, helytörténeti, díszüvegablak-, templomtörténeti, helyi értékvédelmi, virágkör-, temetőkkel foglakozó csoport stb.) mellett sorra alakultak a kerületi, területi városvédő csoportok. Legaktívabbak ezek közül az I., II., III., V., VI., VIII., X., XI., XIII., XIV., XVII., XXII., XXIII. kerületben működő csoportjaink.
A megalakulás évétől kezdve havonta megjelenő értesítőnkből tájékozódhatnak tagtársaink, jogi tagságunk és szimpatizánsaink az egyesületi programokról és akciókról. Évek óta szoros a kapcsolat a Levegő Munkacsoporttal, amelynek egyesületünk is tagja.
VI. kerületi székhelyünk: az Eötvös utca 10. irodái és az '93 óta üzemelő Podmaniczky-terem nemcsak kerekasztal-beszélgetéseknek, kiállításoknak ad otthont, de több polgári szervezet előtt is nyitva áll. Főként a környezetvédelem területén munkálkodó egyesületek, szövetségek tartják itt sajtótájékoztatóikat, összejöveteleiket, de befogadtuk a kisebb nonprofit szervezeteket is (nyugdíjasklubok, lakástulajdonosok szövetsége, képzőművészeti körök stb.).
A közeljövőben Városszépítő Bizottmányt kíván alakítani egyesületünk. Szakemberek bevonásával 1997—2000 között ad hoc munkabizottság tevékenykedne a szebb fővárosért, vállalva a legjobb javaslatok előzetes szakbírálatát, a megvalósítás segítését (pályázatokra benyújtás, közbenjárás önkormányza-toknál, hatóságnál). Szívesen fogadjuk javaslataikat, mely
— valamely közterület szépítését szolgálja;
— megvalósulása reális az ezredfordulóig;
— önkormányzati, ill. pályázati pénzekből megvalósítható;
— pályázat témáját képezheti;
— s a javaslattevő gondozza ötlete valóra váltását. Példaként: kisebb szobrok, kutak felállítása, közparkok újjáalakítása stb.
Budapesti Városvédők
1067 Budapest
Eötvös utca 10.
Telefon/fax: 322-3870; 322-3877.
|
JELES NAPOK |
|
| Augusztus 01. A szoptatás világnapja |
| Augusztus 09. Állatkertek napja |
| Augusztus 09. A bennszülött népek világnapja |
| Augusztus 20. 1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét |
| Augusztus 06. Hirosima-Nagaszaki emléknap |
|
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.