A valóság azonban úgy fest, hogy az elmúlt 6 év alatt 3 millió négyzetméter zöldfelület tűnt el a fővárosból, ami 3 városligetnyi területnek felel meg. Ideje sem maradt a lakosságnak a pofonból felocsúdni, mert máris nyakon öntötték olyan rendezési tervekkel, amelyek már a maradék zöldfelületeket vették célba. Íme egy csokor, a jelenleg forgalomban lévő elképzelések közül:

I. kerület: mélygarázsok a Lovas úton, a Corvin téren és a Bem rakparton.

II. kerület: építkezések a Cserje utca és a Szemlőhegyi utca között.

III. kerület: a Hajógyári-sziget egy részének évek óta lebegtettet beépítési terve.

V. kerület: a Nemzeti Színház-hadművelet.

VI. kerület: mélygarázs a Hunyadi téren.

VII. kerület: egyelőre altatják az Almássy téri mélygarázstervet.

VIII. kerület: szemétdombbá züllesztették a Múzeum kertet és a Rezső tér nyugati oldalát.

XI. kerület: az Andor utca után bekerült a fővárosi ÁRT-be a Hamzsabégi út kiépítése, 750 ezer négyzetméter zöldfelület feláldozása árán.

XII. kerület: több ezer négyzetméter erdőt akarnak kivágni egy útépítés miatt, valamint egy bank építése érdekében. Damoklész kardja függ a Harangvölgy és a Fácán utca melletti erdő felett. Újra elővették a 210 éves Városmajori parkban építendő mélygarázs abszurd tervét, az Ördögárok partján.

XIII. kerület: A Duna Plaza és a Schiller Opel kedvéért kivágott fák után célba vették az Árpád híd melletti lakótelep parkját, zavaros és folyton váltózó építési célokra.

XV. kerület: Megfújták már a hallalit a Géza fejedelem tér felett, és megindult a vadászat a Czabán Samu tér sporttelepe ellen is.

XVII. kerület: a volt Hungarocamion-pályát fenyegeti veszély.

XXII. kerület: A Tétényi-fennsíkon a mintegy 1,3 millió négyzetméter természeti védettségre érdemes karszt-bokor erdőt fenyegeti veszély, a spekulációs beépítési szándék miatt (a terület egy része a budaörsi és törökbálinti önkormányzatok tulajdona).

A felsoroltak csupán a jelenleg forgalomban lévő ügyek, melyekkel kapcsolatban jó szívvel fogadnánk bármilyen cáfolatot. Ám tartunk tőle, hogy a valóság több olyan tervet tartalmaz, amely még nem került napfényre.

Kétségtelen tény, hogy a zöldfelületek bekebelezésének tervei kerületi fogantatásúak, és az sem tagadható, hogy egy-egy kerületi önkormányzat önálló fejedelemségként működik. Ám ha a zöldterületek gyorsuló ütemű fogyásának okait elemezzük, minduntalan a fővárosi önkormányzat hivatalaihoz és mindenevő közgyűléséhez jutunk el. Budapesten az önkormányzati törvény papírmacska. Az önkormányzati törvény 79/a paragrafusa forgalomképtelen törzsvagyonnak minősíti a parkokat. Elég azonban a parkokat átminősíteni — például 71-es övezetből 34-esbe —, és a forgalomképtelen törzsvagyon szabad prédává lett. Az átminősítést a fővárosi közgyűlésnek kell engedélyeznie, ez azonban már nem bizonyul akadálynak. Erről a tények tanúskodnak.

A fővárosi képviselők azonban ennél is szolgálatkészebbnek bizonyultak. Az 1996. január 19-én kihirdetett új Városrendészeti Szabályzat megszüntette a fakivágási tilalmat a BVSZ által védettnek minősített területeken. Ezek után rejtély, hogy milyen célt szolgál a BVSZ védettségi melléklete, amely semmiféle védettséget nem élvező zöldfelületeket sorol fel.

A fővárosi önkormányzat tehát sokat tett azért, hogy felgyorsuljon és gátlástalan legyen a zöldfelületek bekebelezése. A folyamat eredményét mindnyájan tapasztalhatjuk légzőszerveinken, dobhártyáinkon, idegrendszerünkön keresztül. Azt is tapasztalnunk kell, hogy lakásaink egyre nagyobb számban válnak elcserélhetetlenné, mivel megfosztották azokat zöldfelületeiktől, amelyek némi védelmet nyújtottak volna a budapesti levegő mefisztói kénköves bűze ellen.

Ilyen és hasonló érveket gyakran hangoztattunk az önkormányzatok vezetőinek és hivatalnokainak. Érveik hatástalanul visszapattantak a döntéshozókról. Ennek racionális oka van. Nekünk csak érveink vannak, a döntéshozóknak pedig érdekeik. Ez két különböző műfaj! Ez az oka annak, hogy törvényeink dacára nem állampolgárok vagyunk, hanem alattvalók. Műfajt kell váltani, nincs más lehetőségünk. Köztársasági államformában nem tűrhető a lakosság kiszolgáltatottsága a hivatalnokoknak, vagy az embereket csak a választások előtt megbecsülő képviselőknek.

Alkotmány biztosítja az egészséghez való jogunkat. Törvény biztosítja, hogy a bennünket érintő ügyekben ügyfelek jogaival rendelkezzünk (1995. évi LIII. tv.). Ha lakásunk árában vagy lakbérében szerepel a zöldövezeti jelleg, ezt törvénytelen elvonni tőlünk. A hatóság államigazgatási jogkörben elkövetett kárt okoz (PTK. 349.§), ha lakásunkat alkalmatlanná teszi a pihenésre és emberi tartózkodásra. Minden lakosnak joga van a tervezési irányelvekben megszabott zöldfelülethez (ÉVM-OTSH irányelv, 1977.), amely fejenként 21 m 2 .

Ilyen és hasonló jogszabályok alapján — amelynek felölelik a magyar közigazgatási jog, polgári jog és büntetőjog széles körét — eljárásokat kezdeményezünk, egyelőre Budapesten.

Ám a jogi lépések megkezdése alkalmából ismét felajánljuk az értelmes emberi párbeszéd lehetőségét. Ha már nem tudnak semmit sem adni a lakosságnak, legalább ne vegyék el tőlünk az otthon nyugalmát.